196030. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált 5-(acil-amino)-1-fenilpirazol-származékokat tartalmazó herbicid szerek és eljárás szubsztituált 5-(acil-amino)-1-fenil-pirazol származékok előállítására

1 2 Ha a (III) általános képletű acilezőszert folyékony formában alkalmazzuk, akkor lehetőség van arra, hogy ennek feleslegét oldószerként alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás során savmegkötő­szerként bármilyen szervetlen vagy szerves bázist felhasználhatunk. Előnyösen alkalmazhatók az al­­kálifém-hidroxidok, vagy -karbonátok, így nátrium­­-hidrodid, káljum-hidroxid, nátrium-karbonát, vagy kálium-karbonát, valamint tercier-aminok, így trietil­­-amin, N,N-dimetil-anilin, piridin, 4-(N,N-dimetil­­-amino)-piridin, diaza-biciídooktán (DABCO), diaza­­-biciklononén (DBN) vagy diaza-bicikloundecén (DBU). A találmány szerinti eljárás során a reakcióhő­mérséklet széles határok között változtatható. Álta­lában —20 °C és +150 °C közötti, előnyösen 0—100 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárás megvalósításához 1 mól (II) általános képletű 5-amino-pirazolt, általában 1—20 mól előnyösen 1—15 mól (III) általános képletű acilezfíszerrel, és általában 1—3 mól, előnyösen 1—2 mól savmegkötöszerrel reagáltatunk. A reakcióelegy feldolgozását és a végtermék izolálását szokásos mó­don végezzük. A találmány szerinti készítmények felhasznál­hatók defoliánsként, deszikkánsként és elsősorban gyomirtóként. Gyomok alatt itt a legtágabb értelem­ben minden olyan növényt érteni kell, amely olyan helyen nő, ahol ez nem volna kívánatos. Az, hogy a találmány szerinti készítmények totális vagy szelek­tív herbicidként működnek, lényegében a felhasznált mennyiségtől függ. A találmány szerinti készítményeket felhasznál­hatjuk például a következő növényekre: Kétszikű gyomok: Sinapis, Lepidum, Galium, Stellaria, Matricaria, Anthemis, Galinsoga, Chenopödium, Urtica, Senecio, Amaranthus, Portulaca, Xanthium, Concolculus, Ipo­­moea, Polygonum, Sesbania, Ambrosia, Cirsium, Car­duus, Sonchus, Solanum, Rorippa, Rotala, Linder­­nia, Lamium, Veronica, Abutilon, Emex, Datura, Viola, Galeopsis, Papaver, Centaurea. Kétszikű kultúrák: Gossypium, Glycine, Beta, Daucus, Phaseolus, Pisum, Solanum, Linum, Ipomoea, Vicia, Nicotiana, Lycopersicon, Arachis, Brassica, Lactuca, Cucumis, Cucurrbita. Egyszikű gyomok: Echinochloa, Setaria, Panicum, Digitaria, Phleum, Poa, Festuca, Eleusine, Brachiaria, Lolium, Bromus, Avena, Cyperus, Sorghum, Agropyron, Cynodon, Monochoria, Fimbristylis, Sagittaria, Eleochiaris, Sciipus, Paspalum, Ischaemum, Sphenoclea, Dacty­­loctenium, Agrostis, Alopecurus, Apera. Egyszikű kultúrák: Oryza, Zea, Triticum, Hordeum, Avena, Secale, Sorghum, Panicum, Saccharum, Ananas, Asparagus, Allium. A találmány szerinti készítmények felhasználható­sága azonban nem korlátozódik az itt felsorolt nö­vényekre, hanem ugyanilyen módon kiteljed más növényekre is. A találmány szerinti készítményeket a koncentrációtól függően felhasználhatjuk totális gyomirtásra, például ipari létesítmények vagy vasúti vágányok környezetében, valamint fával beültetett vagy fátlan utak és terek környezetében. Ugyanígy felhasználhatók tartós kultúrák, így erdők, dísz- és gyümölcsfák, szőlők, citrom,-, dió-, banán-, kávé­tea-, gumi-, olajpálma-, kakaó-, eper- és komlóültet­vények gyomtalanítására, és egynyári kultúrák sze­lektív gyomtalanítására. A találmány szerinti készítmények különösen jó herbicid hatásuk mellett kitűnnek szelektivitásuk­kal is a hatóanyagoknak a fontos haszonnövények­kel szemben mutatott jó kompatibilitása miatt. A (II) általános képletű, illetve a (Via) és (VTb) általános képletű kiindulási anyagok szintén rendel­keznek herbicid hatással és kiváló szelektivitással fontos haszonnövényekkel szemben. Megfelelő felhasználási mennyiségek esetén az (I) általános képletű vegyületek és a (II) általános kép­letű kiindulási anyagok fungicid hatással is rendel­keznek, például rizsbetegségek, így a Pyricularia oryzae ellen, A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziók­ká, permetporokká, szuszpenziókká, porokká, poro­zószerekké, pasztákká, oldható porokká, granulátu­mokká vagy szuszpenziós-emulziós-koncentrátumok­­ká alakíthatjuk. Felhasználhatók még hatóanyaggal átitatott természetes és szintetikus anyagok, vala­mint polimer anyagokba töltött Finomkapszulák Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például olymódon, hogy a hatóanyagot vivőanyagok­kal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikor is adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez segéd­oldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásvány­olajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexa­­non, erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Szilárd hordozóként természetes kőliszteket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, atta­­pulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy szintetikus szervetlen porokat, így például magas diszperzitásfokú kovasavat, alumínium-oxidot és szi­­likátokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált termé­szetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzskövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervet­len és szerves lisztekből készített szintetikus granulá­tumokat, és szerves anyagokból, így fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emul­­geátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poli(oxi-etilén)-zsírsav­­-észtereket, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, például alldl-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint jojásfe­­héije-hidrolizátumot, diszpergálószerként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt használ-196 030 5 10 15 20 25 3C 35 4C 45 50 55 60 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom