195755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkén-, alkil- és cikloalkén-származékok előállítására

9 195755 10 mertek, cisz- vagy transz-konfigurációjú al­­kén-vegyűletet állíthatunk elő. Kívánt esetben a (III) általános képletü vegyúletek R8 csoportját más R8 csoporttá alakíthatjuk. Így például (i) az R8 helyén álló aminocsoport aci­­lezésével R8 helyén alkanoil-amino-, alkoxi­­-karbonil-amino- vagy alkil-szulfonamido­­-csoportot alakítunk ki; (ii) az R8 helyén álló alkanoilcsoport vagy alkanoil-alkil-csoport redukciójával R8 helyén hidroxi-alkil-csoportot alakítunk ki; vagy (iii) az R8 helyén álló alkinilcsoportot ismert hidratálási módszerekkel (például hi­gany (Il)-oxid felhasználásával) alkanoilcso­­porttá alakítjuk. Azokat a (III) általános képletü vegyü­­leteket, amelyekben R2, R3 és/vagy R4 alkil­­-szulfinil- vagy alkil-szulfonil-csoportot jelent, vagy amelyekben az R8 csoport alke­­nil- vagy -szulfonil-, aril-szulfonil-, hete­­rociklusos-szulfinil- vagy heterociklusos­­-szulfonil-csoportot tartalmaz, a megfelelő al­­kil-tio-, alkenil-tio-, aril-tio- vagy hetero­­ciklusos-tio-származékok oxidálásával állít­hatjuk elő. Az oxidálószer minőségétől és a reakciókörülményektől függően termékként szulfinil- vagy szulfonil-vegyületeket ka­punk. így például ha a tio-vegyületeket me­­tanolos közegben, szobahőmérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten nátrium-mé­ta- perjodáttal oxidáljuk, termékként rendsze­rint szulfinil-vegyületeket kapunk, mtg ha az oxidációt ecetsavas oldatban hidrogén-per­­oxiddal vagy vizes oldatban perszulfáttal vé­gezzük szobahőmérsékleten vagy annál maga­sabb hőmérsékleten, általában szulfonil-ve­­gyületek képződnek (esetenként azonban ez a reakció a szulfinil-vegyületek kialakulása utón leáll). Miként már közöltük, a (III) általános képletü vegyületek anti-androgén hatással rendelkeznek. Ha ezeket a vegyületeket tesz­­toszteron-propionáttal együtt adjuk be kasztrált him patkányoknak, a kezelés hatá­sára csökken az állatok ondóhólyagának sú­lya, ami egyértelműen igazolja az anti-and­rogén aktivitást. A (III) általános képletü vegyületeket ennek megfelelően például rosszindulatú vagy jóindulatú prosztata-da­ganatok kezelésére, továbbá androgénszint­­-függó betegségek és rendellenességek (igy acne, elszörösődés, faggyútúlképződés stb.) megelőzésére és gyógyítására használhatjuk fel. A hatóanyagokat háziállatok ovulációjá­nak fokozására is alkalmazhatjuk. Patkányokon végzett kísérleteinkben megállapítottuk, hogy a (III) általános kép­­letű vegyületek az anti-androgén hatás fel­lépéséhez szükséges dózisban adagolva sem­miféle toxikus hatást nem fejtenek ki. A (III) általános képletü vegyületeket a szokásos humán- vagy állatgyógyászati hígí­tó-, hordozó- és/vagy segédanyagok felhasz­i 6 nálósával, ismert gyógyszertechnológiai mű­veletekkel humán- vagy állatgyógyászati ké­szítményekké, például orálisan adagolható készítményekké (igy kapszulákká, tabletták­ká, vizes vagy olajos oldatokká, szuszpenzi­­ókkó vagy emulziókká), parenterálisan ada­golható steril oldatokká vagy szuszpenziók­ká, kúpokká vagy helyileg felhasználható készítményekké (igy kenőcsökké vagy bal­zsamokká) alakítjuk. A gyógyászati készítmények a (III) ál­talános képletü vegyületeken kivül kívánt esetben a (III) általános képletü vegyülettel szinergetikus kölcsönhatásba nem lépő egyéb gyógyhatású anyagokat» például anti-ösztro­­gén hatóanyagokat (igy tamoxifent), aroraa­­táz-inhibitorokat (Így testolaktont vagy arai­­no-glutetimidet)-progesztineket (igy medroxi­­-progeszteron-acetátot), gonadotropin-kivó­­lasztást gátló anyagokat (Így danazolt), LH­­-RH analógokat (igy buserelint), citotoxiku­­mokat (Így ciklofoszfamidot), antibiotikumokat (így penicillint vagy oxi-tetraciklint) vagy gyulladásgátló hatóanyagokat (igy - elsősor­ban helyi kezelés céljára - fluocinolon-aceto­­nidot) is tartalmazhatnak. A (III) általános képletü vegyületeket tartalmazó készítményeket melegvérűeknek rendszerint 0,1-125 mg hatóanyag/testsüly kg dózisban adjuk be. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 0,31 g dimetil-szulfcn 50 ml tetrahidro­­-furánnal készített, -78 “C-ra hütött oldatá­ba keverés közben 2,1 ml 1,6 mólos hexános n-butil-lítium-oldatot csepegtetünk. A reak­­cióelegyet további 1 órán át keverjük, majd az elegybe 0,75 g l,l,l-trifluor-4-(3,4-diklór­­-fenil)-but-transz-3-én-2-on 25 ml tetrahid­­ro-furánnal készített oldatát csepegtetjük. Az elegyet 20 percig -78 °C-on keverjük, majd 10 ml metanol és 20 ml telített vizes ammónium-klorid-oldat elegyét adjuk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, vízbe öntjük, és a vizes elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel, majd telített vizes nétrium-klorid­­-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert, csökkentett nyo­máson lepároljuk. A maradékot tisztítás cél­jából szilikagél-oszlopon kromatografáljuk, eluálószerként metilén-klcridot használunk. 110 °C-on olvadó 4-(3,4-diklór-fenil)-l-(me­­til--szulfonil)-2-(trifluor-metil)-but-transz-3- -én-olt kapunk. Hozam: 0,23 g (28X) A kiindulási anyagként felhasznált 1,1,1— -trifluor-4-(3,4-dik!ór-fenil)-but-transz-3-én­­-2- ont a kővetkezőképpen állítjuk elő: 1,0 g frissen őrölt litium-hidroxid-mono­­hidrát 100 ml etanollal készített szuszpenzió­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom