195490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hipoglikémiás hatású imidazólium származékok előállítására

9 195 490 10 77. példa ]-Metil-3-/2-(3-hidroxi-fenil)-2-oxo-etil/-l H-imidazó­­lium-bcnzolszulfonát O.p.: 96-98 °C (bomlik). Elemanalízis a Cj 9H20N2O5S képlet alapján: számított C, 58.75, H, 5.19, N, 7.21, S, 8.25, mért: C, 58.54, H, 4.91, N, 7.22, S, 8.02, 18. példa l-Mctil-3-/2-(3-trifluor-meti!)-2-oxo-etil/-lH-imida-zólium-jodid O. p.: 184-186 °C (bomlik). Elemanalízis a C13H12N2OF3I képlet alapján: számított: C, 39.41, H, 3.05, N, 7.07, mért: C 39.65, H, 3.26, N, 7.02, A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek alkalmasak emlősök vércukor szintjének csökkentésére oly módon, hogy az emlősöknek az (I) általános képle­tt! imidazóliuni vegyidet hatásos mennyiségét adagol­juk. A „hatásos mennyiség alatt olyan mennyiséget értünk, amely előnyösen felnőttkori cukorbetegség­ben szenvedő emlősnek való beadagolás után a vércu­­korszintet csökkenti. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek igen széles dózishatáron belül aktívak lehetnek. Példá­ul a napi dózis általános esetben körülbelül 0.5—500 mg/kg testtömeg érték. Felnőtt emberek kezelése ese­tében előnyösen körülbelül 1.0—100 mg/kg egyszeri vagy megosztott dózist alkalmazunk. Azonban a szak­­irodalomban jártas szakember felismeri, hogy az adott esetben beadandó dózist az orvos határozza meg a kö­rülmények ismeretében, és az függ a kezelendő beteg állapotától, a beadott aktív vegyület minőségétől, a beteg korától, tömegétől és reakciójától, betegsége szimptómáinak súlyosságától és a beadagolás módjától; ennélfogva a fent megadott dózishatárok nem limitál­ják a kezelést. A találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyületet előnyösen orálisan adagoljuk, az emlő­sök vércukorszintjének csökkentésére, de számos más úton, így például szubkután, transzdermális, intravé­nás, íntramuszkuláris és intranazális is adagolhatok. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a szulfonil-karbamidokkal ellentétben valószínűleg javítják az inzulin rezisztenciát. így a találmány szerin­ti eljárással előállított vegyületek különösen jól alkal­mazhatók a II. típusú, vagy felnőttkori cukorbetegség kezelésére, mert sok ilyen beteg esetében elegendő in­zulin van jelen a szervezetben csak a szervezet rezisz­­tens az inzulinra. Azonban a találmány szerinti eljá­rással előállított vegyületek hatásmechanizmusa nem tisztázott. Mint fent leírtuk a találmány szerinti eljárással elő­állított vegyületet előnyösen orálisan adagoljuk a ke­zelt egyednek. Ugyan a vegyületet közvetlenül, elő­zetes formálás nélkül is alkalmazhatjuk, előnyösen .gyógyszerészetileg elfogadható formált alakban adagol­juk, mely forma aktív hatóanyagot és gyógyszerésze­tileg elfogadható hordozóanyagot, hígítóanyagot, tab­lettamasszát tartalmaz. Az ilyen formált alak körülbe­lül 0.1-90% aktív hatóanyagot tartalmazhat. 6 A formált alak készítésekor az aktív hatóanyagot el­keverjük a hordozóanyaggal, hígítjuk a hordozóanyag­gal vagy a hordozóanyagba foglaljuk, amely ebben az esetben lehet kapszula, zacskó, papír vagy más tartó. Amennyiben a hordozóanyag mint hígítóanyag szere­pel, az lehet szilárd, félszilárd vagy folyékony anyag, amely az aktív hatóanyag számára mint hordozóanyag, ■ ’•■ivőanyag, illetve tablettamassza jelenik meg. így a for­mált alak lehet tabletta, pirula, por, pasztilla, zacskó, ostya, elixir, emulzió, oldat, szirup, szuszpenzió, aero­szol (mint folyékony közegben elosztott szilárd anyag), és lágy vagy kemény zselatin kapszula. Ilyen alkalmas hordozóanyag, higítóanyag, vagy tab­lettamassza lehet például a laktóz, a dextróz, a szacha­róz, a szorbit, a mannit, a keményítő, a mézga, a kál­­eiumfoszfát, az alginátok, a kálciumszilikát, a mikro­kristályos cellulóz, a polivinil-pirrolidon, a cellulóz, a tragantmézga, a zselatin, a szirup, a metil-cellulóz, a metil- és propil-hidroxi-benzoátok, a talkum, a magné­­ziumsztearát, a víz és az ásványi olaj. A formált alakok nedvesítő adalékanyagokat, emulzifikáló szereket, szuszpenziós segédanyagokat, tartósító anyagokat, éde­sítő anyagokat vagy ízesítő anyagokat is tartalmazhat­nak. A találmány szerinti formálás lehet olyan, ami azonnali, hosszan fenntartott vagy késleltetett ható­anyag kibocsátást tesz lehetővé a betegnek való adago­lás után, amely jellemzőt a szakirodalomban szokáso­san alkalmazott eljárásokkal hozzuk létre. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek orális adagolása céljából az aktív hatóanyagot előnyö­sen hordozóanyagokkal vagy hígítóanyagokkal kever­jük és tablettákká préseljük vagy zselatin kapszulákba foglaljuk. A formált alakot előnyösen egységdózist tartalmazó alakban készítjük és minden dózis körülbelül 1—500 mg, szokásosabban körülbelül 5—300 mg hatóanyagot lartalmaz. Az „egység dózis” elnevezés alatt elkülönü­lő egységeket értünk, amelyek egyenkénti adagolásra alkalmasak emberek vagy más emlősök esetében. Min­den dózis előre meghatározott, és gyógyító hatást ki­fejtő mennyiségű aktív hatóanyagot, valamint hordozó­­anyagot tartalmaz. A találmány szerinti formálási eljárást az alábbi példákon részletesen bemutatjuk. A formálási eljárá­sokban bármely (I) általános képletű, a találmány sze­rinti eljárással előállított aktív hatóanyagot alkalmaz­hatunk. 7. formálás Kemény zselatin kapszula formált alakot készítünk ez alábbi alkotóelemek felhasználásával: I -MetiI-3-/2-(4-etoxi-Kapszulán­Koncent-feni!)-2-oxo-etil/­ként! nieny­ráció tö­-1 H-imidazóiium­nyiség meg%-bromid 250 mg 55.0 Szárított keményítő 200 mg 43.0 Magnéziumsztearát 10 mg 2.0 460 mg 100.0 A fenti alkotóelemeket elkeverjük és kemény zsela­tin kapszulákba töltjük, úgy, hogy minden kapszulába ^60 mg keverék kerüljön. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom