195754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-5,6-dianhidro-3,4-diacil-dulcitok előállítására
5 195754 6 1,46 g (10 mmól) 1,2-5,6-dianhidro-dulcitot 20 ml vízmentes etil-acetátban oldunk, 5 ml piridint adunk hozzá, majd szobahőmérsékleten, állandó keverés közben 2,0 g (20 mmól) borostyánkósavanhidridet adunk hozzá 5 apró részletekben. Az elegyet 45 °C-ra melegítjük, s további keverés közben 8 órán át tartjuk ezen a hőmérsékleten. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot etilacetát-viz elegyben vesszük fel, melyet jég- 10 hűtés közben óvatosan pH = 4-5-re savanyítjuk. A két fázist elválasztják, az etil-acetátos oldatot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó anyag tömege 2,5 g. 15 Tisztításra a nyers terméket metanol-etil-acetát 1 : 1 térfogatarányú elegyével eluálva kromatografáljuk szilikagél oszlopon. A tiszta terméket tartalmazó frakciókat öszszegyűjtve, az oldószert vákuumban eltávo- 20 litva és a visszamaradó kristályos anyagot metanol-éter elegyböl átkristólyositva 0,4 g (11,6%) l,2-5,6-dianhidro-3,4-bisz-(ű-karboxipropionilí-dulcitot kapunk (op: 138-139 °C). Rf értéke benzol-metanol 9 : 2 arányú ele- 25 gyében 0,15 (előhívás p-nitrobenzil-piridinnel). Az (I) általános képletü vegyületek (II) általános képletü 1,2-5,6-dianhidro-hexitekből történő előállítását nem lehet egyszerű acile- 30 zési műveletként kezelni, tekintettel az epoxid-csoportok fokozott reaktivitáséra, labilitására. Mind a (II) általános képletü kiindulási anyagok, mind az (I) általános képletü célvegyületek számos bomlási reakcióban ve- 35 hetnek részt, mely reakciók sebessége erősen függ a kísérő anyagok jellegétől és mennyiségétől. így például savak és bázisok jelenlétében átciklizálódás, 3,6-anhidro-gyürü kialakulása, gyűrűfelnyílás, polimerizáció játszódik le. Elektrolitok, például halogén-savak sói a megfelelő halogén-származékok kialakulását okozzák. A bomlási reakciók sebessége erősen növekszik a hőmérséklet emelkedésével Ezekben az acilezéssel párhuzamos reakciókban egyrészt a (II) általános képletü kiindulási vegyületek mennyisége csökken, másrészt a keletkező bomlástermékek jelentősen csökkentik a tisztán kinyerhető (I) általános képletü célvegyületek mennyiségét, ami által az acilezés hozama nagymértékben romlik. A szabad karboxil-csoportot tartalmazó (I) általános képletü vegyületek előállításánál további problémát jelent, hogy a savanhidridekkel történő acilezés (4. referencia példa) esetén az első lépésben keletkező mono-acil származék - az alkalmazott savmegkötóvel képződő - sója a nem megfelelő oldószer alkalmazása miatt a reakcióelegyböl kiválik és igy a diacil-származék csak alacsony hozammal keletkezik. A fenti, ismert eljárások ipari alkalmazhatóságának vizsgálata során méretnövelést végeztünk és megállapítottuk, hogy ezek csak laboratóriumi méretben (10 mmól kiindulási (II) általános képletü vegyület alkalmazásával) reprodukálhatók a közölt hozammal, ugyanis a kitermelés már 1 mól (0,146 kg) (II) általános képletü vegyület - például 1,2- -5,6-dianhidro-dulcit (DAD) alkalmazása esetén csökken, 10 mól (1,46 kg) (II) általános képletü vegyület alkalmazása esetén pedig az ismert eljárások hozama jelentősen csökken, melyet az alábbi 1. táblázat mutat be: Célvegyület Eljárás Kitermelés (X) 1,2-5,6-dianhidro-3,4-diacetil-dulcit 1. referencia példa 10 mmól DAD-ból kiindulva 88 1,2-5,6-dianhidro-3,4-diacetil-dulcit 1. referencia példa 10 mmól DAD-ból kiindulva 30 1,2-5,6-dianhidro-3,4-diacetil-dulcit 2. referencia példa 10 mmól DAD-ból kiindulva 71,7 1,2-5,6-dianhidro-3,4-diacetil-dulcit 2. referencia példa 10 mmól DAD-ból kiindulva <10 1,2-5,6-dianhidro-3,4-bisz(fl-karboxi-propionil)-dulcit 3. referencia példa szerint 10 mmól DAD-ból kiindulva 39,0 1,2-5,6-dian hidro-3,4-bisz(ß-karboxi- propionil )-dulcit 3. referencia példa szerint 10 mmól DAD-ból kiindulva 33 4
