195483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-indolil-etil-szulfonsav-amidok és ezeket tartalmazó gyógyszer készítmények előállítására

5 195 483 6 antagonista hatással rendelkeznek. Előnyösen alkalmaz­hatók trombózis, tromboembólia és iskémia kezelésére, valamint antiasztmatikumként és antiallergikumként. Az új hatóanyagokat az ismert módon a szokásos készítményekké, így tablettává, kapszulává, drazsévá, pirulává, granulátummá, aeroszollá, sziruppá, emulzió­vá, szuszpenzióvá és oldattá alakítjuk inert, nem toxi­kus, gyógyászatilag alkalmas hordozóanyagok vagy ol­dószerek segítségével. A terápiás hatással rendelkező vegyület koncentrációja mintegy 0,5—90 tömeg%, elő­nyösen 10-70 tömeg% a teljes keverékre vonatkoztat­va, vagyis ezen belül olyan érték, amely szükséges a megadott dózisszint eléréséhez. A készítmények előállíthatok például oly módon, hogy a hatóanyagot oldószerrel, és/vagy hordozóanyag­gal keverjük el, adott esetben emulgeáló és/vagy disz­­pergáló szerek alkalmazásával, amikoris abban az eset­ben, ha hígítószerként vizet használunk, segédoldószer­ként adott esetben szerves oldószereket is alkalmaz­hatunk. Alkalmas segédanyagok például a víz, nem toxikus szerves oldószerek, így paraffinok (például kőolajfrak­ciók), növényi olajok (például mogyoró- vagy szezám­olaj), alkoholok (például etanol, glicerin), glikolok (például propilén-glikol, poli/etilén-glikol/, szilárd hor­dozóanyagok, például természetes kőzetlisztek (példá­ul kaolin, agyag, talkum, kréta), szintetikus kőzetlisz­tek (például magas diszperzításfokú kovasav vagy szili­­kátok), cukorok (például nád-, tej- és szőlőcukor), emulgeálószerek, így nemionos vagy anionos emulgeá­­torok (például lignin, szulfitszennylúg, metil-cellulóz, keményítő és poli/vinil-pirrolidon/) és csusztatóanya­­gok (például magnézium-sztearát, talkum, sztearinsav és nátrium-lauril-szulfát). Az adagolást a szokásos módon végezzük, előnyösen orálisan vagy parenterálisan, különösen perlinguálisan vagy intravénásán. Orális adagolás esetén a tabletta a fent felsorolt hordozóanyagok mellett természetesen egyéb anyagokat, így nátrium-citrátot, kalcium-karbo­nátot és dikalcium-foszfátot is tartalmazhat, más ada­lékanyagokkal, így keményítővel, előnyösen burgonya­keményítővel, zselatinnal és más hasonló anyaggal együtt. A tablettázáshoz alkalmazhatók még csusztató­­anyagok, így magnézium-sztearát, nátrium-lauril-szulfát és talkum is. Orális adagolásra szánt vizes szuszpenzió és/vagy elixir esetén a hatóanyagok a fent felsorolt se­gédanyagok mellett különböző ízanyagokkal és színe­zőanyagokkal is keverhetők. Parenterális adagoláshoz alkalmas folyékony hordo­­zóanvaeokkal készített oldatot használunk. Általában előnyösnek bizonyult az intravénás ada­golásnál mintegy 0,001-1,0 mg/kg testsúly, előnyösen mintegy 0,01—0,5 mg/kg testsúly napi dózist, orális adagolásnál mintegy 0,01—20 mg/kg testsúly, előnyö­sen 0,1—10 mg/kg testsúly napi dózist alkalmazni. Bizonyos esetekben mégis szükséges lehet az előírt­tól eltérő mennyiségek alkalmazása, a testsúlytól, az alkalmazott adagolási módtól, a betegtől és gyógysze­rekkel szemben mutatott érzékenységétől, valamint az adagolás idejétől és intervallumától függően. így bizo­nyos esetekben elegendő lehet kisebb mennyiség ada­golása is, míg más esetekben nagyobb mennyiségek adagolása szükséges. Nagyobb mennyiségek adagolása esetén célszerű ezt a teljes napra elosztva több részlet­ben beadni. Ezek a lehetőségek mind az emberi gyó­4 gyászaiban, mint az állatgyógyászatban .fennállnak. A találmányt közelebbről az alábbi példákkal vilá­gítjuk meg: Előállítási példák 1. példa N-[ 2-/1 -(2-Karboxi-etiI)-1 H-indol-3-il/]-etil-(4-metiI­-fenil)-szulfonamid előállítása a) N-/2-(l H-Indol-3-il)/-etil-(4-metil-fenil)-szulfon­­amid 17,5 g (110 mmól) triptamint és 18,0 g (220 mmól) nátriumacetátot 250 ml etanolban oldunk. 0 °C hő­mérsékleten 20,97 g (110 mmól) p-toluol-szulfonsav­­-klorid 100 ml etanolban felvett oldatát csepegtetjük hozzá. A reakcióelegyet 1 órán keresztül szobahőmér­sékleten, majd további 1 órán keresztül visszafolyatásj közben kevertetjük. Ezután annyi vizet adunk hozzá,' hogy tiszta oldat keletkezzék. Az etanol egy részét le­desztilláljuk. A termék kikristályosodik, majd leszűrjük és izopropanolból átkristályosítjuk. Kitermelés: 20,7 g (az elméleti 60%-a). Olvadáspont: 118 °C. Rf-érték: 0,6 toluol/etanol 3:1 elegyben. b) N-/2-Ciano-etil/-N-/l-(2-ciano-etil)-1 H-indol-3-il/­­-etil-(4-metil-fenil)-szulfonamid 3 0 g la) példa szerint előállított vegyületet 150 ml dioxánban oldunk. Hozzáadunk 10 ml akrilnitrilt. Az oldathoz 1 ml benzil-trimetil-ammónium-hidroxid-olda­­tot adunk (40%-os) 4 ml metanolban oldva. A reakció­elegyet 5 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertet­jük, majd vízre öntjük. Ezután háromszor etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk, magnézium­szulfáton szárítjük, szűrjük és rotációs vákuumbepárló­­ban bepároljuk. A termék kevés éterrel kristályosodik. Ezután etanol/acetonitril 1:1 elegyben átkristályosítjuk. Kitermelés: 10,1 g (az elméleti 75,5%-a). Olvadáspont: 88 C. Rf-értéke^: 0,5 toluol/etanol 3:1 elegyben. c) N-[ 2-/1 -(2-Karboxi-etil)-l H-indol-3-il/]-etil-(4-me­­til-fenil)-szulfonamid 10 g lb) példa szerint előállított vegyületet 300 ml 10%-os kálium-hidroxidban kevertetünk 3 órán keresz­tül visszafolyatás közben. A reakcióelegyet ezután 6 mólos sósavval savanyítjuk és kloroformmal háromszor extraháljuk. A szerves fázist kétszer vízzel mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, és rotációs vákuumbe­­párlóban bepároljuk. A terméket, amely kevés etilace­­tátban kristályosodik, szűrjük. Kitermelés: 4,7 g (az elméleti 51,1%-a). Olvadáspont: 126 °C. 2 példa N-[2-/l-(2-Karboxi-etil)-5-metoxi-lH-indo]-3-il/]-etil­-fenil-szulfonamid-nátriumsó előállítása 9,4 g N-[2-/l-(2-Karboxi-etil)-5-metoxi-lH-indol-3- -il/]-etil-feniI-szulfonamidot (előállítása az 1. példában leírt módon) 200 ml metanolban oldunk és 1,26 gnát­­rium-metiláttal elegyítünk. A metanolt rotációs bepárló­­ban leszívatjuk és a szilárd maradékot éterrel elkeverjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom