195830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tumorgátló (1-benzil-etilén-diamin)-platina (II)-komplexek és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállításra

5 195830 6 1- 6 szénatomos, adott esetben egyszeresen, kétszeresen vagy háromszorosan halogén­atommal (különösen Cl, P atommal) szubBzti­­tuált monokarbonsavak (például hangyaBav, ecetsav, propionsav, klór-ecetsav, diklór­­-ecetsav, trifluor-ecetsav, triklór-ecetsav); alifás 2-11 szénatomos dikarbonsavak, melyek adott esetben egy kettóskötést tartalmaznak (például oxálsav, malonsav, 2-amino-malonsav, 2- helyzetben benzilcsoporttal vagy egy vagy két 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubszti­­tuált malonBav, maleinsav, fumársav, boros­tyánkősav); alifás 2-6 szénatomos, előnyösen 2-3 Bzénatomos monohidroxi- és dihidroxi-mo­­nokarbonsavak, előnyösen oc-monohidroxi-kar­­bonsavak, mint tejsav, glicerinsav vagy gli­­kolsav; alifás monohidroxi- és dihidroxi-, 3-8 szénatomos, különösen 3-6 szénatomos di- és trikarbonBavak, mint almasav, borkősav, ma­lonsav, melyek középső szénatomja egy hidr­­oxicsoporttal és adott esetben egy 1-4 szén­atomos alkilcsoporttal lehet szubsztituálva, izo-citromsav, vagy citromsav; ftálsav, amely adott esetben (különösen 4-helyzetben) karboxicsoporttal van szubsztituálva; glukon­­sav, glukuronsav; természetesen cc-aminosa­­vak (például 1-aBzparaginsav);. 1,1-ciklobu­­tán-dikarbonsav; szerves foszforsavak, mint aldóz- és ketózfoszforsav (például a megfele­lő mono- és difoszforsavak), például aldóz-6- -foszforsavak, mint D- vagy L-glükóz-6- -foszforsav, oc-D-glukóz-l-foszforsav, D­­-fruktóz-6-foszforsav, D-galaktóz-6-foszfor­­sav, D-ribóz-5-foBzforsav, D-fruktóz-l,6-di­­foszforsav; glicerin-foszforBavak (melyeknél a foszforsav-maradék a végállású vagy közé­pen elhelyezkedő glicerin-oxigénatomhoz kap­csolódik), mint az oc-D,L-glicerin-foszforsav, p -glicerin-foszforsav; N-foszfono-acetil-asz­­paraginsav. Az X anionokat szolgáltató savakként egy vagy több karboxicsoportót, valamint ezenkívül 1-4 szénatomos alkoxi- és/vagy hidroxicsoportokat tartalmazó aromás karbon­savak jönnek számításba. Abban az esetben, ha az aromás csoport például benzolgyűrü, több karboxicsoportot tartalmaz, akkor leg­alább 2 karboxicsoport egymással szomszédos állású. Abban az esetben, ha a benzolgyűrü például 4 vagy 5 karboxicsoportot tartalmaz, akkor olyan komplexek képződnek, melyek a benzolkarbonsav-anion 1 móljára számítva 2 mól platina-komponenst tartalmaznak. 2 szom­szédos karboxicsoport mindig 1 mól platina­­-komponenst tartalmaz úgy, hogy például a benzol-pentakarbonsav esetében az 1- és 2- -helyzetű, valamint a 4- és 5-helyzetű karb­­oxicsoportok mindig a platina-komponens 1 mólját (vagyis összesen 2 mólt) telítik, mi­­mellelt a szabad 3-helyzetű karboxicsoport szabadon vagy valamely fiziológiásán elvisel­hető kationnal (például alkáli-kationnal, külö­nösen nátrium-kationnal) képzett só alakjá­ban van jelen. Ez egészen általánosan érvé­nyes, ha az X anionoknak még további olyan sav-funkciójuk van, ami nem használódik el a platina leül ősére. Ennek analógja érvényes a benzol- huxukarbonsav esetére is, ahol adott esetben ennek a savnuk 1 mólja a pla­tina komponens B mólját képes telíteni. Ilyen savak például a benzol-mono-kar­­boneavuk, henzol-dikarbonsavak, benzol-tri­­karborisuvak (például a trimellitsav), benzol­­- tét rak arhimsn vak, benzol-pen lakarbonsavak, benzol-hexakarbonsavuk; sziringaaav, orot­­sav. Számításba jönnek X aniont képző sa­vakként olyan aminosavak, illetve aminosav­­-szérmazékok is, melyeknek aminocsoport ja valamely savcsoporttal van helyettesítve. Itt például a (C) általános képletü aminosavakról van szó, ahol 11’ jelentése hidrogénatom, fe­­nilcsoport, indolil-(3)-metil-csoport, imidazo­­lil-(4)-metil-csoport, 1-10 szénatomos alkil­­csoport, valamely hidroxi-, karboxi-, 1-6 szénatomos alkoxicsoporttal merkapto-, 1-6 szénatomos alkiltiocsoporttal, fenil-, hidroxi— -fenil-csoporttal, 2-6 szénatomos alkanoil­­-amirio-csopoi'ltal vagy 1-6 szénatomos alk­­oxi-karbonil-csoporllal helyetlesitett 1-10 szénatomos alkilcsoport. A 2-helyzetű aminocsoport itt valamely szokásos arnino-védöcsoporttal, például 2-6 szénatomos alkanoilcsoporttal vagy butil-oxi­­-karbonil-csoporttal van semlegesítve (acilez­­ve). Abban az esetben, ha a (C) képletben R’ jelentése alkilcsoport, akkor előnyösen 1-6 szénáit.mos alkilcsoportról van szó, umely például a 2-, 3-, 4-, 5- vagy 6-helyzelben (a számozás az alkilcsoport molekulaláncba kap­csolódásának szénatomjánál kezdődik) 2-6 szénatomos alkanoil-amino-csoportot, indazo­­lil-(4)-metil - csoportot vagy' in dobi- (3)-melil­­-csoportot fartalmaz. Ilyen aminosavak példá­ul a leuein (tdőnyösen D- és L-alakban), a valin (előnyösen D- és L-alakban), fenil-ala­­nirr (előnyösen D- és L-alakban), fenil-glicin (előnyösen D- és L-alakban), alanin (előnyö­sen D- és L-alakban), izoleucin (elöny'ösen D- é.s L-alakban), aszparagin (előnyösen D- és L-alakban), lizin (előnyösen D- és L­­-alakban), triplofán (előnyösen D- és L-alak­ban), tirozin (előnyösen D- és L-alakban), ornitin (előnyösen D- és L-alakban). Ebben az esetben a bázisos aminocso­­portok valamely szokásos arnino-védőcsoporl­­tal, különösen acetilosoporlta) vagy buliloxi­­-karbonil-csoporttal vannak blokkolva. Az (I) általános képlel magában foglalja a lehetséges onantiomereket. és diasztereome­­reket is. lla a vegyületek rucemátok, úgy ezek önmagában ismert módon, például oy>ti­­kailag aktív savakkal az optikailag aktiv izo­merekké hasit hatók szét. Arra is lehetőség van azonban, hogy már eleve enantiomer vagy adott esetben diasztereomer kiindulási anyagokból induljunk ki, és ilyenkor végter­mékként a megfelelő, tiszta, optikailag ukLiv, illetve diasztereomer vegyületel kapjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom