195784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás arfamenin-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
3 195784 4 A találmány tál'gya eljárás az arfameninnel rokon új vegyületek (származékok) és azok gyógyászati szempontból elfogadható sóinak, valamint ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményeknek az előállítá- r, sara. E vegyúleteknek az immunhatást erősítő hatásuk van. Az arfamenin-származékok aminopeptidaz-gátló, valamint daganatgátló és immunpo- jq tencirozó hatásét előzőleg» ismertették (lásd a 212791/83 számú .KOKAI" publikált japán szabadalmi bejelentést). Az arfamenin-típusú vegyületek kémiai szerkezetét az (A) általános képlet mutatja, 15 amelyben R3 hidrogénatom vagy hidroxilcsoportot jelent. Az arfamenin az arfamenin-A és arfamenin-B generikus neve. Azt az (A) általános képletü vegyületet, 20 amelyben R3 jelentése hidrogénatom, arfomenin-A-nak, és azt az (A) általános kéiJletü vegyületet, amelyben R3 jelentése hidroxilcsoport, arfamenin-B-nek nevezzük. Megfigyelték továbbá, hogy a karboxi- 25 peptidáz-gátló hatású benzil-almasav immunpotencirozó hatást mutat [J. Anlibiot.., 37, 682 (1984)]. Ennek alapján a találmány tárgya eljárás az arfameninnel rokon (I) általános kép- 30 letű vegyületek előállítására - ahol Rí jelentése benzoil- vagy fenil-(l-4 szénatomos alkoxil-karbonil-csoport, R2 jelentése 4,6-dimetil-2-pirimidinil-cso- 35 port, R3 jelentése hidrogénatom vagy hidroxilcsoport. Vizsgálataink során az új (találmány szerinti) arfamenin-rokon vegyületek fizioló- 40 giai hatásait is tanulmányoztuk. Ennek eredményeként igazoltuk, hogy e vegyületek a karboxípeptidáz-gátló hatás mellett immunpotencirozó hatást is mutatnak. Az (I) általános képletü vegyületeket 45 úgy állíthatjuk elő, hogy az arfamenin aminocsoportját és guanidinocsoportját átalakítjuk. Közelebbről, az (I) általános képletü vegyületeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, 50 hogy egy (II) általános képletü arfamenin-származékot - ahol Rí és R3 jelentése a fentiekben megadott - 2,4-pentándionnal reagál tatunk. A reakciót valamilyen alkálifém-karbonát - például kálium-karbonát - jelenlétében, dioxán és viz keverékében, 15 °C és 45 °C közötti hőmérséklettartományban, előnyösen 37 °C hőmérsékleten játszatjuk le. A reakció befejeződése után a reakcióelegy pll-értékét 5,0-re állítjuk az amínocsoporton védett dimetil-pirimidinil-származék kicsapása végett. Az alábbiakban ismertetjük a találmány szerinti vegyületek élettani hatásait. 1) A találmány szerinti vegyületek karboxipeptidáz-A enzimre kifejtett gátló hatásának a vizsgálata A karboxipeptidáz-A enzim gátló hatást Hayakari és munkatársai [Analytical Biochemistry 81, 361 (1968)1 módosított eljárásával vizsgáltuk. Ennek értelmében egy olyan elegyet, amely 0,05 ml 10 mmólos híppuril-L-fenil-alanin-oldatot, 0,25 ml 0,05 mólos Tris-hidroklorid-pufferoldatot (pH-értékre 7,5) 0,9 mól nátrium-kloridot és 0,15 ml vizsgálandó vegyületet magában foglaló oldatot tartalmazott, 37 °C hőmérsékleten 3 percig hevitettünk. Ekkor az elegyhez 0,05 ml karboxipeptidáz-A oldatot (.1* típusú szarvasmarha-hasnyálmirigyből; a Sigma Co. készítménye) adtunk, és a reakciót 37 °C hőmérsékleten 30 percig végeztük. Ekkor a reakcióelegyhez 0,03 ml n nátrium-hidroxid-oldatot tettünk a reakció leállítása végett. Az elegye! szobahőmérsékleten 15 percig állni hagytuk, majd 2 ml 0,06 mólos foszfát-pufferoldatot (pH értéke 7,2) és 2 ml, 1% cianursav-kloridot tartalmazó etilénglikol-monometil-éteres oldatot adtunk hozzá. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 5 percig állni hagytuk, s utána 382 nm hullámhosszúságon megmértük az oldat abszorbanciáját (a). A vakpróbát úgy készítettük, hogy a fenti eljárást megismételtük, azonban a pufferolde.tokat a vizsgálandó vegyület hozzáadása nélkül alkalmaztuk, és az így kapott oldat abszorbanciáját (b) mértük. A vizsgálandó vegyület karboxipeptidáz-A enzimre kifejtett gátló hatásának százalékos értékét a következő egyenlettel számítottuk ki. (b-a) Gátló hatás százalékban = ------------ x 100 b A fenti módon százalékos gátlási értékek segítségével kiszámítottuk az 50%-os gátláshoz szükséges koncentrációkat (az IC50 értékeket). Ezeket az eredményeket az alábbi 1. táblázatban összegeztük. 1. táblázat Sorszám Vegyület IC50 /ug/ml 1 az 1. példa szerinti vegyület 0,0200 2 a 2. példa szerinti vegyület 0,0088 3 a 3. példa szerinti vegyület 0,0640 4 a 4. példa szerinti vegyület 0,3500 3
