196120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főként rostos zöldség- vagy gyümölcskoncentrátum előállítására

4 196120 5 ratálása függ a nyersanyag szárításának hő­mérsékletétől, a tárolás időtartamától, a rehidratálásra felhasznált folyadék hőmérsék­letétől és a szárltmányok apritottsági fokától. A kellő rehidratálás és lebegő rostokat tar­talmazó koncentrátumok előállításának előfel­tétele - a kíméletes úton végzett szárítás mellett - az, hogy a száritmányokat legalább 60%-ban 40-80 mikron közötti méretre kell aprítani, mert így nemcsak a koncentrátum folyadékfázis fajsúlya és a rostok közti faj­­súlykülönbség kompenzálható, hanem a re­hidratálás sebessége is gyorsabb, mivel olyan sejtrészek táródnak fel, amelyekben a folyadék rővidebb rehidratációs idő alatt ké­pes hozzáférni. A száritmányokban a szabad és a kötött viz egy részének elpárolog tatása után a viz­­oldható értékes komponensek teljes egészé­ben megmaradnak. A száritmányokat rehidra­tálva - tetszés szerinti mennyiségű folyadék­kal - ezek ismét oldott állapotba kerülnek és az aprított rost rehidratálása után kívánt esetben a rostok centrifugálással vagy pré­seléssel eltávolithatók és így szűrt koncent­rátumok előállítására is van lehetőség. A találmány szerinti eljárás folyékony gyümölcs- vagy zöldségkoncentrátumok előál­­lításár-a azzal jellemezhető, hogy fötöraegében 80 °C alatt szárított darabos (nem őrölt vagy aprított) gyümölcsöt vagy zöldséget, a kon­centrátum készítésére használt folyadék ne­gyedrésze legfeljebb fele mennyiségének je­lenlétében 0,5-1,5 mm részecskenagyságig aprítunk, a hígított aprítmányt - ismert mó­don cukortartalmú és/vagy egyéb adalékot tartalmazó folyadékban, célszerűen citromsav jelenlétében - kolloid malomban 40-80 mikron közötti részecskeméretig homogenizáljuk. Ki­indulási anyagként legfeljebb 65-70 °C anyaghömérsékleten szárított és legalább 10 t% nedvességtartalmú gyümölcsöt vagy zöld­séget használunk. Célszerűen visszahütési szakaszok beiktatásával fokozatosan, több lé­pésben szárított terméket használunk nyers­anyagként. Ezek víztartalma általában 13-38 t%. Cukortartalmú koncentrátum előállításánál a cukrot a rehidratálásra használt folyadék­ban részben feloldjuk, vagyis a rehidratálást cukortartalmú folyadékkal végezzük. A kollo­id malomban homogenizált termékhez állo­mányjavítóként alginátot, guar-gumit, karb­­oximetilcellulózt, tragakant gumit, agar-agart stb. adagolhatunk. Hígításra víz helyett felhasználható ás­ványvíz, gyógyvíz, szénsavval telített viz vagy aromát tartalmazó folyadék. A találmány szerinti gyümölcs- vagy zöldségkoncentrátum új termék, mivel szárit­­mányokból még folyékony gyümölcskoncent­­rátumokat nem állítottak elő. Előnyei abban foglalhatók össze, hogy a szárltmányok töme­gükre számítva a nyers gyümölcs 4-7-szeres tömegét tartalmazzák, így a sűrítmények gyümölcsszárazanyag-tartalma növelhető és szabályozható a hozzáadott folyadék mennyi­ségétől függően. A szárltmányok hűtőlánc nélkül szállít­hatók, egyszerűen kis térfogatban tá­rolhatók és a fogyasztói igényektől és szükséglettől függően tetszés szerinti időben felhasználhatók gyümölcslevek készítésére; a sűrítményekből ásványi és gyógyvi­zek felhasználásával biológiailag többlet­értékkel rendelkező üdítőitalok (ször­pök) készíthetők; a száritmányokból kívánt felhasználási időben lehet folyékony koncentrátumo­­kat előállítani, amelyekből édesipari és cukrászipari töltelékanyagok, masszák, tejjel vagy mézzel készült ivólevek ál­líthatók elő; a továbbfeldolgozó üzemek választéka bővíthető, mivel egyfajta kistérfogatú gyümölcs- vagy zöldségkoncentrátumból számos különböző koncentrációjú kész­termék készíthető. A találmány szerinti eljárás további részleteit a kiviteli példákban ismertetjük: 1. példa Rostos almakoncentrátum előállítása 43 kg (9 tömeg% vizet tartalmazó) aszalt almát, amely egységnyi tömegére számítva ;3,5-szeres nyers gyümölcstömeget tartalmaz, '20 kg vízzel bepermetezünk és elkeverve Mutteren kb. 1 mm-es részecskenagyságig aprítjuk. Az aprított anyagot állni hagyjuk, majd 39,4 kg vízben oldott 0,10 kg citrom­savval élénk keverés után kolloid malomban homogenizáljuk, mig szilárd részecskéi 80 mikron alatti szemcseméretüek lesznek. A koncentrátumot pillanatpasztőrözés után pa­lackba letöltjük. 2. példa Rostos meggyszörp előállítása 8,5 kg magozott meggyszáritmányt 37,5 kg víz fele mennyiségével elkeverjük és kutterenn aprítjuk. 10 kg vízben előzőleg az összesen szükséges 56 kg cukor felét felold­juk. 19 kg vízben a cukrot felfőzzük és a feloldott 0,5 kg citromsavval kolloid malom­­bann vagy Frima-malomban homogenizáljuk az 1. példa szerint. Tartósítószer hozzáadása után a rostos meggyszörp palackokba lefejt­hető. 3. példa A 23 t% víztartalmú aszalt almakarikából 7,6 kg-ot aprítunk 1 mm alatti részecske­5 10 15 20 25 30 35 4 D 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom