195868. lajstromszámú szabadalom • Kéthengeres, csőváltós sűrűanyagszivattyú
1 195 868 2 hajtásközvetítő elemét, amely az 1 lengő-hajtókart mozgatja. Mint ahogy az 1. ábrán látható, a 3 lengőkar a 12 dugattyúrúdtól az 1 lengő-hajtókarig terjedő kinematikai láncba van beiktatva. Ezzel állítható át az ábrán jobboldali szélső helyzetében ábrázolt 1 Iengő-hajtókar, a törve ábrázolt középállásán keresztül, a baloldali, nem ábrázolt, szélső állásába, illetve ebből visszaállítható a jobboldali szélső állásába. A 7 perselyből és a 8 rúdból álló elempár kiképzése olyan, hogy a 8 rúd folyamatosan csúszik a 3 lengőkarban elforgathatóan ágyazott 7 persely furatában, amikor az 1 lengő-hajtókar a 4 lengőcső szélső állásának eléréséhez szükséges 6 elfordulási útját bejárja. Az ábrákon B jelöli az 1 haj tó-lengőkar hatásos emelőkaiját és A a 3 lengőkar hatásos emelőkaiját a 4 lengőcső végállásaiban, míg az elfordulás középhelyzetében megfelelően B’ az 1 lengő-haj tókar hatásos emelőkaiját, A’ a 3 lengőkar hatásos emelőkarját jelöli. Az A’/B’ emelőkar arány többszöröse, pl. 3-tól 7-szerese a (végállásban mutatott megfelelő) A/B aránynak. Ennek következtében a 4 lengőcső mozgásának sebessége a 6 elfordulási útján folyamatosan változni fog, amikor az 1 lengőhajtókar ide-oda jár. Az ábrázolt geometriai viszonyok alapján a 4 lengőcsőnek sokkal nagyobb a sebessége a szállítócsőből való visszaáramlás tekintetében kedvezőtlenebb középhelyzetében, mint elfordulása végein. Ez azt is jelenti, hogy az elfordulási út végein a sebesség kisebb, mint a közepes sebesség, miáltal a terhelés és a kopások is csökkennek. A 2. ábra szerinti kiviteli alak a lengő-haj tókar elrendezése, a 2 forgáspont és a 3’ lengőkar tekintetében nem változik az 1. ábra szerinti kivitelhez képest. A 3 lengőkar viszont saját külön 16 forgástengelyen ül. Ezt a tengelyt a 17 fogaskerék, illetve fogasív hajtja, amelyik a 18 fogaslécen gördül le. A 18 fogasléc a 19 és 20 dugattyúkat köti össze,mindkét dugattyúhoz egy-egy, a 21 és 22 munkahenger tartozik. A 22 munkahenger az álló 20 dugattyú 23 dugattyúrúdja mentén mozog, a 23 dugattyúrúd a 24 kötéssel van a gépállványhoz rögzitve. A 19 dugattyú 25 dugattyúrúdja is rögzítve van az állványhoz a 26 kötéssel, így a 21 munkahenger is mozog a 25 dugattyúrúd mentén. A jobb érthetőség kedvéért a 2. ábrán is - csakúgy mint az ezt követő ábrázolásokon - jelölve van a 3 lengőkar hatásos „A” emelőkarja és az 1 lengő-hajtókar hatásos „B” emelőkarja. A 2. ábra szerinti kiviteli példában a 3 lengőkar is hajtókarként van kiképezve és ezt a szélső állásban 27, középállásban pedig 28 vonallal jelzett csatlórúd köti össze az 1 lengő-hajtókar 29 csuklójával. A 3. ábra szerinti kiviteli alak mindenek előtt a 30 kettős-munkahengerének rögzített megoldásában különbözik a 2. ábra szermti kiviteltől. A 30 kettős-nnmkahenger a 31 kötéssel van a gé páll van yhoz rögzítve. A két 32, 33 dugattyú között, mint összekötő elem helyezkedik cl a 34 fogasléc, amely egy 35 fogasíven át hajtja meg a forgattyúkarnak kiképzett 3 lengökart, amelynek 36 csatlórúdja is ábrázolva van. A 4. ábra kiviteli példájánál az 1 lengő-hajtókart a 37, illetve 38 jelű csatlórúd köti össze a 3 lengőkarral. A 3 lengőkar háromszög alakú csuklós emelőnek van kiképezve. A 37, illetve 38 csatlórúd csatlakozó 39 csuklója a háromszög felső csúcsán helyezkedik el. A további két 40, illetve 41 csatlakozó csuklója a 42 és 43 csuklóstagok csatlakoztatására szolgál, utóbbiakat egymással a 44 görbe csuklós-tag köti össze. A 43 csuklós-tag szilárdan a gépállványhoz van rögzitve. A 42 és 44 csuklós-tagokat összekapcsoló 45 csuklóhoz csatlakozik a 13 hidraulikus munkahenger mozgató elemként működő 12 dugattyúja, amely a 4 lengőcsövet a 6 elfordulási útja mentén mozgatja. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál két, a 46 és 46’ hidraulikus munkahenger szolgál a 4 lengőcső 6 elfordulási útja menti mozgatására, ezek 47 és 47’ dugatytyúrúdjaikkal csatlakoznak a páros tagként kiképzett 3 lengőkarok szabad végeihez. A 3 lengőkarok másik végeiken újabb elempár, amelyek a 48 és 49 csuklókat alkotják, az 50 és 51 rögzítésekkel az állványhoz vannak kötve. A 3 lengőkarokat az 52 és 53 csatlórudak kötik össze az 1 lengőhajtókarra. Az 52 és 53 csatlórudak a 3 lengőkarokkal egy-egy könyökcsuklót képeznek. A 46 és 46’ munkahengerek vezérlése az 54 2/4-útszelep segítségével történik, ahogy az a hidraulika-körnek az ábrán látható részleges ábrázolásából kitűnik. Itt a két 46 és 46’ hidraulikus munkahengert az a, b, c, a’, b’, c’ és d hidraulika vezetékek kötik össze, így amikor pl. a P nyomóolaj a 46 hidraulikus munkahengerhez van vezetve, a másik 46’ hidraulikus munkahenger - a két hengert szabadon összekötő a, c és d vezetékszakaszokon át — dugattyúrúd oldalról töltődik és végzi a hajtó-lengőkar mozgatását az elfordulás középhelyzetéig, amikor egy átváltás, azaz a c—d hidraulika vezetékek elzárása és a d-c’ hidraulika vezeték kinyitása következik be és a lengő-hajtókar mozgatását középhelyzettől a másik végállásig a most már dugattyúoldalról töltődő 46 hidraulikus munkahenger végzi. Ellentétes irányú elforduláskor az előzőekben leírt vezérlési folyamatok értelemszerűen megfordulnak. A 6. ábra a találmány szerinti sűrűanyag-szivattyú 4 lengőcsövének előnyös sebesség-változásait szemlélteti. Az a jelű görbe a találmány szerinti hajtású lengőcső tényleges sebességét, a b egyenes a közepes sebességét ábrázolja. A c jelű görbe az eddig ismert lengőcső hajtásoknak ugyanilyen közepes sebességhez tartozó sebességgörbéje. Szabadalmi igénypontok 1. Kéthcngeres, csőváltós sűrűanyag-szivattyú, amelynek lengőcsöve, amit egy vagy több hidraulikus munkahengerből képzett hajtómű lengő-hajtókaron és forgástengelyen keresztül, elfordulási útján változó sebességgel mozgat, váltakozva köti össze az egyik szivattyúhengert a szállító-csővezetékkel, míg a másik szivattyúhengert leválasztva a csővezetékről szabaddá teszi, azzal jellemezve, hogy a hajtás, célszerűen hid-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
