195484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3,4,9-tetrahidro- 1H-karbazol- 1-ecetsavszármazékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

7 195 481 8 R. A. Turner standard akut toxicitás vizsgáló mód­szere („Screening Methods in Pharmacology,” Acade­mic Press, New York and London, 1965, 152—163. old.) alkalmazásával és a vizsgálandó vegyületeknek me­legvérű állatoknak való tartós adagolásával igazoltuk, hogy a találmány szerint előállított vegyületek mellék­hatásoktól mentesek. A találmány szerint előállított vegyületeket gyulla­dásgátló és analgetikus szerekként melegvérű állatok­nak orálisan, önmagukban vagy egységdózis formájá­ban, például kapszulákban vagy tablettákban, gyógyá­szati célra alkalmas hordozóanyagokkal, így keményí­tővel vagy tejcukorral elegyítve adagoljuk, vagy megfe­lelő hordozóanyagokban, például növényi olajokban vagy vízben készült oldataik formájában adagoljuk orá­lisan. A találmány szerint előállított vegyületek orálisan adagolhatok elnyújtott hatású egységdózisok formájá­ban vagy transzdermálisan kenőcsök vagy tapaszok for­májában. A találmány szerint előállított vegyületek be­adhatók kúpok formájában is. Az (I) általános képletű hatóanyagot az alkalmazott vegyülettől és az adagolás módjától függően különböző dózisokban alkalmazzuk. Befolyásolja a dózist a keze­lendő faj is. Általában a találmány szerint előállított vegyületeket olyan dózisban alkalmazzuk, amelyben hatásosak, de káros mellékhatással nem bírnak. A gyul­ladásgátló hatás kifejtésében hatásos terápiás tarto­mány 1,0 Mg — 500 mg/kg testtömeg, előnyösen 10 pg - 100 mg/kg testtömeg/nap. A találmány szerint előállított vegyületek lázcsil­lapító aktivitással is bírnak. A találmány szerint előállított vegyületek adagolha­tok szokásos dózisú koffeinnel együtt is. Az 1. reakcióvázlatban a (XII) általános képletű 4- -helyettesített- 1,8-dietil-2,3,4,9-tetrahidro-l H-karba­­zol-1-ecetsav előállítási eljárásának példáján egy, a talál­mány szerinti előnyös eljárást mutatunk be. Az 1. reakcióvázlat 1. lépésében (Vili) képletű 2- -etil-ciklohexanont alkilezünk metil-bróm-acetáttal E. Negishi és munkatársai (Tetr. Lett. 24, 1341 /1983/) el­járása szerint kálium-hidrid és trietil-borán jelenlétében tetrahidrofuránban. Ily módon 45%-os hozammal nyer­jük a (IX) képletű 2-karbometoxi-metil-2-etiI-ciklo­­hexanont. A (IX) általános képletű vegyületet Asselin és munkatársai (J. Med. Chem., 19, 787 /1976/) ismer­tették. Körülbelül 5—10% 2,6-regioizomer is képződik, amelyet kromatográfiás eljárással különítünk el. A (IX) általános képletű vegyületet fenil-szelenil­­-kloriddal, K: B. Sharpless és munkatársai (J. Amer. Chem. Soc. 95, 6137 /1973/) eljárásával alakítjuk 2-fe­­nil-szeleno-6-karbometoxi-metil-6-eti!-ciklohexanonná, majd a második reakciólépésben hidrogén-peroxid al­kalmazásával végzett oxidativ eliminálással — a reakció­termék elkülönítése nélkül — azonos reakcióelegyben nyerjük a kívánt (X) képletű enont. Ezt a terméket 55—68%-os hozammal kapjuk. A 3. reakciólépésben a (X) képletű vegyülethez RM általános képletű fémorganikus reagens konjugált addiciójával — R jelentése PhCH2- vagy CH2=CH-CH2- és M jelentése -MgCl vagy -SiMe3 — a 3-helyettesítőt hordozó (XI) képletű ketont nyerjük diasztereomerek elegye formájában. A 4. lépésben 2-etil-fenil-hidrazin­­nal Fischer-féle indol-gyűrűzárást végzünk, majd ezt követően az 5. reakciólépésben lúgos hidrolízist vég­zünk. így a (XII) képletű tetrahidrokarbazolokat nyer­jük. A találmány körébe tartozik a diasztereomerek el­választása is, amely művelet végrehajtható a gyűrűzárás előtt vagy után. A 3. reakciólépésben a (X) képletű vegyületnek, az RM általános képletű fémorganikus reagenssel való konjugált addiciós reakciója révén 1:1-1,5:1 diaszte­­reomer elegyet nyerünk. Az 1. táblázatban az izomerek arányának változását mutatjuk be az alkalmazott fém­organikus vegyület fajtájától függően. 1. Táblázat Példa RM A (XI) képletű Az izomé­vegyület rek hozama aránya 1. PhCH2 MgCl 69 1:1 -1,5:1 2. CH2=CHCH2SiMe3 82 13:1 A (X) képletű vegyületet az RM általános képletű fémorganikus vegyülettel -40 °C hőmérsékleten tetra­hidrofuránban (THF) reagáltatjuk. A (X) képletű ve­gyület 0,1 ekvivalens réz-bromid, dimetil-szulfid komp­lexet tartalmazó tetrahidrofurán, Me2S elegyben old­juk és az oldathoz adjuk az 1—1,4 ekvivalens mennyi­ségű Grignard reagens éteres vagy THF-os oldatát (K. J. Shea és mtsai, Tetrahedron Lett., 24, 1003 /1983/). Lásd az 1. táblázat 1. példáját. Ha a (X) képletű vegyü­letet allil-trimetil-szilánnal reagáltatjuk, a reagáltatást titán-tetraklorid jelenlétében végezzük (H. Sakurai, Pure Appl. Chem., 54, 1 /1982/). Kapilláris gázkromatográfiás vizsgálattal, analitikai nagynyomású folyadékkromatográfiás vizsgálattal és 200 MHz-en végzett NMR vizsgálattal a diasztereome­rek arányát 13:1-nek találtuk. A cisz-diasztereomer van jelen nagyobb mennyiségben. A 4. reakciólépésben a (XI) képletű ketonokat Fischer-féle indol-szintézisnek tesszük ki. A vegyületet 2-etil-fenil-hidrazinnaI metanolos közegben visszafolya­­tás mellett annyi ideig forraljuk, hogy a hidrazon kép­ződjön. (Lásd a 2. táblázatban.) A hidrazonos oldatot ezután 0 °C-ra hűtjük, acetil-kloriddal reagáltatjuk, mi­közben hidrogén-klorid keletkezik, és a reakcióelegyet még 45 percig visszafolyatás mellett forraljuk, hogy a Fischer-féle indol-gyűrűzárás lejátszódjon. A kapott észtereket ezután az 5. reakciólépésben vizes meta­nolban kálium-karbonáttal hidrolizáljuk. így a (XII) képletű tetrahidro-1 H-karbazol-ecetsavakat kapjuk. 2. Táblázat R Hidrazon képződés Észter- (XII) ho­ideje (óra) hozam% zam % CH2=CHCH2 120 40 75 PHCH2 112 31a 79a a) a diasztereomerek elegyét fordított fázisú nagy­nyomású folyadékkromatográfiás eljárással választjuk el az indol-ecetsav fázisban. Azokat az (1) általános képletű vegyületeket, ame­lyekben R9 jelentése rövidszénláncú alkilcsoport, előál­líthatok úgy is, hogy valamely (I) általános képletű ve-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom