195853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuretán-karbamid alapú rétegző- és kikészítőszer előállítására bőrök és bőrtápláló anyagok részére

2 195853 3 A találmány tárgya eljárás poliurelén­­-karbamid alapú rétegezŐBzer előállítására bőrök és bőrpótló anyagok részére. Ezek alkalmasak bőrök éa bőrpótló anyagok oldat­ból történő rélegezésére és kikészítésére. A poliuretén különleges összetétele következté­ben a kívánt értékes tulajdonságokkal ren­delkező kikészített és rétegelt terméket kap­juk, amely tulajdonságok összességükben újak és meglepőek. Bőrök vagy műbőrök rétegezésével, amit fedőlakkozásnak, kikészítésnek, aprelálásnnk vagy befejezésnek is neveznek, az anyagnak egy meghatározott külalakot (színárnyalat, fény), meghatározott „fogási" és a külső be­hatások elleni ellenállóképességet lehet köl­csönözni. A rétegnek tehát jól kell tapadni az anyagra, nagy keménységűnek és hajlítószi­lárdságúnak, valamint mind nedvesen, mind szárazán dörzBállónak kell lennie. Műbőrnél történő felhasználás esetén, ahol a műbőr lá­gyító ós/vagy szinező anyagokat tartalmaz, a kikészítés során meg kell akadályozni a lá­gyító vagy színező anyag vándorlását, példá­ul azt, hogy a szerves pigmentek az anyag felületére vándoroljanak, mert ezáltal a réte­gelt termék felülete ragadós és csúnya lesz. Ha a termék különböző színű részekből áll, a kikészítő szernek meg kell akadályozni a szerves színezékek „összefolyását". Ez alatt azt értjük, hogy meg kell akadályozni azt, hogy a szerves színezékek a színezett anyagból szinezetlen vagy máB színnel kezelt anyagba átvándoroljanak a lágyító anyagok vagy zsírok segítségével. További probléma az oldószer kérdése, ami az iBmerl poliuretén kikészílószerek se­gítségével nem oldható meg kielégítően. Mindezek előtt az aromás diizocianátokat tar­talmazó poliuretánok alkalmazásakor van szükség oldószerre, amelyek a kikészítéshez nem mindig alkalmasak. Így például a sokat alkalmazott dimetil-formamidnak az a hátrá­nya, hogy az anyagot oldja vagy erősen duzzasztja és magas forráspontja miatt szo­bahőmérsékleten csak laBsan párolog el a felvitt filmből. A dimelil-formamidol tartalmazó oldatok tehát az anyagot erősen károsítják vagy teljesen tönkre teszik. Egy másik gyakran alkalmazott poliure­­lán-oldószer a tetrahidrofurán, amely szintén sok hátránnyal rendelkezik a bőriparban. Kellemetlen szaga van és könnyen képez peroxidokat, ami igen megnehezíti a desztillá­ciós visszanyerést. RélegezÖBzerként a technika állásához tartoznak a ko-poliamidok is, amelyek szén­­hidrogének és alkoholok keverékében oldód­nak. Ezekkel is elő lehet állítani kellemes fo­­gású és nagy diffúziós tartósságú terméke­ket. A kikészítés komoly hátránya azonban, hogy alkoholokra, például vizes etanolra igen érzékenyek. A találmány feladata, hogy olyan bőrök vagy bórpótló anyagok kikészítésére, illetve rétegezésére alkalmas egykomponensű poliu­­retán-rendszert dolgozzunk ki, amely az is­mertetett hátrányokat kiküszöböli és az is­mert poliuretén-kikészitőszerekkel összeha­sonlítva jobb tulajdonságokkal rendelkezik. A kikészítőszernek különösen jól kell blokkol­nia a lágyító anyagokat, nagy keménységű­nek hajlitószilárdságúnak kell lennie, az anyagnak szárazon kellemes fogási kell köl­csönöznie és oldószerekben, így aromás szénhidrogénekben, ketonokban és alkoholok­ban jól kell oldódnia és tárolható oldatot kell képeznie. Ezt a feladatot poliuretán-karbamidok segítségével oldottuk meg, amelyeket külön­böző makrodiolokból (lágy részek) állítottunk elő különleges szerkezettel. Ismeri, hogy különböző makrodiolok fel­használásával a poliuretánok mechanikai tu­lajdonságai, különösen húzó-szilárdsága erő­sen javíthatók. Így például a 2 623 961. számú NSZK-beli közzétételi irat olyan eljá­rást ismertet poliuretánok előállítására, amelynek során különböző makrodiolokat használnak fel. Az eljáráshoz azonban külön előállított NCO-propolimerre van szükség, ami csak a poliuretén kialakulása előtt keverhető be. Ez a háromlépcsős eljárás tehát időráfor­dítást igényel, ami igen hátrányos. Az eljá­rással előállított termék sem alkalmas optimá­lis felhasználására bőrök és bőrpótló anya­gok kikészítéséhez. A találmány tárgya tehát eljárás poliu­­retán-karbamid rétegező- és kikészitőszerek előállítására bőrök és bőrpótló anyagok ré­szére, makrodiolokból, lánchosszabbitókból és diizocianátokból, valamint adott esetben ada­lék- és segédanyagokból, amelynél kiindulási anyagként az alábbi anyagokat alkalmazzuk: A) makrodiolként legalább két makrodi­­olt, ahol a makrodiolok mólaránya (1:6)-6:1), és a makrodiolok közül az egyik 1/ átlagos móltömege 254-650 és lega­lább egy benzolcsoportot vagy egy ciklohe­­xáncsoportol vagy egy ciklohexéncsoporlol tartalmaz, 2/ és a másik átlagos móllöinege 1200- -3000; B) lénchosszabbítóként egy mól inakro­­diol-elegyre számolva 0,5-11 mól lánchosszab­­bílól, ahol az alkamazott lánchosszabbitó legalább 50 mól%-ban cikloalifás diamin vagy hjdrazin; C) diizociariátkénl egy mól makrodiol­­-elegyre számolva 2,2-5 mól cikloalifás diizo­­cianátot, ahol a cikloalifás diizocianát 25 mől%-ig alifás és/vagy aromás diizocianáltal helyettesíthető. A találmány szerinti kiindulási anyago­kat a megfelelő sorrendben rengáltatjuk: a) a makrodiol-elegyel és poliizocianálot olvadékban vagy oldatban a hidroxilcaopor­­tck telje6 elhasználódásáig reagálta!juk, majd 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom