195812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirido [2,3-d] pirimidin származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
0 195812 6 tonitril, a piridin vagy a hexamet il-foszfoi— sav-triamid vagy a jégecet. A reakcióhőmérséklet széles tartományban változhat. Általában 20 °C és 150 °C, előnyösen 20 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten, különösen az alkalmazott oldószer forráspontján dolgozunk. A reakciót lefolytathatjuk normál nyomáson, de dolgozhatunk megemelt nyomáson is. Általában normál nyomáson dolgozunk. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során 1 mól ilidén-vegyületre számítva 1 mól 6-amino-pirimidin-származékot alkalmazunk megfelelő oldószerben. A találmány szerinti vegyültetek izolálását és tisztítását előnyösen úgy végezzük, hogy az oldószert vákuumban eltávolítjuk és a visszamaradó anyagot megfelelő oldószerből átkristályosítjuk vagy ismert tisztítási módszerrel, így például oszlopkromatográfiásan megfelelő hordozóanyagon tisztítjuk. B eljárás A B eljárás szerint a (IV) általános képletű aldehidet az (V) általános képletű $-dikarbonil-vegyüleltel és egy (III) általános képletű 6-amino-pirimidin-származékkal reagáltatjuk. A (IV), (V) és (III) általános képletekben az R>, R2, R3, R4, R5, R6 és R7 szubsztituensek jelentése a már megadott. A kiindulási vegyületként alkalmazott (IV) általános képletű aldehidek az irodalomból ismertek és az irodalomból ismert eljárásokkal állíthatók elő. [Például Mosetting, Org. Reactions VIII, 218 (1954)]. Példaként megemlítjük a következő vegyületeket: benzaldehid, vagy fi-naftil-aldehid, 2-, 3- vagy 4-metil-benzaldehid, 2-vagy 4-n-butil-benzaldehid, 2-, 3- vagy 4- -izopropil-benzaldehid, 2-, 3- vagy 4-metoxi-benzaldehid, 2-, 3- vagy 4-klór(bróm)-fluor-benzaldehid, 2-, 3- vagy 4-(trifluor-metil)-benzaldehid, 2-, 3- vagy 4-nitro-benzaldehid, 2-, 3- vagy 4-ciano-benzaldehid, 2,3-, 2,4- vagy 2,6-diklór-benzaldehid, 2-fluor-3- - klór-benzaldehid, 2,3,4,5,6-pentafluor- benzaldehid, 2,4-dimetil-benzaldehid, 2,4- vagy 2,6-dinitro-benzaldehid, 2-klór-6-nitro-benzaldehid, 4-klór-2-nitro-benzaldehid, 2-nitro-4-metoxi-benzaldehid, 2-nitro-4-ciano-benzaldehid, 2-klór-4-ciano-benzaldehid, 4-ciano-2-metil-benzaldehid, 3-metil-4-( trifluor-metil)-benzaldehid, 3-klór-2-(trifluor~met,il)-benzaldehid, tiofén-2-aldehid, furán-2-aldehid. A találmány szerint alkalmazott (V) általános képletű ß-dikarbonil-vegyületek az irodalomból ismertek vagy az irodalomból ismert módszerekkel állíthatók elő [például D. Borrmann, „Umsetzung von Diketen mit Alkoholen, Phenolen und Mercaptanen”, Houben-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, Vol. Vll/e, 230 (1968); Y. Oikawa, K. Sugano és 0. Yonemitsu, J. Org. Chem. 43, 2087 (1978)]. Példaként megemlítjük a következő vegyületeket: acetil-aceton, acetecetsav-'metil-észter, acetecetsav-[2-[N-benzil-N-(metil-ainino) ]-etil)-észter, acetecetsav-(2-acetoxi-etil)-észter. A kiindulási vegyületként alkalmazott (III) általános képletű 6-amino-pirimidin-származékokat az A eljárásnál már ismertettük. Hígitószerként előnyösen szerves oldószereket alkalmazunk. Ilyenek például az alkoholok - így a metanol, az etanol és az izopropanol-, az éterek - így a dioxán, a tetrahidrofurón, a glikol-monometil-éter és a glikol-dimetil-éter-, a dimetil-formamid, a dimetil-szulfoxid, az acetonitril, a piridin, a hexametil-foszforsav-triBmid és a jégecet. A reakcióhőmérsékletek széles határokon belül változhatnak. Általában 20 °C és 150 “C, előnyösen 20 °C és 120 “C közötti hőmérsékleten, különösen az alkalmazott oldószer forráspontján dolgozunk. A reakciót lefolytathatjuk normál nyomáson, de megemelt nyomáson is dolgozhatunk. Általában normál nyomóson dolgozunk. A találmány szerinti eljárásban 1 mól aldehidet 1 mól ß-dikarbonil-vegyülettel és 1 mól 6-amino-pirimidin-származékkal reagálhatunk megfelelő oldószerben. A találmány szerinti vegyületek izolálását és tisztítását úgy végezzük, hogy az oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a visszamaradó anyagot megfelelő oldószerből átkristályosítjuk vagy más ismert tisztítási módszerrel, például megfelelő hordozóanyagon oszlopkromatográfiásan tisztítjuk. Az előzőekben megadott előállítási eljárások csak a találmányunkat szemléltetik, a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek előállítását nem korlátozzuk ezekre az eljárásokra, hanem találmányunk magában foglalja ezeknek az előállítási eljárásoknak a különböző változtatásait is. A találmány szerinti vegyületek a kiindulási vegyülettöl függően sztereoizomer alakokban fordulhatnak elő, amelyek vagy mint kép és tükörkép (enantiomerek) vagy mint nem kép és tükörkép (diasztereomerek) viselkednek. Találmányunk magában foglalja mind az antipódokra, mind a racém alakokat és a diasztereomer elegyeket is. A racém alakokat ugyanúgy mint a diasztereomereket ismert módon sztereoizomerikai szempontból egységes alkotórészekre lehet választani (például E. L. Eliel, Stereochemistry of Carbon Compounds, McGraw Hill, 1962). Különösen előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyeknek a képletében a szubsztituensek jelentése a következő: R1 jelentése feni]- vagy naftilcsoport, vagy tienil-, furil-, piridil-, halogénezett piridil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1
