196116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tojáshéj feldolgozására takarmányozási célokra

2 190116 3 A találmány tárgya eljárás tojáshéj fel­dolgozására takarmányozási célokra. A találmány szerinti megoldásnak megfe­lelő eljárás lényege abban van, hogy a to­jásfeldolgozó üzemekben hulladék gyanánt keletkező tojáshéjat megfelelő szárítás után a kívánt szemcsenagységra dolgozzuk fel úgy, hogy a tojáshéjban lévő értékes ásványi és biológiai anyagokat megőrizve a tojáshéjat állati takarmánykomponensként, főleg barom­fiak részére hasznosítjuk. Nagy mennyiségű tojáshéj feldolgozása takarmánykomponens céljára a hazai gyakoi— latban ismeretlen. A külföldi szakirodalomban található ugyan utalás olyan kísérletekre, amelyek tojáshéj felhasználhatóságára irá­nyulnak, gyakorlati megoldásokra azonban mindezideig nem sikerült útmutatást találni. A hazai tojásfeldolgozó üzemekben a to­jáshéj nagy mennyiségben, hulladék gyanánt keletkezik. Egy átlagos üzemet - például a budafoki tojásfeldolgozó üzemet - véve fi­gyelembe, napi egy millió tojás kerül feldol­gozásra. E feldolgozás során mintegy 6-8 tonna tojáshéj a napi hulladék. Országos szinten a hulladékként keletkező tojáshéj mennyisége naponta ennek a többszöröse. A tojáshéj - mint hulladék - gyorsan bomló anyagokat tartalmaz. Ezért az egyre szűkülő befogadóképességű szeméttelepre történő ki­szállítás előtt szigorú környezetvédelmi elő­írások rendelkeznek a tojáshéj végleges sze­méttelepi elhelyezése előtti kezelésről. A to­jáshéj kiszárítása és kiszállítása jelentős anyagi energiát ill. ráfordítást ró a termelő üzemre. A feldolgozóüzemekből kikerülő tojáshéj 38 t%-ban tartalmaz kalciumot. A kalcium a tojáshéjban szénsavas mész formájában szer­ves anyaggal kötötten van jelen. Ez a szer­ves anyag fehérje, amely a tojáshéj száraz­anyagának 8 t%-a. A tojáshéj fehérjetartal­mának 5,3%-a lizin, amely baromfiféléknél az esszenciális aminosavak között is kiemelkedő jelentőségű. Ezenkívül tartalmaz még a tojás­héj 0,15 t%-ban foszfort és 0,06 t%-ban mag­néziumot. Az elvégzett vizsgálatok szerint a tojás­héj minták összetétele állandó és a kimuta­tott értékek a nemzetközi irodalomban is kö­zölt adatokkal összhangban állnak. A hulladékként kezelt tojáshéj mint a baromfi testéből származó melléktermék, faj­­specifikusan felépített fehérjével kelát kö­tésben tartalmazza a fent említett jelentős mennyiségű kalciumot. E tény szolgált kiin­duló alapként ahhoz, hogy a tojáshéjat - megfelelő feldolgozás után - tojótyúkokkal visszaetetve, az ismert kalciumpótló hatáson túl jelentős élettani többlethatást lehessen elérni. A takarmánykeverékekben alkalmázott és a termelő éllatok kalciumszükséglot.ének kielégítését szolgáló mészpor felszívódási vi­szonyait, hasznosulását ugyanis számos té­nyező befolyásolja. Fiziológiai szempontból a legdöntőbb e tényezők közül az, amely sze­rint a kalcium ionok önmagukban nem képe­sek átjutni a sejtfalakon: ehhez először - energiafelhasználás révén - fehérjéhez kell kötődniük. Empirikus adatok bizonyították, hegy a kalcium felszivódást baromfinál lizin adagolásával fokozni lehet. Tojáshéj etetése esetén a felvevő szervezet a kalciumot már ezzel a .hordozó" fehérjével együtt, készen kapja, igy a felszívódási viszonyok jóval kedvezőbbek. A takarmányméssze! szemben további élettani előnye az, hogy a tojáshéjpor alkal­mazása a takarmányban változatlan mennyisé­gű mész mellett aminosavaknak a szervezetbe történő bevitelével jár együtt. Kitüntetett szerep jutott e vonatkozás­ban a takavmánymész hatékony helyettesíté­sén túl a takarmánykeverék import eredetű halliszt tartalmának csökkentésében. A hal­liszt egy részét ugyanis a tojáshéjpor alkal­mazásával - mint állati eredetű fehérjét faj­specifikus állati eredetű fehérjével pótolhat­juk. A tojótyúk takarmánykeverékében fel­használt szokásos 7,5 t% takarmánymész he­lyett 8,5 t% tojáshéjport alkalmazva 1% hal­lisztet lehet helyettesíteni, ill. importból megtakarítani, vagyis a halliszt lizin tartal­mát a tojáshéjpor lizin tartalmával pótolni. A 8,5 t%-nyi tojáshéjpor fehérje-tartalma ugyanis 3 t%-nyi halliszt fehérje-tartalmának felel meg. Halliszt-fehérje lizin%-a = tojás­­héjpor fehérje lizin%-a. A találmány révén tehát azt a célt tűz­tük ki, hogy az eddig a környezetvédelmi él-lírások miatt a hulladéktárolásra jelentős költségráfordítással kezelt tojáshéjat a benne lévő biológiai és ásványi anyagok megtartá­séval állati, főleg baromfitakarmányban tör­ténő bekeverés útján hasznosítsuk, ugyanak­kor a halliszt útján a baromfitápba adagolt állati fehérje importját csökkentsük. Végül az egyre szűkülő, környezetrontó, hulladék­­lerakás céljára szolgáló tei'ületet mentesítsük az egyre növekvő tojáshéj-hulladéktól. A találmány feladata eljárás tojáshéj feldolgozására takarmányozási célokra. Ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy a feltört tojásoktól származó fehérjemaradé­­kos, béjhártyás tojáshéjtömeget centrifugál­tuk, majd a nedvességtartalmának egy részét ily módon elvesztett masszát egy forgódobos, sz.állitócsigás, nedvességelszivásos szárítóban 250-300 °C, előnyösen 250 °C kezdő és 80- -100 °C előnyösen 90 °C véghőmérsékleten kiszárítottuk, a száritóból kikerülő anyagot megfelelő hosszúságú szállítórendszeren a rendszerhez csatlakozó darálóberendezésbe juttattuk. A szállítás közben vísszahült anyagot a kívánt szemcseméretre őröltük, majd a darálóból kikerült anyagot önmagában ismert módon, az állati termékekre előirt göngyölegbe (zsákokba) csomagoltuk. 5 10 15 20 25 30 35 40-15 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom