195872. lajstromszámú szabadalom • Állítószerkezet, különösképpen csuklós járművek csuklómozgásának határolására és/vagy csillapítására, hidraulikus vagy pneumatikus, axiális irányban eltolható állítóelemmel

1 1 ?5 872 2 A találmány tárgya állítószerkezet különösképpen csuklós járművek csuklómozgásának határolására és/vagy csillapítására, hidraulikus vagy pneumatikus, axiális irányban eltolható állítóelemmel. A találmány szerinti állítószerkezet elsősorban csuklós járművek csuklómozgásának határolására és/vagy csillapítására szolgáló berendezés, mely az el­mozdulás nagyságától és sebességétől változtatja a fo­lyadék-áramlást a munkahenger hidraulikus munkate­re és a hidraulikus folyadék tartálya között. A találmánnyal érintett műszaki területen ismertek már állítószerkezetek. Ilyen ismert megoldás találha­tó a 3 048 186 számú DE-OS-ben. Itt olyan szerkezetről van szó, amely különöskép­pen közúti csuklós járművek csuklószögének a hatá­rolására szolgáló berendezésben a csuklószög nagysá­gától és változásának sebességétől függően a folya­dék-áramlást fojtja a munkahenger hidraulikus mun­kafelülete és a hidraulikus folyadék tartálya között. A fojtóhatás beállítására egy szelepülés és a záróelem­ként kiképzett állító tag között a folyadék áramlási keresztmetszete változtatható a záróelem tengelyirá­nyú eltolásával a visszaállító rugó erejével szemben. A keresztmetszet változás a csuklószög fent említett jellemző értékeinek függvényeként van vezérelve olyképpen, hogy ezeknek a jellemző értékeknek a megállapítása és a keresztmetszet változás vezérlése több emelőből, rudazatból, vezető elemből, rugóból és csuklóból álló mechanikus átadószerkezeten ke­resztül történik. Az ismert megoldásoknál, így a hivatkozott 3 048 186 számú DE-OS ismertette megoldásnál is az állítószerkezet rudazatos, csuklós mechanizmus. A rudak, emelők rugalmassági és tehetetlenségi körül­ményei hátrányosak az állítószerkezet működése szempontjából. Az ismert mechanikus szerkezetek azért is kedvezőtlenek, mert bonyolultak, előállítási költségük magas, nagy a helyigényük, és karbantar­tásuk tekintélyes anyagi és időráfordítást jelent. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy egysze­rűbbé tegye az állítószerkezetet, és ezzel olcsóbbá vál­jon mind az előállítás, mind az üzemeltetés, továbbá, hogy a helyszükséglet is csökkenjen. A találmány szerinti állítószerkezet a kitűzött célt azáltal éri el, hogy az állítóelem mozgatására elekt­romos léptetőmotort tartalmaz, és ennek vezérlésé­hez elektronikus eszközök vehetők igénybe. A lépte­tőmotor és az állítóelem közé pedig olyan szervek vannak kapcsolva, amelyek a forgómozgást axiális irányú mozgássá alakítják. A találmány szerinti megoldásnál előnyös, hogy az állítódom működtetése közvetlenül történik a költsé­ges, hátrányos rugalmassági és tehetetlenségi tulajdon­ságokkal rendelkező emelők és rudazatok elha­gyásával. A találmány további előnye a csuklók és vezető eleinek elhagyásának következményeként a karban­tartás egyszerűsödése. Előnyös az is, hogy a találmány szerinti szerkezet a mechanikai átviteli elemek kiváltásával védett he­lyen, például a járműben helyezhető el. További előny az, hogy a találmány tárgya egysze­rű módon úgy egészíthető ki, hogy valamely szelep­egység részére nagyon előnyös állítható fojtást biz­tosít. A találmány szerinti állítószerkezet lényege tehát, hogy az állítóelem mozgatására elektromos léptető­motorja, továbbá az állítóelem és az elektromos lépte­tőmotor közé iktatott, forgómozgást axiális irányú mozgássá alakító szervei — például meghajtótengely, ehhez csatlakoztatott meghajtó anya és vezető tüske — vannak. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák alap­ján, melyek az ábrákon vannak feltüntetve, részlete­sen ismertetjük. Az ábrákon az 1. ábra metszetben szemléltet egy példaként! szelep­egységet, amely állítható fojtással rendelke­zik, és amely csuklós járműveknél a csukló­mozgás csillapítására, illetve rögzítésére szol­gál; a 2. ábra az állítható fojtás egy példakénti kivitelét mutatja, amely nyelv alakú fojtóperemmel rendelkezik; a 3. ábra az állítható fojtás egy újabb példakénti kiala­kítását szemlélteti metszetben, amely üreges tolózárként van megoldva keresztirányú foj­tó furatokkal, a 4. ábra az állítható fojtás kúpülésű szelepként való megoldását mutatja metszetben. Az 1. ábra olyan szelepegységet ábrázol, amely az 5 és 26 munkacsatlakozásokon keresztül egy csuklós jármű részei között lévő csillapító hengerek munkate­rével van kapcsolatban. Az 1 házban lévő 5 és 26 munkacsatlakozások az 1 házban kiképzett 6 csatornán, a 31 keresztcsatornán és 29 csatornán keresztül vannak egymással összeköt­ve. Az említett 31 keresztcsatorna egy szakaszában van elhelyezve a 22 tolattyú, amelynek 10 vezérlő éle és a 31 keresztcsatornában kialakított 32 vezérlőéi al­kotja az állítható 32 fojtást. Az 5 és 26 munkacsatlakozások közötti csatorná­val párhuzamosan van kapcsolva az első 25 kerülőcsa­torna, amely az első 26 munkacsatlakozás és a 31 ke­resztcsatorna 32 vezérlőéllel ellátott szakasza közé van iktatva. Ezenkívül az 5 és 26 munkacsatlakozá­sok közötti csatornával párhuzamos kapcsolású a má­sodik 2 kerülő csatorna is, amely a második 5 munka­csatlakozás és a 31 keresztcsatoma közé van iktatva. A 2 és 25 kerülő csatornák a keresztcsatornával együtt egy második csatornarendszert alkotnak, amely a 6 és 29 csatornát, valamint a 31 keresztcsa­tornát magába foglaló második csatornarendszert ke­resztezi olyképpen, bog;/ közös a 31 keresztcsatorna. Az első 25 kerülőcsatornába van iktatva a 23 sze­­lepülcssel és 24 zárótaggal rendelkező első visszacsa­pószelep, amely az áramlást a 31 keresztcsatorna irá­nyába szabaddá teszi. A második 2 kerülőcsatornába a 3 szelepüléssel és a 4 zárótaggal ellátott második visszacsapószelep van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 r»o 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom