196110. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-aril-uracil származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

13 196110 1-1 megfelelő szervetlen bázissal (pl. alkálifém­­vagy alkálifőldfém-karbonáttal vagy -hidro­gén-karbonáttal) vagy szerves bázissal rea­­gáltatjuk, majd a keletkező sót ugyanebben a reakciókózegben reagáltatjuk a második komponenssel. Amennyiben az (lg) általános képletü karbonsav reakcióképes származékaként sav­­halogenidet alkalmazunk, ezt célszerűen inert szerves oldószerben (pl. alifás vagy gyűrűs éterben, mint pl. dietil-éterben, tetrahidrofu­­ránban vagy dioxánban; alifás vagy aromás szénhidrogénben, pl. n-hexánban, benzolban vagy toluolban; halogénezett - különösen klórozott - szénhidrogénben, pl. metilén-klo­­ridban, kloroformban vagy szén-tetraklorid­­ban), kb. -20 °C és 100 °C közötti hőmérsék­leten - előnyösen 0-50 °C-on - reagáltatjuk egy 1-6 szénatomos alkanollal, 2-4 szénato­mos alkenollal, 2-4 szénatommal alkinollal vagy 2-6 szénatomos alkoxi-alkanollal. A re­akciót célszerűen savmegkötöszer jelenlété­ben játszathatjuk le. E célra szerves báziso­kat tpl. trietil-aroin, piridint, 1,5-diazabicik­­lo(4.3.0)non-5-ént, l,8-diazabiciklo(5.4.0)un­­dec-7-ènt vagy l,4-diazabiciklo(2.2.2)oktánt] alkalmazhatunk. Savhalogenidként előnyösen savkloridot használhatunk. Az (lg) általános képletü karbonsavak reakcióképes származékaként továbbá megfe­lelő 0-acil-l,3-diciklohexil-izokarbamidot és a megfelelő N-acil-imidazolt vagy savanhidridet alkalmazhatunk. A fenti savszármazékokat a savhalogenidekhez hasonlóan reagáltatva az 1-6 szénatomos alkanollal, 2-4 szénatomos al­kenollal, 2-4 szénatomos alkinollal vagy 2-6 szénatomos alkoxi-alkanollal a kívánt benzoe­­savészterekhez jutunk. Ez esetben savmeg­kötöszer alkalmazására nincs szükség. Az Rl és/vagy R2 helyén hidrogénato­mot tartalmazó (I) általános képletü vegyüle­­tek sóit önmagukban ismert módszerekkel ál­líthatjuk elő. Így pl. a megfelelő (I) általános képletü vegyületet a megfelelő szervetlen vagy szerves bázis oldatában feloldjuk. A sóképzés általában rövid idő alatt szobahő­mérsékleten lejátszódik. így pl. a nátriumsót oly módon állíthatjuk elő, hogy az (I) általá­nos képletü uracil-származékot szobahőmér­sékleten vizes nátrium-hidroxid-oldatban old­juk; az uracil-származékot és a nátrium­­-hidroxidot ekvivalens mennyiségben alkal­mazzuk. A szilárd sót megfelelő inert szerves oldószerrel való kicsapással vagy az oldó­szert eltávolításával izolálhatjuk. Más eljárás szerint az (I) általános képletü uracil-szár­­mazék alkálifémsójának vizes oldatát más fém-kationt (nem alkálifémkationt) tartalmazó vizes oldathoz adjuk és ily módon az uracil­­-származék más sóját állítjuk elő. Utóbbi el­járás különösen vizben oldhatatlan uracil­­fémsók előállítására alkalmas. A kapott (I) általános képletü vegyüle­­teket és sóikat a szakember által jól ismert módszerekkel izolálhatjuk és tisztíthatjuk. A szakember számára továbbá nyilvánvaló, hogy a b) és d) eljárások közül bizonyos re­akciókat a nem-kivánatos mellékreakciók el­kerülése céljából milyen sorrendbe célszerű elvégezni. Amennyiben a (I) általános képletü ve­­gyületeket nem tiszta izomereket készítésére célzott módszerekkel szintetizáljuk, a termék általában két vagy több izomer keveréke alakjában keletkezik. Az izomerek önmaguk­ban ismert módszerekkel választhatjuk szét. A tiszta optikailag aktív izomereket továbbá megfelelő optikailag aktiv kiindulási anyagok felhasználásával is előállíthatjuk. A (II) általános képletü kiindulási anya­gok új vegyületek és önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő. Az előállítást az A-reakciósémán mutatjuk be [aa), bb) és cc) módszer). A fenti képletekben R2’, R3, R*, R5\ R6’, R7 és X jelentése a fent megadott; R5”' jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; R6’’ jelentése 1-4 szénatomos alkil-, fluor-atommal legfeljebb háromszorosan helyettesített-(1-4 szénatomos alkil)-csoport vagy R6” és R5’ együtt adott esetben a kox-ábbiakban megadott módon mó­dosított tri- vagy tetrametiléncsoportot ké­peznek és R10 jelentése 1-4 szénatomos al­kilcsoport. Az aa) eljárás során a (VIII) és (IX) ál­talános képletü vegyület reakcióját célszerű­en lényegében vízmentes higitószerben, sa­vas katalizátor jelenlétében, magasabb hő­mérsékleten játszatjuk le. Higitószerként elő­nyösen vízzel azeotropot képező szerves ol­dószereket (pl. aromás szénhidrogéneket, mint pl. benzolt, toluolt, vagy xilolokat; halo­génezett szénhidrogéneket, pl. metilén-klori­­dot, kloroformot, szén-tetrakloridot vagy klór-benzolt; alifás és gyűrűs étereket, pl. 1,2-dimetoxi-etánt, tetrahidrofuránt, dioxánt stb.) mig savas katalizátorként előnyösen erős ásványi savakat (pl. kénsavat vagy só­savat), szerves savakat (pl. p-toluol-szülfon­­savat), foszfortartalmú savakat (pl. ortofosz­­forsavat vagy polifoszforsavat) vagy savas kationcserélőket [pl. .Amberlyst 15' (Fluka)j alkalmazzuk. A reakciót általában kb. 70- 120 °C-on végezhetjük el, előnyösen a re­­akcióelegy forráspontján dolgozhatunk. - A fenti reakciókörülmények között a reakcióban képződő vizet könnyen eltávolíthatjuk. A bb) eljárást célszerűen lényegében vízmentes aprotikus szerves oldószerben (pl. alifás vagy gyűrűs éterek, mint pl. dietil­­-éter, 1,2-dimetoxi-etán, tetrahidrofurán vagy dioxán; alifás vagy aromás szénhidro­gének, pl. n-hexán, benzol, toluol vagy xilo­­lok; halogénezett alifás szénhidrogének, pl. metilén-klorid, kloroform, szén-tetraklorid vagy 1,2-diklór-etán), adott esetben szerves tercier bázis (pl. trietil-amin vagy piridin) jelenlétében játszathatjuk le; utóbbi az oldó­szer és bázis szerepét egyaránt betöltheti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom