195822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirimido (5,4-b) (1,4) oxazim-származékok előállítására

9 195822 10 kell ellátni. Ilyen védócsoportok közismertek, s ezek közül a találmány szerinti vegyületek előállítása során különösen jól alkalmazható a benzilcsoport, amelyet a kívánt reakció vég­rehajtása után ismert módon, célszerűen hid­­rogenolízissel, például katalitikus hidrogéne­­zésael távolíthatunk el. Az (I) általános képletű bázisok - cél­szerűen gyógyászati szempontból elfogadható- savaddíciós BÓvá alakítását ismert módon végezzük, például úgy, hogy a bázist alkal­mas szerves oldószerben oldjuk, és hozzá­adagoljuk a megfelelő savat, vagy' e sav al­kalmas szerves oldószerrel készült oldatát. Az így kapott sólerméket szűréssel vagy az oldószer vákuumban való lepárlása útján el­különítjük, s kívánt esetben ismert módon, például étkristélyosítéssal tisztítjuk. Savkoro­­ponensként előnyösen valamely nem toxikus szervetlen sav - például sósav, brómhidro­­génsav, kénsav, foszforsav - vagy nem toxi­kus szerves sav - így ecetsav, borkősav, maleinsav, fumársav - alkalmazható. Ha a savkomponens szervetlen ásványi sav, akkor oldószerként célszerűen rövid Bzénláncú alkanolt, például etanolt vagy izo­­propanolt, esetenként acetont alkalmazha­tunk; ha a savkomponens szerves sav, akkor oldószerként célszerű valamely rövid szén­láncú alkanol, például etanol vagy izopropa­­nol, vagy valamely alacsony (50-90 °C) for­rásponté alifás keton - így aceton vagy me­­til-etil-keton - vagy valamely éter, előnyösen dietil- vagy diizopropil-éter használata. A találmány szerinti a.) eljárás végre­hajtásához szükséges (II) általános képletű kiindulási vegyületekben R10 előnyös jelen­tése klóratom vagy 4-toluol-szulfonil-oxí-cso­­port. Azoknak a (II) általános képletű ve­­gyületnek, ahol R10 jelentése klóratom, egy része az irodalomból ismert (lásd például: Him. Get. Szoed. 1972, 1985.) Azok a (II) kép­letű vegyületek, amelyeket eddig nem írtak le, az irodalomban leírt eljárásokkal vagy azokkal analóg módszerek segítségével előál­líthatok. Azok a (II) általános képletű kiin­dulási vegyületek, ahol R10 jelentése alkán­­vagy arénszulfonil-oxi-CBOport, új vegyüle­tek, amelyek például úgy állíthatók elő, hogy egy az (I) általános képletnek megfelelő ve­­gyületet - ahol RJ jelentése hidroxil-csoport- ismert módon, bázisos közegben a megfelelő alkén- vagy arénszulfonil-kloriddal reagál­ta tjük. E módszert a 23. példában részlete­sebben bemutatjuk. Azok a (II) általános képletű kiindulási anyagok, ahol R10 jelenté­se raetil-szulfonil-csoport, szintén új vegyü­letek. Ezeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy olyan (II) általános képletű vegyü­­letet, ahol Rlc jelentése metil-tio-CBOport, is­mert módon oxidálunk. E módszert a 26. pél­dában részletesebben bemutatjuk. A megfele­lő metil-tio-szérmazékok egy része ismert [Him. Get. Soed. 1973, 1711. Az új metil-tio­­-vegyületek az ismertek előállítására leírt el­járásokkal, vagy azokhoz hasonló módszerek­kel hozhatók létre. Az li*’ helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek utólagos át­alakítása során alkalmazott R“X általános képletű vegyületek túlnyomó része ismeri (lásd például: 13. H. Ródd: Chemistry of Carbon Compounds, kiadó: Elsevier Pub­lishing Co., London, 1951, 615. old.), az új vegyületek az ismertek előállításéra leírt el­járásokkal vagy azokhoz hasonló módszerek­kel hozhatók létre. Mint a bevezető részben említettük, a találmány szerinti (1) általános képletű ve­gyületek értékes biológiai hatással, elsősor­ban az elégtelenül működő szívizomzat telje­sítményét növelő ún. kardiotóniás (pozitív irvotróp) hatással rendelkeznek. A találmány szerinti vegyületek sziv­­izomteljesíl.niényl - a továbbiakban nemzetkö­zi rövidítéssel: MCF (Myocardial Contractile Force) - növelő hatását ín vivo kísérletekben Etz alábbi módszerekkel állapítottuk meg. A) Vizsgálat altatott macskákon: Az éllatokat 30 mg/kg intravénásán adott pentobarbitál-nátriummal elaltattuk, és mesterséges lélegeztetés közben mellkasukat megnyitottuk. A pericardium nyitása után strain gauge ívet erősítettünk a balkamra epicardiális felszínére [J. Pharm. Exp. Ther. 90, 26 (1947)J Walton Brodie módszere sze­rint. A vérnyomást úgy mértük, hogy az álla­tok combartériájába katétert helyeztünk, amelyet P 23 Db nyoinásétvivóvel és elektro­­manoinéterrtd kapcsoltunk össze. A hatóanya­gokat a combvénába helyezett kanülön ke­resztül adagoltuk; az intraduodenális adago­lás céljára a doudenumba helyezett kanült használtunk. Kísérleteink kezdetén intravé­násán 0,2 fig/kg izoproterenolt adagoltunk a szívizomzat reakciókészségének ellenőrzése céljából. Az MCF értéket (MCF-választ) a ható­anyagok beadása előtti alapérték százalékos változáséban fejeztük ki. Az MCF-nővelő ha­tást az 1. táblázatban az intravénásán 5 mg/kg mennyiségben adagolt vizsgálati ha­tóanyag és az intravénásán 0,2 pg/kg meny­­nyiségben adagolt izoprolerenol hatásénak viszonyszúinában adtuk meg. Kísérleteink so­rán az izoproterenolt nem valódi összehason­lító (referensi anyagként, hanem belső stan­dardként alkalmaztuk. 1. táblázat (1) képletű vegyületek MCF-fokozó hatása nyitott mellkasé, altatott macskában 5 mg/kg dózis intravénás adagolása vitán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom