195492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antitusszív és nyálkareguláló hatású 2-szubsztituált tiazolidin származékok és hatóanyagként a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

7 195492 8 A reakcióidő néhány perc és néhány nap között vál­tozhat, rendszerint nem haladja meg a két óra időtarta­mot, cs gyakran néhány perc elegendő a reakció lefo­lyásához. Az (la) általános képletű vcgyületek elvileg rezol­­válhatók valamely optikailag aktív savval — például d­­vagy 1-kámforszulfonsawal, d- vagy 1-tejsavval, d-vagy 1-mandulasavval, d- vagy l-6-exo-klór-7-szin-karbo.xi-bi­­cíklo-[2,2,l ]heptán-3,3-etiléndioxi-3-onnal — végrehaj­tott sóképz.ésscl, majd a só kristályosításával (míg ál­landó optikai forgatóképességű vegyületet kapunk), vé­gül az optikailag aktiv 2-sz.ubsztituált tiazolidin vissza­nyerésével. Oldószerként például alkoholokat — mint metanol, etanol, 1-propanol, 2-propanol-, étereket - mint etil­éter, izopropil-éter, dioxán, tetrahidrofurán —, észte­reket — mint etil-fornriát, etil-acetát - vagy szénlűdro­­géneket — mint benzol, toluol, ciklohexán, hexán — vagy a fenti oldószerekből álló elegycket használatunk. Az optikai rez.olválás előnyösen szobahőmérsékle­ten végezhető és rendszerint néhány átkristályosítás szükséges ahhoz, hogy állandó forgatóképességű anya­got kapjunk. Az (la) általános képletű vegyületeket kívánt eset­ben oly módon acilezzük a (IV) általános képletű ve­­gyületekkel, hogy az (la) általános képletű vegyületet inert oldószerben sztöchiometrikus mennyiségű, vagy kis feleslegben lévő acilezőszerrel kezeljük, sztöchio­metrikus mennyiségű, vagy kis feleslegben lévő bázis jelenlétében. Oldószerként például megfelelőek a halo­génezett szénhidrogének — így diklór-metán, kloro­form, diklór-etilén —, a ketonok — így aceton vagy bután-2-on —, a szénhidrogének — így hexán, ciklo­hexán, benzol, toluol, piridin —, vagy' a fenti oldósze­rek elegyek Előnyös, ha az acilezést az acilezőszerre nézve kö­zel sztöchiometrikus mennyiségű bázis jelenlétében vé­gezzük. Bázisként például egy szervetlen bázist — így egy alkálifém vagy alkáliföldfém-oxidot, -karbonátot vagy -hidrogén-karbonátot, például kalcium-oxidot, kalcium-karbonátot, kálium-karbonátot, kálium-hidro­­gén-karbonátot, nátrium-karbonátot, nátrium-hidrogén­­-karbonátot —; vagy szerves bázist — így tercier amint, például trimctil-amint vagy tributil-amint, vagy aromás bázist, például piridint, alkil-szubsztituált piridint, N,N­­-dialkil-anilint vagy anionos ioncserélő gyantát hasz­náltunk. Az acilezést előnyösen -40°C és az oldószer forrás­pontja közötti hőmérsékleten végezzük, előnyösen szo­bahőmérsékleten dolgozunk. Ha az (la) általános képletű vegyületben szabad fe­­nolos csoport is van, a reakcióhőmérséklet 0 °C alatti, előnyösen -40 és -50 °C között változhat, és egy ekvi­valens mennyiségű acilezőszert használunk, ezáltal elér­jük a tiazolidingyűrű szelektív acilezését, a fenolos cso­port acileződése nélkül. Ha az acilezést egy (IVa) általános képletű karbon­savval végezzük (Z jelentése hidroxilcsoport), a reakci­ót kondenzálószer - például egy karbodiimid, előnyö­sen diciklohexil-karbodiimid — feleslegének jelenlété­ben játszatjuk le, inert oldószerben, szobahőmérsékle­ten, katalitikus mennyiségű 4-(dimetil-amino)-piridin jelenlétében, vagy ennek távollétében. Az (la) általános képletű vegyületek kívánt esetben végrehajtott oxidálását (le) általános képletű tiazoli­ítin-szulfoxidokká sztöchiometrikus mennyiségű, vagy 1 is feleslegben adagolt szerves persavval - például rnonoperftálsavval, m-klór-pcrbcnzoesavval, pcrecetsav­­\al, perhangy'asawal vagy perbenzoesavval - végezhet­jük, inert oldószerben, bázis jelenlétében, vagy ennek távollétében. Oxidálószerként előnyösen sztöchiometrikus meny­­ryiségű monoperftálsavat használunk, az oldószer elő- i yösen etil-acetát és a reakciót előnyösen feleslegben ; lkalmazott nátrium-hidrogen-karbonát jelenlétében j itszatjuk le. Az oxidálást -25 °C és szobahőmérséklet közötti 1 őmérsékleten végezzük, előnyösen 0 °C-on dolgo­­> link. A Q’ helyén halogénatomot tartalmazó (Id) általá­nos képletű vegyületek merkaptoszármazékokká alakí­tását kívánt esetben vagy sztöchiometrikus mennyisé­­g ű, vagy feleslegben alkalmazott (VI) általános képletű tiokarbonsav-sóval - például nátrium- vagy káliumsó­­\al — és/vagy egy tiokarbonsavnak valamely szerves bá­zissal — például trimetil-aminnal, trietil-aminnal, tri­­l util-aminnal — in situ képzett sójával végzett kezelés­sel hajthatjuk végre, inert oldószerben. Oldószerként megfelelnek például a halogénezett szénhidrogének, ketonok, észterek, éterek, alkoholok és a fenti oldószerek elegyei. A reakciót előnyösen szobahőmérsékleten játszatjuk le, és a reakcióidő néhány perc és néhány óra között változhat, rendszerint a reakcióidő nem több, mint 1 ét óra, szobahőmérsékleten. A szabad merkaptocsoportot tartalmazó (1) általá- i os képletű vegyületeket kívánt esetben úgy' állíthatjuk elő, hogy a tio-acil-származékokat inert gázatmoszférá­­lan, szobahőmérsékleten vizes ammóniaoldattal reagál­niuk. A reakciót kívánt esetben szobahőmérsékleten, meg­felelő oldószerben — például alkoholokban, így meta­­r ólban, etanolban; a vizes ammóniaoldattal elegyedő glikolokban vagy éterekben, így dimetoxi-etánban, di­­( xánban, tetrahidrofuránban; vagy a fenti oldószerek elegyében játszathatjuk le. A szabad tiolcsoport vagy a fenolos hidroxilcsoport acilezését kívánt esetben a fentiek szerint végezhetjük el. A szabad tiolcsoportot kívánt esetben úgy alkilez- 1 etjük, hogy a tiol-származék kálium- és/vagy nátrium­sóját a megfelelő alkil-halogeniddcl kezeljük. Az (le) általános képletű stabilizált illidek reakciója az (V) általános képletű aldehidekkel az ismert Wittig­­reakció, amelyet a jól ismert módon hajtunk végre; ál­­trlában úgy járunk el, hogy a reaktánsokat ekvimoláris mennyiségben inert oldószerben - például halogéne­zett szénhidrogénben, étertípusú oldószerben (tetrahid­­rafurán, dimetoxi-etán stb.), szénhidrogénben (ciklo- 1 exánban, benzolban, toluolban, hexánban), acetonit­­r lben, vagy a fenti oldószerek elegyében — összekever­­j ik, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozunk. A fent megadott nukleofilek (If) általános képletű akrilamidokkal végbemenő Michael-addíciója szintén jól ismert reakció. Oldószerként előnyösen alkoholokat használunk, és a reakciót előnyösen úgy játszatjuk le, l ogy a reaktánsokat elegyítjük és a reakcióelegyet visz­­szafolyató hűtő alatt forraljuk. Az R helyén hidroxilcsoportot és R3 helyén -702C(CH3)3 csoportot tartalmazó (1) általános képle-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom