196045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropán-karbonsavak geometriai izomerjeinek szétválasztására

1 2 Találmányunk tárgya új elkárás (I) általános kép­letű ciklopropánkarbonsavak - a képletben R jelentése 1-4 szénatomos alkil-csoport vagy ha­logénatom -geometriai izomerjeinek szétválasztására. Az elkülönített geometriai izomerek - az izomer­­keverékekhez képest - igen kedvező inszekticid hatá­sú új piretroidok kiindulási anyagául felhasználhatók. Ismeretes, hogy az inszekticid hatású piretroidok egyrésze — melyek szubsztituált ciklopropán karbon­sav alapvázat tartalmaznak — geometriai és optikai izomerek keverékei. Az utóbbi évtizedekben a hatás és szerkezet közötti összefüggések felismerése nyo­mán a kutatás és fejlesztés a hatékonyabb izomerekre, illetve előállításukra irányult. A biológiai aktivitás fokozásán túl toxikológiai, környezetvédelmi és ese­tenként gazdaságossági szempontok kedvező teljesü­lése magyarázza ezt. A szintetikus, szubsztituált ciklopropán izomerará­nyának kedvező alakítását számos módon megvalósí­tották. így például a ciklopropán-gyűrű kialakításá­nak legáltalánosabb szintézis utján (cikloaddició) a metilén-transzfert irányító katalizátorokat variálták. Elsősorban réz és vegyületei (J.Am.Chem.Soc., 74, 5376 /1952/, J.Am.Chem.Soc. 73, 5301, /1951/. Chem.Bér. 99, 2855 /1966/, BuU.Chem.SocJap. 40, 2392 /1967/), fémorganikus komplexek (Chem.Com. p. 1378 /1968/, J.Org.Chem. 16, p. 30 /1969/, J.Org. Chem. 23, p-215 /1970/, Chem.Com. p. 11999 /1967/, Chem.Com. p. 1220/1970/, J. Org.Chem. 22, C 39 /1970/) alkalmazására találunk leírásokat. A szubsztituált alapváz felépítésénél a kívánt kedvező izomerek sztereoszelektív szintézissel történő tömeg­­termelése ipari, technológiai és gazdaságossági szem­pontból nem járható út, amely megállapítás a ciklo­­propán-karbonsav származékokra is érvényes (1 446 304 sz. angol szabadalmi leírás, J.Org.Chem. 17, 381 /1952/, 1 413 491 sz. angol szabadalmi leírás). A sztereoizomer keverékből álló — cisz, transz — szubsztituált cikiopropán-karbonsavak szétválasztásá­ra az irodalom legszélesebb körben a frakcionált kris­tályosítást ajánlja (Coll.Czech.Chem.Com. 24, 2230 /1959/, Pestic.Sci. 1974, 532. Pestic. Sei. 1974, 791). Ezek hatásfoka és gazdaságossága általában nem ki­elégítő. Hasonlóan nem megfelelőnek minősíthetők az elválasztásnak oldószer-szelektivitáson alapuló eljárá­sai. Ezek például a krizantémsav és permetrinsav ese­tében, közepes kitermeléssel, többek között nagy­­mennyiségű benzolból, petroléterből történő átkris­­táiyosítással, vagy digerálással oldhatók meg (Coll. Czech .Chem.Com. 24, 2230 /1959/). Ugyanez állapít­ható meg az egyéb, oldószer-szelektivitáson alapuló eljárásokról is (Pestic.Sci. 1971,245, 2 439 177. sz. Német Szövetsőgi Köztársaság-beli nyilvánosságraho­­zataji irat). Újszerűbb úton és szellemes módon oldja meg az izomerek elkülönítését a 28 00 922 sz. Német Szövet­ségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás. Két mól ciklo­­propán-karbonsav-nátriumsóját egy móinyi racém al­­fa-fenil-etil-aminnal reagáltatva a cisz-izomer feniletil­­amin-sója elkülöníthető a transz-izomer nátrium-só­jától. Az izomertisztaság viszont csak 80/20 illetve 20/80 a vizes közegből éterrel történő extrakció után. Az eljárás hátránya még, hogy a nagyobb fokú izo­mertisztaság petroléterből történő átkristályosítással érhető el. Lényegében tehát a frakcionált átkristályo­sítás eljárásai körébe jut vissza, a megadott anyagmér­legből számítva 60%-os konverzióval. Találmányunk lényegét az a felismerés képezi, hogy (I) általános képletű ciklopropán karbonsavak geometriai izomerjei a (II) általános képletű vegyüle­­tekkel alkotott (IV) általános képletű sóikon keresz­­tiil, megfelelően pufferolt vizes közegben nagy szelek­tivitással elválaszthatók. A pufferolt közeget a (III) általános képletű sókkal - célszerűen (II) általános képletű bázis sójának in situ, vagy külön elkészített oldatával — állítjuk elő. A (IV) általános képletű sók képzésénél eljárha­tunk úgy is, hogy az (I) általános képletű ciklopro­­pán-karbonsav alkálifém-sójának — célszerűen nát­rium-, vagy kálium-só — vizes oldatához adjuk a (II) általános képletű vegyületeket. Mindkét változatban a rosszabbul oldódó cisz-izo­­mer sója válik ki, melyet szűréssel elkülönítünk, majd vízben oldva önmagában ismert módon, savval a kí­vánt termékké alakítjuk. Ily módon a kiindulási izo­merkeverék cisz-tartalmának 90%-át kapjuk gyakor­latilag izomertisztán. A transz-izomert a sóképzési anyalúg tartalmazza, melyből a szokásos módon ki savanyítással, a kiindu­lási izomerkeverék transz-tartalmának 90%-át kapjuk meg 90-95%-os izomertisztaságban. Azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű cik­iopropán-karbonsavak geometriai izomerjeinek eltérő saverősségén alapuló szelektív kisavanyítás különösen jó hatékonysággal alkalmazható a (IV) általános kép­letű sók esetén. Az említett sók vizes oldatához a cisz­­-tartalomra számított 90 -95 mól% sáványi-, vagy szerves sav — célszerűen 1—2 n sósav, kénsav, hangya­sav vagy ecetsav — óvatos, lassú hozzáadásával a cisz­­-izomer sav izomertisztán nyerhető ki. A kivált anyag szűrése után az anyalúg további savanyítással az amin­­só transz-sav tartalmát kapjuk izomerkeverékben, me­lyet újabb elválasztási eljárásba visszaviszünk. A transz-izomert tartalmazó anyalúg a cisz-sóval azonos módon alkalmas a szelektív kisavanyítás kivi­telezésére. Az anyalúg cisz-tairtalmára számított 105- ) 20 mó% ásványi-, vagy szerves-savval végzett óvatos kisavanyítással és szűréssel a tiszta transz-izomert állítjuk elő. Ily módon a kiindulási izomerkeverék transz-tartalmának 85—90%-át izomertisztán kapjuk meg. A transz-tartalmú anyalúg szelektív kisavanyí­tásánál kiszűrt sav 50/50 arányú izomerkeverék, amely a folyamat elejére visszavihető. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy az (I) általános képletű cikiopropán-karbonsavak ammónium-, vagy amin-sóinak eltérő oldékonyságát felhasználhatjuk az izomertisztaság javítására. Továbbá felismertük, hogy a (IV) általános képie­rű cikiopropán-karbonsavak ammonium-, vagy amin­­sóinak eltérő oldékonyságát felhasználhatjuk az izo­­mertisztaság javítására. Továbbá felismertük, hogy a (IV) általános képie­rű sók a sóképzésnél használt, vagy attól eltérő vi­zes pufferoldatban átkristályosítva, vagy 10—50 °C- on — célszerűen szobahőfokon — kikevertetve, majd szűrve, végül a kiszűrt só szokásos módon történő savvá alakításával a tiszta cisz-izomerhez jutunk. Az átkristályosítási, illetve a kikevertetési anyalúg tartalmazza a transzi-izomert, melyből izomerkeverék formájában kisavanyítással nyerhető ki, és az elválasz­tási folyamat elejére visszavihető. 196.045 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom