195630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alumíniumoxid-dús kerámiák előállítására

3 195 630 4 meg% kaolin, 0,5— 1,5 lömcg% talkuin 0,1 mm szcm­­csefinomság alatti keverékéhez, 1 - 5 tömeg%-ban legfeljebb 40 (i szemcsefinomságú fém alumíniumot adunk hozzá, keverjük, víztartalmát 6-30 %-ra állít­juk be, adott esetben önmagában ismert plasztilikáló- ^ szer, célszerűen Irnganl, polivinilacetát (PVA), gumi­­arábikum és felületaktív anyag, előnyösen olajsav, etilénglikol jelenlétében formázzuk, szárítjuk és 1400- 1710°C közötti hőmérsékleten kiégetjük. A találmány szerinti eljárás révén lehetővé válik 70-99 % A12Ó3 tartalmú tűzálló kerámiák, így ido­mok, csövek és extrudált termékek előállítása. A késztermék korundot és mullitot tartalmaz, az A1203 tartalomtól függően, a két szélső esetben 99 % Al203 jelenléte esetén korund, 70 % A1203 esetén pe- ^r, dig mullit képződik, de lehetséges a találmány szerint a két kristályos fázis tetszőleges arányú keverékét tartalmazó tűzálló kerámiák előállítása is, amelynél széles határok közt változtathatjuk a késztermék tu­lajdonságait. 20 A találmány szerinti eljárásnál legalább 95 % alfa­­korundot tartalmazó alumíuium-oxidból, vasszegény, legfeljebb 1 % Fe203 tartalmú kaolinból, talkumból célszerűen savazott, tisztított talkumból indulunk ki. A nyersanyagokból készült keveréket száraz vagy 25 nedves őrlésnek vetjük alá öOp-nál finomabb szem­csék biztosítása érdekében. Az őrlés befejeztével a malomba fém alumíniumot adunk, célszerűen 40 mik­ronnál finomabb szemcseméretű, pl. pasztásítotl alak­ban, majd homogenizálás után a malmot leürítjük. 3g Nedves őrlés esetén az iszapot I - 5 % nedvesség­­tartalomra szárítjuk, célszerűen porlasztva szárítót alkalmazunk ehhez a művelethez. A kapott anyagból idomokat sajtolhatunk, vagy 15-25 % víz hozzáadá­sával a kapott massza csigasajtón, ún. extruderen pl. gR csővé, rúddá vagy más idommá alakítható. Öntő iszap is készíthető a nedvesen őrölt iszapból, amikoris a szárazanyagtartalomra vonatkoztatott 0,2- i % nátrium-pohfoszfát bekeverésével 40-70 % szárazanyagtartalmú öntőiszap áll elő. Ebből forrná- 4g ba, célszerűen gipszformába öntéssel különféle bo­nyolult idomok önlhetök. Az idomokat szikkadás után a formából kiemeljük, szárítjuk, előnyösen leg­feljebb 0,5 % maradó nedvesség eléréséig, majd 1400- 1500 °C, előnyösen 1450 °C hőmérsékleten pl. porózus, míg 1610 °C körüli hőmérsékleten gázzáró tömörségűvé égec'ik. A találmány szerinti eljárás részleteinek megfelelő megválasztásával szárazon őrölt masszából is megfe­lelő tulajdonságú termékeket lehel előállítani, így a gyártás során felhasznált hőenergia jelentősen, pl. kilogrammonként 5000- 6600 kJ-al (azaz 1200- 1600 Kcal-al) csökkenthető. Száraz őrlés esetén 6 - 12 % víz hozzáadásával ned­vesítjük keverés közben az őrleményt, melyből ido­mok sajtolhatok pl. hidraulikus sajtón. 20 — 25 % víz adagolása esetén pedig a nedvesített őrleményből ké­szült massza csigasajtón csővé, rúddá vagy egyéb idommá cxtrudálható. Abban az esetben, ha fröccsöntésnek kívánjuk a masszát alávetni, úgy a kiindulásként használt kaolint és talkumot előzetes kalcinálássa! készítjük elő, pl. 800— 1000 °C-on bekezdjük, majd az előbbiekben leírt módon szárazon őröljük. Ismert módon, pl. pa­raffinnal, méhviasszal és olajsavval iszapot készítünk, melyből 90- 150°C-on fröccsöntéssel idomokat ké­pezünk. A fröccsöntött foniiatestekbő! 200 °C körüli hőmérsékleten, a keveréket hőkczcijiik, amikor a vi­aszkeverék eltávozik, majd 1500- 1700 °C-on kiéget­jük. A kapott termékek kitűnően beváltak elektromos kemencékhez pl. fűtőtest tarlóknak, továbbá labora­tóriumi tűzálló kerámiai csónakokként és tégelyek­ként, valamint hőelemek védőcsöveként. Az eljárásunkban alkalmazható kiindulási anyagok 'elsorolását, előfordulását és kémiai összetételét pél­daképp az 1. sz. Táblázatban foglaljuk össze. A találmány szerinti eljárás további részleteit kivi­teli példák kapcsán ismertetjük. Termékeink elemző vizsgálata során megállapítot­tuk, hogy Al-por, talkum, kaolin és alfa-korund tar­talmú massza égetésekor jelentős tömörödés érhető el már 1500 °C körüli hőmérsékleten. A keverék kordie­­iit fázis kikerülésével zafirinné alakul, valamint meg­gyorsítható a Spinell keletkezése. Találmányunk szc- 1 int tehát kellően reakcióképes keveréket tudunk kiin­dulásként választani ahhoz, hogy elkerülhetővé váljék pl. gélszerű alapanyagok alkalmazása, emellett a tech­nológiai műveletek alatt kiküszöbölhetővé váll a nagykristályos korínul keletkezése a termékben. /. sz. táblázol A felhasznált nyersanyagok kémiai összetétele Megnevezés: ÍZ7..V. Si02 A1A Fc203 CaO MgO Na20 k2o TiO, Caminau-i Kaolin 12,50 46,80 36,90 1 00 0,30 0,30 0,10 0,90 0,59 Zettlitzi Kaolin 12,60 47,35 37.00 0 83 0,65 0,24 1,11 0,20 Kínai savazott talkum 5,7 61,1 0,14 0.10 0,3 32,7 — — timföld 0,04 0,! 0 99,3 Ü 04 — 0,4 — — Zsugorított szintetikus műiül-37,6 71,0 0.7 0,1 0,2 — — 0,7 Elektromosan olvasztott mullit — 24,0 74,5 0,5 — — 0,6 — _ Fém AI őrlemény — — 99,5* — — — — — G — 20 timföld 0,05 0,03 99,8 0,04--0,1-­* Fém At tartalom 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom