195951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-diaril-szulfoxid származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

4 LOG SJ 5 L » Meglepő módon azt; találtuk, hogy ha valamely (II) általános képletü me la- nitro- fe­­nii-szulfoxid redukciójakor redukálószerként valamilyen (III) általános képletü vegyületet alkalmazunk, mint amilyenek például az alká­­íiumfémszulfidok, az ammónium-szulfid, alkáli­fém- hidrogón-szulf idők, alkálifém-poliszulfi­dok, a redukció magas kitermelési hányaddal, mellékreakciók nélkül lezajlik, a termék tisz­taság nagyobb, mintha katalitikus hidrogéne­zed, Hajtanánk végre csontezenes palládium katalizátor jelenlétében, a reakció körülmé­nyei igen kedvezőek és kíméletesek. A találmány szerinti eljárást viz és va­lamilyen 1-6 szénatorr.QB alifás alkohol, mint amilyen a metanol, etanol, n-propanol, izo­­propanoi, n-butanol, szek-butanol. terc-buta­­noi stb. (30 : 70)-(95 : 5) arányú elegybon hajthatjuk végre. A reakció hőmérséklete és a reakcióidő az alkalmazott kiindulási anya­goktól függ, előnyösen 60-100 °C közötti hö­­lórsékletet és fél órától 6 óráig terjedő reakcióidőt alkalmazhatunk. A reakcióeJegy feldolgozását önmagában ismert módokon végezhetjük, például a reak­­cíóeiegy vízzel való hígításával, melynek kö­vetkeztében a termék az elegyből tiszta álla­potban kiválik. Találmányunk szerinti eljárással a ko­rábban alkalmazott; katalitikus hidrogénezés­­hez képest, nagyobb hozammal és jobb minő­ségben nyerhetők diamino-diaril-szulfoxidok. A nagy mennyiségű és jelentős költséget okozó nemesfém katalizátor, amelyre a kénde­­zaktiváló hatása miatt van szükség, ezáltal kiküszöbölhető és nincs szükség a kataliti­kus hidrogénezés költséges biztonsági be­rendezéseire. A felhasznált egyszerű kémiai redukálószer könnyen és gazdaságosan be­szerezhető kereskedelmi anyag. Az eljárás lehetővé teszi a jobban hozzáférhető és ked­vezőbb önköltséggel előállított kiindulási a,nyag alkalmazását is. A redukciót enyhe kö­rülmények között, légköri nyomáson viszony­lag rövid idő alatt végezhetjük. Az eljárás gyakorlatilag korróziót nem idéz elő, ipari méretben könnyen megvalósítható. A kiindulási (II) általános képletü nit.ro­­-diaril-szulfoxidokat például úgy állíthatjuk elő, hogy valamilyen aril-szulfonil-halogeni­­det redukálunk, halogenezünk, majd egy benzol-származékkal és kivént esetben a megfelelő nitro-diaríl-szulíoxldot valamilyen uminnal vagy amint szolgáltató vegyülettcl reagáltatjuk. Ezt az eljárást párhuzumos be­nyújtott szabadalmi bejelentéseinkben részle­tesen ismertetjük. Az (I) általános képletü vegyületek sav­­uddíclós sókéi'réséhez például az alábbi sa­vakat használhatjuk. Szervetlen savak, mint amilyenek a hidragénhalogenidek, például só­sav vagy a hidruijénbromid, kénsav. foszfor­sav. a perhalogénsuvak, például a perklór­­sav, stb. Szerves karbonsavak, mint amilyen a hangyasav, ecetsav, propionsav, glikolsav, •1 male insav, hidroxiriialeinsav, fumársav, boros­tyái,kősav, borkősav, aazkorbinsav, citrom­­sav. ulmasav, szalicilsav, tejsav, fahéjsuv, benzoesav, fenilecetsav, p-atninoenzoesav, p­­-hitíroxibenzoesav, p-amino-szalicílsav, stb. Alki szulfonsavak, mint amilyen a nietanszul­­fonsav, eténszulfonsnv stb. Cikloallfás szul­­fonsavak, mint amilyen a ciklohexilszulfonsav. Arilszulfonsavak, mint amilyen a p-toluol -szulfonsav, naftllszulfonsav, szulíanilsav stb. Aminosavak, mint amilyen az aszparagin­­sav, glutaminsav, N-acetil-aszparagínsav, N- acet 1-glutársav stb. A sóképzést valamely közömbös szerves oldószerben, például valamely 1-6 szénatomos alifás alkoholban, végezhetjük úgy, hogy az (I) általános képletü Vegyületet a fenti oldó­szerben oldjuk, majd az oldathoz addig ada­goljuk a megfelelő savat, illetve a sav fenti oldószerrel készített oldatát, míg az elegy kémhatása enyhén savassá válik (körülbelül pH: ö-6 értékig).' Ezután a kivált savaddíciós sót e reakcióelegyből valamilyen alkalmas mó­don, például szűréssel elkülöníthetjük. A találmány szerinti eljárással kapott (I) általános képletü vegyületeket, illetve sóikat kívánt esetben további tisztítási műveletnek, például átkristélyosltásnak vethetjük alá. Az átkristályosltásra alkalmas oldószerek körét a kristályosítandó anyag oldhatósági és kristá­lyosodási tulajdonságai szabják meg. Az (I) általános képletü hatóanyagot, a gyógyászatban szokásos, parehterálls vagy enterális adagolásra alkalmas, nem toxikus, inerS; az ilyen készítményekben használatos szilárd vagy folyékony hordozóanyagokkal és/vegy segédanyagokkal összekeverve gyó­gyászati készítményekké alakítjuk. Hordozó­anyagként például vizet, zselatint, laklözt, tejcukrot, keményítőt pektint, magnézíum­­sztea átot, sztearinsavat, Lalkumot, növényi olajoLüt, mint Amilyen a földimogyox'ö olaj, olíva olaj, stb. alkalmazhatunk. A hatóanya­got i szokásos gyógyászati készítmények formájában, például szilárd (gömbölyített vagy szögletes tabletta, drazsé, kapszula, mint amilyen a kemény zselatin kapszula, pi­rula, kúp stb.) vagy folyékony (például ola­jos vagy vizes oldat, szuszpenzió, emulzió, szirup, lágy zselatin kapszula, injektálható olajos vagy vizes oldat vagy szuszpenzió stb.) alakban készíthetjük ki. A szilárd vivő­­anyag mennyisége széles határok között vál­tozhat, előnyösen körülbelül 26 mg cs 1 g közötti érték. A készítmények adott esetben szokásos gyógyászati segédanyagokat, példá­ul tartósítószereket, az ozmózis nyomás beál­lítására szolgáló sókat, puffereket, Ízesítő­szereiét, illatanyagokat stb, is tartalmazhat­nak. A készítmények továl bá adott ecetben más g yógyászatilag értéke? ismert vegyülete­ket is tartalmazhatnak ai.éllcül, hogy Bzinei— getikus hatás lépne fel. A készítményt elő­nyösen olyan dózisegységrkben készítjük el, amely megfelel a kívánt beadtisi módnak. A 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom