195814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidro-béta-karbolin-származékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
2 195814 3 A találmány tárgya eljárás új 5,6,7,8- -tetrahidro-^-karbolin-származékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. A találmány szerinti vegyületeket az (I) általános képlettel jellemezhetjük, ahol az (I) általános képletben R1 jelentése (II) általános képletü oxadiazolilcsoport, ahol R2 jelentése rövidszénláncú alkilcsoport, vagy-COOR3 általános képletü csoport, ahol R3 jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, R* jelentése hidrogénatom, 5- vagy 6-helyzetben lévő oxo-, 4-8 szénatomos cikloalkil- vagy -COOR3 általános képletü csoport, ahol R3 jelentése rövidszénláncú alkilcsoport, amely adott esetben hidroxilcsoporttal, rövid szén láncú alkoxicsoporttal, fenilcsoporttal, vagy morfolinocsoporttal lehet helyettesítve, és RB jelentése hidrogénatom, rövidszénláncú alkilcsoport vagy rövidszénláncú alkoxi-( rövidszénláncú )-alkil-csoport. Ismeretes, hogy a /3-karbolin-szérmazékok hatásának erőssége attól függ, milyen erősen kötődnek a vegyületek a benzodiazepin-receptorokhoz. [C. Braestrup, M. Nielsen, J. Neurochem., 37, 333-341. (1981)]. Ismeretes, továbbá, hogy a benzodiazepin-receptorokhoz való nagy affinitás (kötődési képesség) feltétele egy planóris (egy síkban elhelyezkedő) aromás rendszer jelenléte. így például a norharmán-3-karbonsav-etil-észter lényegesen hatásosabbnak bizonyult, mint az l,2,3,4-tetrahidro-ß-karbolin-3-karbonsav-etil-észter [H. A. Robertson és munkatársai, Eur. J. Pharmacol, 76, 281-284 (1981)]. Ezért várátlan volt, hogy a planáris rendszer megszűntetése útján is olyan ß-karbolin-származékokat kapunk, amelyek nagymértékben kötődnek a benzodiazepin-receptorokhoz. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű 5,6,7,8-tetrahidro-ű-karbolin-származékok a megfelelő, az A-gyürűben aromás ß-karbolin-származékokével összemérhető mértékben kötődnek a benzodiazepin-receptorokhoz. Az új /3-karbolin-származékokban az RA csoport 5-ös vagy 6-os helyzetű helyettesitők. A rövidszénláncú alkilcsoportok 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok lehetnek, ilyenek például a metil-, etil-, n-propil-, ízopropíl-, n-butil- és tercier-butil-csoport. A cikloalkilcsoport 4-8 szénatomot tartalmazhat, ilyenek, például a ciklobutil-, ciklopentil- és ciklohexil-, cikloheptil- vagy ciklooktil csoport. Az RA helyén szereplő rövidszénláncú alkilcsoportok előnyösen legfeljebb 2 szénáié mot tartalmaznak. A farmakológiai vizsgálatok szerint a találmány szerinti (I) általános képletü vegyüld ik meglepő módon az l,2,3,4-tetrahidro-0- -karbolin-származékokénál erősebb, és a megfelelő aromás vegyületek hatásával legalább azonos erősségű pszichotróp hatást mutatnak. A találmány szerinti vegyületek farmako'ógiai sajátságait úgy határozzuk meg, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben képesek e vegyületek a radióaktiv izotóppal jelzőit Flunitrazepámot a benzodiazepin-receptoi okról kiszorítani. A találmány szerinti vegyületek e kiszorító hatásának mértékét az ICso- és EDso-értél kel jellemezzük. Az ICso-érték a vizsgált vegyületnek az a koncentrációja, amely a - például patkánybó származó - 0,55 ml össztérfogatú agymembrán-szuszpenzió mintákban 0 °C hőmérsékleten 50%-ban kiszorítja a specifikusan kötött, triciált, 1,0 nanomól koncentrációban all almazott Flunitrazepámot. A kiszorítási vizsgálatot a kővetkezőké ipen végezzük: Kezeletlen patkányagy 25 mmólos, káli— uir-dihidrogén-foszfát-oldattal (pH = 7,1) készült szuszpenziójának 0,5 ml térfogatú részleteit (amelyek 5-10 mg szövetet tartalmaznak mintánként) 0 °C hőmérsékleten 40-60 percig 1,S nanomól triciált, 5,328 • 1011 Bq/millimól fajlagos aktivitású Diazepámmal vagy 1,0 nano aól triciált, 3,219 • 1012 Bq/millimól fajlagos aktivitású Flunitrazepámmal inkubáljuk. Utina a szuszpenziót' üvegszűrön leszűrjük, a maradékot hideg puffer-oldattal kétszer mossuk, majd radioaktivitását egy szcintillácics számlálóval megmérjük. Ezután a kísérletet oly módon ismételjük meg, hogy a radioaktív izotóppal jelzett benzodiazepin hozzáadása előtt a mintához hozzátesszük a vizsgálandó vegyület meghatározott mennyiségét vagy fölöslegét. Az így kapott értékek alapján számítjuk ki az IC50- -é -tékeket. Az EDso-érték a vizsgált vegyületnek az a koncentrációja, amely 50%-kal csökkenti az éle agyban a Flunitrazepámnak a benzodiaze - pin-receptorokhoz való specifikus kötődését. Az in vivo (az élő szervezetben lefolytatott) vizsgálatot a következőképpen végezzük: Egereknek - általában intraperitoneálisai (a hasüregbe) - beadjuk a vizsgálandó vegyület különböző dózisait. Negyedóra múlva intravénásán (a vénába) triciált Flunitrazepámot adunk az állatoknak. További 20 perc múlva az állatokat leőljük, elöagyukat elkülönítjük, és ezek radióaktivitását szcintil ációs számlálóval megmérjük. Az EDso-ér-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
