195499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (+)-6-klór- 5,10-dihidro- 5-[1-metil- 4-piperidinil)-acetil]- 11H-dibenzo[b,e] [1,4]diazepin-11-on és ezt tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 95 499 1 Találmányunk olyan eljárásra vonatkozik, amellyel (+)-6-klór-5.10-dihidro-5-](T -metiI-4-piperidinil)-aeetil]­­-llH-dibenzo [b.e]L 1,4Jdia/epin-11-ont lehet elkülöní­teni az enantioniereket tartalmazó elegyből. A 100 677.0 sz. európai szabadalmi leírásban diben­­xo-diazepinon-szármaxckokat ismertetnek, leírják előál­lításukat, valamint foglalkoznak azokkal a gyógyszerek­kel, amelyek ezeket a dibenzo-diazepinon-szárma/éko­­kat tartalmazzák. Ismertetik - egyebek között - a (I) képietű 6-klór-5,10-dihidro-5-[(l-metiI-4-pipcridinií)­­-acetil]-l 1 H-dibenzo[b,e][l ,4]diazepin-l 1-ont is. Teljesen meglepő azonban az a tapasztalatunk, hogy a (I) képietű vegyület szobahőmérsékleten stabil en­­antiomerek formájában létezik, valamint az, hogy az enantiomerelegy szétválasztható. Mindezek a követ­kező okok miatt nem voltak előreláthatok: Ha a.(I) képletet alaposan szemügyre vesszük, ak­kor sem látunk egyetlen aszimmetrikus atomot. Isme­retes azonban, hogy ilyen vegyületek esetében a hét­tagú gyűrű nem planáris, hanem csónak formájú, és így a (I) képietű vegyüíethez hasonló, háromgyűrűs vegyületek elvileg két olyan királis konformációban fordulhatnak elő, amelyek egymásnak a tükörképei. A két forma azonban egymással egyensúlyban van, és úgy tartják, hogy nem választhatók el egymástól az egyes formák. A (II) képietű pirenzepinre például kimutatták, hogy' két egymásba gyorsan átalakuló formában léte­zik (Arzneim.-Forsch.) Drug Res. 34 /II/ 8. 849—859. 11984/). Az egyik forma szobahőmérsékleten olyan gyorsan alakul át a másik formába, hogy' az egyes for­mák elkülönítése nem lehetséges. Fel lehetett tételez­ni, hogy a (I) képietű vegyület esetében is hasonló a helyzet. Ezzel szemben meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a (I) képietű vegyület optikai antipódjaira szétválaszt­ható. Még meglepőbb volt az, hogy maguk az optikai antipódok 150 °C-ig nem racemizálódnak. Ezek a té­nyek lehetővé teszik, hogy csak az együk enantiomert- jelen esetben a fiziológiailag nagy hatású (+) formát- használjuk a gy'omor-bél-traktus megbetegedéseinek gyógyítására. A (I) képietű vegy'ületnek a (la) és (Ib) háromgyű­rűs enantiomer konformációi lehetségesek. Azt tapasztaltuk, hogy az [«Iq0 = +165,9° (c=0,71, kloroformban) fajlagos forgatóképessegű enantiomer mutat biológiai hatást. Röntgensugaras szerkezetvizs­­gálattal bizonyítottuk, hogy' ennek a vegyületnek a háromgyűrűs molekula-része (la) konformációjú. Ezen túlmenően sókristályokat állítottunk elő 1-bor­kősavból és az (I) képietű enantiomerekből. Röntgeno­­gráfiai úton, a mérési eredmények kiértékelésével bizonyítottuk, hogy' a biológiailag aktív vegyület (la) konformációjú. A bevezetőben már említett európai szabadalmi le­írás (a 100 677.0. sz.) szerinti eljárással előállított racemát szétválasztását optikailag aktív antipódokra ismert megoldásokkal lehet megvalósítani, például opti­kailag aktív savak felhasználása'val. Optikailag aktív savként elsősorban a következők jönnek számításba:- l-(+)-borkősav, - d-(-)-borkősav, - ezeknek a borkősav-enantiomereknek valamilyen származéka például: 7- a (-)-diacetil-borkősav.- a (+)-monometil-tartarát,- a (-)-monometil-tartarát. vagy - a (+)-kámforsav. A szétválasztáshoz célszerű, lia az ]-(♦)- vagy a d-(-)­­-horkősavat használjuk. A (I) képietű enantiomerek elegyét valamilyen oldó­szerben reagáltatjuk valamelyik felsorolt optikailag ak­tív sav ekvimoláris mennyiségével, majd az így kapott kristályos diasztereomer sókat - különböző oldható­ságuk alapján — szétválasztjuk. A szétválasztást minden olyan oldószerből meg lehet valósítani, amelyben a sók oldhatósága eléggé eltér egymástól. Előnyösen lehet metanolt, etanolt vagy ezeknek az alkoholoknak - pél­dául 50 : 50 térfogatarányú elegyét használni oldószer­ként. A sókból az enantiomer bázisok mindenkor felsza­badíthatok, lúg beadagolásával. Az így előállított (+)-6-klór-5,10-dihidro-5-[(l-metil­­-4-piperidinil)-acetil]-l 1 H-dibenzo[b,e][1.4]dia/.epin-l 1 •Ónnak - a (-)-formával ellentétben — nagyon erős a gyomorfekélyellenes, valamint a gyomorsav-elválasztó gátló hatása, ezenkívül előnyös hatást fejt ki a gyomor­­bél-traktus különböző más betegségei esetén is, külö­nösen vastagbél-irritáció felléptekor. Kimutattuk, hogy ugyanannak a hatásnak az elérésé­hez a (+)-formából csak mintegy fele akkora mennyiség szükséges mint az enantiomerelegyből; ezzel szemben a (-)-formából csak legalább ötvenszeres mennyiséggel lehetett ugyanazt a hatást elérni. Vizsgáltuk mindkét (I) képietű enantiomernek a gyomor védelme érdekében kifejtett hatását egy modell kísérlet keretében. A kísérlet során kapott eredménye­ket a vizsgálati módszerrel együtt az alábbiakban is­mertetjük. A patkányokra kifejtett hatást a gyomorszáj elkötésével vizsgáltuk. 100 és 126 g közötti testtömegű, 24 órán keresztül étien tartott hím Wistar-patkányokat használtunk fel a kísérleteinkhez. A patkányok számára szabadon hozzá­férhetővé tettük a vizet. A patkányokat tizes csoportokba osztottuk és éter­­narkózisban egy hosszanti vágással megnyitottuk mind­egyiknek a gyomrát és elkötöttük a gyomorszáját. A gyomorszáj elkötése előtt a konyhasóoldatban felol­dott anyagokat a megfelelő dózisban (0,1 ml/100 g testtömeg) intravénásán adtuk be a patkányoknak. Az intravénás kezelés közvetlenül megelőzte a gyomor­szájelkötést. A kontroli-állatok csak konyhasóoldatot kaptak. Két órával az elkötés után megöltük az állatokat és óvatosan kivettük a gyomrukat. Az összegyűjtött gyo­mortartalmat 15 percen keresztül 4000/perc fordulat­­számmal centrifugáltuk. A felső réteget használtuk fel a gyomornedv-tartalonr meghatározásához. A gyomor­nedv savasságát az I.T.T. Radiometer PHM 62 típusú pH-mérőkészülékkel határoztuk meg olyan módon, hogy az 1 ml-es mintákat pH = 7 értékre titráltuk. Az összes savtartalmat a mért térfogat és a savasság szorzatából (mikroekvivalens x ml) számítottuk ki, és 2 vág}' 4 órás időszakra vonatkoztatva mikroekvivalens­­ben adtuk meg. Az egyes, előzetesen kezelt patkányok­ra közölt adatokat mindékor összehasonlítottuk a kontroli-csoportokra kapott átlagadatokkal és száza­lékosan adtuk meg. A százalékos adatokból - megfele­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom