196058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidin-metanol származékok előállítására

1 2 196 058 10 15 20 25 valamelyikével átkristályosítjuk. Elihez alkalmas oldó­szerek a metanol, etanol, izopropanol, butanon, aceton etil-acetát, dietil-éter stb. A fenti reakciókban alkalmazott R1, R2 szubsz­­tituált fenil-4-piperidil-ketonokat benzol vagy egy R1, R2 szubsztituált benzolszármazék és sósavas izonipekotinsav-klorid vagy N-(trifluor-acetil)-izoni­­pekorin-trifluor-ecetsavanhidrid Friedel-Crafts reak­­ciójával állíthatjuk elő, amit az utóbbi esetben ká­lium-karbonát vizes oldatával végzett hidrolízis kö­vet. A keton közbenső termékek előállításának másik módszere, hogy egy szubsztituált fenilcsoportot tar­talmazó Grignard-reagenst 4-ciaijo-piperidinnel reagál­­tatunk. Az utóbbi vegyületet N-trifluor-acetil-4-cia­­no-piperidin hidrolizálásával állítjuk elő. Alternatív módszer a találmány szerinti vegyüle­­tek előállítására, hogy egy Rl, R -fenil-magnézium­­-halogenidet vagy egy R , R2-szubsztituált fenil-li­­tium-vegyületet l(o>R3-fenil-alkil)4-piperidin-kar­boxaJdehiddel reagáltatunk. A fenti eljárások során a technika állásában jól ismert reakciókat alkalmazhatunk mind a közbenső termékek, mind pedig — az utolsó lépésben - a kívánt termékek előállítására. A7. általános módszerek áttekintése után az alábbi példákban ismertetjük az előnyösen alkalmazható eljárásokat. A találmány tárgya új, fontos biokémiai és farma­kológiái tulajdonságokkal rendelkező vegyületek elő­állítása. A találmány tárgya közelebbről új, (I) általá­nos képletű piperidin-metanol-származékok előállítá­sa, mely vegyületek hatásosan és szelektíven gátol­ják a szerotonin kötődését az 5HT~ receptorhelyen. A találmány (I) általános képletű vegyületek, ahol R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidro­génatom, halogénatom, 14 szénatomos alkil-, 14 szénatomos alkoxi- vagy trifluor-metil-cso­­port, n jelentése 2, 3 vagy 4, R3 jelentése hidrogénatom, halogénatom, 14 szén­atomszámú alkil-, 14 szénatomszámú alkoxi­­-vagy aminocsoport —, valamint gyógyászatiig elfogadható sói előállítására vonatkozik. Az 14 szénatomszámú alkilcsoport lehet például metil-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, terc-butil-, előnyösen metil- vagy etilcsoport. A halogénatom lehet bármilyen halogén-, előnyösen fluor-, vagy klór atom. Az 14 szénatomszámú alkoxicsoport például metoxi-, etoxi-, izopropoxi-, vagy bármely előbb emlí­tett alkilcsoport, mely egy oxigénatomon keresztül kapcsolódik a gyűrűhöz. Ha az R*-R3 szubsztituen­­sek jelentése nem hidrogénatom, akkor az R1 és R2 szubsztituens helyzete egymáshoz képest bármilyen (orto-, méta- vagy para-) lehet, de monoszubsztituált fenilcsoport esetén előnyös a parahelyzet. Ugyancsak az (I) általános képletű vegyületek körébe tartoznak a 2,3-, 2,4-, 2,5-, 3,4- vagy 3,5-diszubsztituált fenil­csoportot tartalmazó vegyületek. Az (1) általános képletű vegyületek tartalmaznak egy aszimmetrikus szénatomot, ezért optikai izomerjeik is vannak. A találmány szerinti eljárás során általában egy megfelelően szubsztituált 4-piperidin-metanon-szár­­mazékból indulunk ki, ebből előállítunk egy R1, R"-fenil-(l-R3-fenil-alkil4-piperidinil)-metanon köz­benső terméket amit azután kémiai úton a kívánt (I) általános képletű vegyületté redukálunk. Ha bármelyik R csoport jelentése valamilyen aminocsoport, akkor előnyösen előállítjuk az ana­lóg nitrovegyületet, majd utolsó lépésként a nitro­­csoportot a megfelelő aminocsoporttá redukáljuk. Az N-alkilezési reakciót úgy hajtjuk végre, hogy egy megfelelően szubsztituált (III) általános kép­letű 4-piperidinil-metanont megfelelő oldószerben, valamilyen savmegkötő anyag (pl. kálium- vagy nát­rium-karbonát vagy -hidrokarbonát vagy a piperidin­­reagens feleslege) és adott esetben kis mennyiségű kálium-jodid jelenlétében körülbelül ekvimoláris mennyiségű (IV) általános képletű N-alkilezőszerrel reagáltatunk. Megfelelő oldószerek a toluol, xilol, klór-benzol, N,N-dimetil-formamid, N,N-dimetil-ace­­tamid. ketonok (pl. aceton, butanon, metil-izobutil­­•keton. ciklohexanon, ciklopentanon stb.) és alkoho­lok (pl. etanol, propanol, butanol stb,) A reakcióhő­mérséklet széles határok (50°C—180°C) között vál­tozhat, előnyösen azonban a forrási hőmérsékletén tartjuk a reakciókeveréket. A reakciót annak teljes végbcmenéséig folytatjuk, ami általában néhány órától néhány napig terjedő időtartamot jelenthet. A reakció teljes lejátszódása után a reakciókeveré­ket leszűrjük, a termékből adott esetben előállít­juk, annak szerves vagy szervetlen sóját, és a kívánt terméket a technika állásában ismert módszerek 1. példa _ -a-Fenil-1 -(2-fenil-e til)4-piperidin -metanol TM sósavas sója ,A” lépés: Fenil-(l-/2-fenil-etil/4-piperidinil)-meta­­non sósavas sója. 250 ml toluolban 20,5 g (0,108 mól) fenil-/4- -piperidinil/-metanolt, 33,17 g (0,18 mól) kálium­ig -karbonátot, 0,2 g kálium-jodidot és 22,2 g (0,12 mól) 2-brómetil-benzolt tartalmazó reakciókeveré­ket 66 órán át visszafolyási hőmérsékleten forralunk. Ezután a reakciókeveréket leszűrjük, száraz mara­dékig bepároljuk, a maradékot 500 ml vízmentes, dietil éterben oldjuk, és cseppenként hozzáada- 40 gólunk 0,11 mól etil-acetátos sósav-oldatot. A kapott csapadékot etil-alkohol és metil-alkohol 4 : 1 arányú keverékéből (500 ml) átkristályosítva megkapjuk a fenil-'l-/2-fenil-e til/4-piperidinil)-metanon-hidroklori­­dot, olvadáspontja; 258—160°C. ,B” lépés: 11 g (0.037 mól) fenil-(l-/2-fenil-etil/- 45 -4 piperidinil)-metanont 150 ml abszolút etanolban oldurk és keverés közben részletekben hozzáadunk 2,84 g (0,075 mól) nátrium-bór-hidridet, majd a ke­­verés' egy éjszakán (16 órán) át folytatjuk. Ezután a reakciókeveréket csökkentett nyomáson bepároljuk, a kapott maradékot 250 ml diklór-metán és 100 ml ÖU . 10%-os nátrium-hidroxid-oldat között megosztjuk. A vizes réteget 2x50 ml diklór-metilánnal tovább extraháljuk, az összeöntött extraktumokat 100 ml telíte tt nátrium-klorid-oldattal mossuk és magnézium­­-szulfáton szárítjuk. A keveréket bepároljuk, az így gg kapóit 10 g-nyi száraz maradékot dietil-éter és etil­­-acetát 1 : 1 arányú elegyében (350 ml) oldjuk, majd hozzáadunk 20 ml (0,034 mól), etil-acetát és metanol 3 : 1 arányú keverékében oldott sósavat. A kapott padékot metanol és butanon elegyéből kétszer át­kristályosítva megkapjuk a fenil-1 -(2-fenil-e til^4- 60 -piperidin-metanol-hidrokloridot, op.: 141—143,5 C. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom