196105. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-fenil-karbamát származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás N fenil-karbamát és -anilid származékok előállítására

3 196105 4 A találmány hatóanyagként N-fenil-kar­­bamát-származékokat tartalmazó fungicid ké­szítményekre és N-fenil-karbamát- és anilid­­származékok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ismeretesek olyan benzimidazol és Liofanát fungicidek - például a benonul 1 metil-l-(butil-karbamoil)-benzimidazol-2-il­­-karbamát], fuberidazol |2-(2-furil)-benzimid­­azol], tiabendazol [2-(4-tiazolil)-benzimidazol], karbendazim lmetil-benzimidazol-2-il-kar ba­rnát), topfanát-metil [ l,2-bisz(3-/metoxi-kar­­bonil/-2-tioureido)-benzol], tiofanát 11,2- -bisz(3-/etoxi-karbonil/-2-tioureido)-benzol I, 2- ÍO,S-dimetil-tiofoszforil-amino )- 1-f 3’-1 met­­oxi-karbonil)-2’-tioureido]-benzol és 2-10,0- -dimetil-tiofoszforil-amino )-1-13 ’-1 rnetoxi-kar­­bonil)-2’-tioureido]-benzol -, amelyek kiváló fungicid hatást fejtenek ki különbózó növé­nyi patogén gombákkal szemben, és ezeket 1970 óta kiterjedten alkalmazzák mezőgazda­sági fungicidként. Hosszú időn át történő fo­lyamatos alkalmazásuk azonban olyan növényi patogén gombák megjelenéséhez vezet, ame­lyekre nézve ezek a szerek kevéssé hatáso­sak, ezért növényi betegségeket megelőző hatásuk jelentősen csökken. Ezenkívül azok a gombák, amelyek rezisztenciát mutatnak bi­zonyos típusú benzimidazol vagy tiofanát fungicidekkel szemben, ugyancsak jelentős mértékben ellenállók egyes más típusú benz­imidazol vagy tiofanát fungicidekkel szemben. Ha tehát egyes területeken jelentős csökke­nés figyelhető meg ezek növényi betegsége­ket megelőző hatásában, alkalmazásukat eze­ken a területeken abba kell hagyni. Gyakran azonban az figyelhető meg, hogy a szerre rezisztens szervezetek sűrűsége még a szer alkalmazásának abbahagyásától számított hosszú idő. elteltével sem csökken. Bár ilyen esetekben más típusú fungicideket kell alkal­mazni, ezek közül csak kevés bizonyul any­­nyira hatékonynak a különböző növényi pa­togén gombák elpusztításában, mint a benz­imidazol vagy tiofanát fungicidek. A követ­kezőkben a benzimidazol és a tiofanát fungi­cideket .benzimidazol-tiofanát fungicidek­­kénf fogjuk említeni. A gyűrűs imid fungicidekkel kapcsolat­ban - ilyen például a procimidon [3-(3’,5'­­-diklór-fenil)-l,2-dimetil-ciklopropán-l,2- -dikarboximid], iprodion [3-(3’,5'-diklór-fen­­il)-l-izopropil-karbamoil-imidazolidin-2,4-di­­on], vinklozolin [3-(3',5’-diklór-fenil-5-me­­til-vinil-oxazolidin-2,4-dion], (RS)-3~(3’,5’­­-diklór-fenil)-5-metil-2,4-dioxo-oxazolidin-5- -karbonsav-etil-észter stb. -, amelyek haté­konyak különböző növényi megbetegedések­kel szemben (különösen a Botrytis cinerea által okozott betegségek esetében), ugyan­azok a hátrányok említhetők meg, amelyeket a benzimidazol-tiofenát fungicidekkel kapcso­latban az előzőkben kifejtettünk. A C. R. Acad. Sei. Paris c. folyóiratban - 289, Série D, p. 691-693, 1979 - leírják, hogy egyes herbicidek - például a barban ( 4-klór-2-bu t inil-N- ( 3-klór-fenil )-kar barnát |, klórbufam I l-metil-2-propinii-N-(3-klór-fe­­nil)-karbamát], klórprofam 1 izopropil-N-13- -klór-fenil)-karbamatl és a profánt (izopro­­pil-N-fenil-karbamát)-fungicid hatást fejt ki egyes organizmusokkal szemben, amelyek el­lenállók bizonyos benzimidazol-tiofanát fun­gicidek hatásával szemben. A szerre rezisz­tens gombákkal szemben észlelhető fungicid aktivitásuk azonban nem eléggé intenziv és ennélfogva a gyakorlatban ezek nem alkal­mazhatók fungicidekként. Kísérleteket folytattunk új típusú fun­gicidek előállítására és ezek eredményeként azt találtuk, hogy az (I) általános képletü vegyületek kiváló fungicid hatást mutatnak olyan növényi patogén gombákkal szemben, amelyekben rezisztencia alakult ki a benz­imidazol-, tiofanát és/vagy a gyűrűs imid fungicidekkel szemben. A találmány szerinti hatóanyagok (I) ál­talános képletében X jelentése izotiociano-, nitro-, amino­­csoport, -NH-COR2 vagy (bl általános képletü csoport - ezekben a képletek­ben A’ és A” jelentése oxigén- vagy kén­atom, K2 jelentése 2-6 szénatomos al­kenil-, 3-6 szénatomos alki­­nilcsoport vagy adott eset­ben halogénatommal vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal monoszubsztituált 1-4 szén­­atomos alkilcsoport; Y jelentése hidrogén-, halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alk­oxi-, (1-4 szénatomos alkiD-karbonii­­vagy fi —t szénatomos alkoxi )-karbonil­­-csoport; R jelentése adott esetben halogénatommal, 1-4 szénatornos alkoxi- vagy 3-6 szén­atomos cikloalkilcsoporttal monoszubszti­tuált 1-4 szénatomos alkoxiesoport;-Z hidrogénatom; A jelentése oxigén- vagy kénatom; B jelentése 1-6 szénatomos alkil-tio-cso­port vagy -O-R5 általános képletü cso­port, ebben a képletben Rä jelentése halogén-fenil-, 3-6 szénatomos cikloalkilesoport, adott esetben halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkil-, 3-6 szénatomos alkinil­­vagy (1-4 szénatomos alk­­oxi)-(l-4 szénatomos alkil )— -csoport, vagy adott esetben ciano-, 3-6 szénatomos ciklo­­alkil-, fenil-, fenoxi-, fenil­­-(1-3 szénatomos alkoxi)­­vagy 3-6 szénatomos alkenil­­-oxi-csoporttal monoszubszti­tuált 1-4 szénatomos alkilcso­port. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom