196116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tojáshéj feldolgozására takarmányozási célokra

4 196116 5 A találmány szerinti eljárásnak megfele­lően feldolgozott tojáshéj-port takarmány­komponensként főleg baromfitápokban lehet hasznosítani. Az eljárás kidolgozását hosszabb időn ét 5 tartó, számos kísérlet előzte meg. E kísérle­tek során figyelembe kellett venni mindazo­kat az élettani, fizikai-kémiai, higiéniai, technológiai, stb. tényezőket, amelyek révén a találmányhoz fűződő tóbblethatást kimutat- 10 hatóan biztosítani tudtuk. A találmány szerinti megoldásnak megfe­lelő eljárás foganatosítása révén ugyanis biztosítani kellett: az alapanyag 20% alatti nedvességtartal- 15 mát, a termék 5% alatti nedvességtartalmát,- a szárítás, hőkezelés, hűtés és őrlés egyazon technológiai folyamatban törté­nő megvalósításét, *®- a hőkezelés során az állati eredetű ta­karmányokra vonatkozó mikrobiológiai (szabványban is rögzített) tisztaságot, a hőkezelés idejének és mértékének or olyan megválasztását, amely az anyag értékes fehérjéjében a legkisebb káro­sodást okozza,- a csomagolás, raktározás, szállítás olyan értelmű kidolgozását, melyek a termék utófertőzését kizárják, végül a technológiai teljes folyamatára fordított költségek minimalizálásét. A találmány szerinti eljárást két kiviteli 3g példán keresztül ismertetjük. 1. példa 40 A feltört tojásoktól származó feherjema­­radékos és héjhártyás tojáshéj tömeget meg­határozott áteresztőképességű centrifugán centrifugáltuk, majd a centrifugálás végén kapott 20% alatti nedvességtartaimú masszát 45 egy szállitócsigás, forgódobos, nedvességel­­szívásos szárítóban 300 °C kezdő és a dob végén 90-100 °C véghőmérsékleten, óránként 5 q mennyiségben kiszárítottuk. A szárítóból kikerülő anyagot szállítószalagon a rendszer- 50 re csatlakozó darálóba vittük. A darálóig tartó úton a kellően visszahült, remanens nedvességét elvesztő és mintegy 2% nedves­ségtartalom alatti anyagot a darálóban meg­felelő szemcseméretre őröltük, végül zsákok­ba csomagoltuk. 2. példa Az 1. példával analóg technológiai sor­rendet alkalmaztunk azzal a különbséggel, hogy a száritódobban a kezdő hőmérsékletet 250 °C-ban, mig a dob végén uralkodó hő­mérsékletet 80-90 °C-ban választottuk meg. Az anyag minőségét illetően mindkét esetben azonos eredményt kaptunk. Annak érdekében, hogy a tojótyúkok részére állati eredetű takarmánykiegészítő hatást állapítsunk meg, a találmány szerinti technológia alkalmazásával nyert anyaggal ál­lat etetési kísérletet állítottunk be. A kísér­letet korszerű metodikai módszerre] végeztük és kiterjesztettük a kísérletbe vont állomány teljesítményét meghatározó minden mennyisé­gi és minőségi paramétere. A találmány révén feldolgozott tojáshéj­por etetése a tenyésztyúkok tojás- és na­posállat hozamában - azonos időalapra vetít­ve - 6%-os növekedést hozott eredményül. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1) Eljárás tojáshéj feldolgozására, takarmá­nyozási célokra, főleg baromfitakarmá­nyokban komponensként történő alkal­mazás érdekében, azzal jellemezve, hogy a feltört tojásoktól származó fehérje­­maradékos, héjhártyás tojástőmeget centrifugáljuk, majd a nedvességtartal­mának egy részét ily módon elvesztett masszát forgódobos, ■ szállitócsigás, ned­­vességelszívásos szárítóban 250-300 °C, előnyösen 250 °C kezdő és 80-100 °C, előnyösen 90 °C véghőmérsékleten ki­szárítjuk, a szárítóból kikerülő anyagot szállítási úton a rendszerre csatlakozó darálóba visszük, ahol a kívánt szem­cseméretre őröljük és a darálóból kike­rült anyagot önmagában ismert módon az állati eredetű termékekre előírt gön­gyölegbe (zsákba) csomagoljuk. Rajz nélkül A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 88.1202.66-4 Alföldi Nyomda Debrecen - Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom