195480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil nonatetraénsav-származékok és azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 195 480 2 Találmányunk (I) általános képletű vcgyületck - a képletben R, jelentése hidrogénatom, kis szénatomszánui alkil­­csoport, klóratom, fluoratom vagy trifluor-mctil­­csoport, R2 jelentése hidrogénatom, kis szénatomszámú al koxi-, trifluor-mctil-(kis szénatomszámú alkoxi)-, hidroxil-, kis szénatomszámú alkilcsoport, klór­atom, trifluor-metil-csoport vagy fluoratom, R3 jelentése hidrogénatom, kis szénatomszámú al­kilcsoport, klór- vagy fluoratom, R2 jelentése 4- 10 szénatomos alkilcsoport, vagy -CH2(CH2)nCH2OH általános képletű csoport, ahol n értéke 6 vagy 7, X jelentése -CH-0-, -CH-, -C=CH-, -O- vagy -N- cso- Ri o Rio Rio Rio port és R7 Rb,. R9 és R]0 jelentése külön-külön kis szénatom­számú alkilcsoport vagy hidrogénatom — és az R9 helyén hidrogénatomot tartalmazó (1) általá­nos képletéi vegyületek sóinak előállítására vonatkozik. Találmányunk továbbá az (I) általános képletéi ve­­gyületeket és sóikat tartalmazó gyógyászati készítmé­nyek előállítására vonatkozik. Az (I) általános képletű vegyületek előállítási eljá­rásait az 1 ~1. reakció-sémán tüntetjük fel. A ,,kis szénatomszámú alkilcsoport" kifejezés egye­nes- vagy clágazóláncú, 1—4 szénatomos alkilcsopor­­tokra vonatkozik. A kis szánatomszámú alkilcsoport előnyösen mctil-, etil-, izopropil-, n-butil-csoport stb., különösen előnyösen metil-, vagy etilcsoport lehet. A ,,kis szénatomszámú alkoxiesoport” kifejezésen 1—4 szénatomos alkoxiesoportok értendők (pl. me­­toxi-, etoxi-, izopropoxi-, izobutoxiesoport stb.). A ,.trifluor-metil-(kis szénatomszámú alkoxi)-csoport” kifejezés trifluor-metil-csoporttal helyettesített, a fenti meghatározásnak megfelelő kis szénatomszámú alkoxi­­csoportokat jelöl. Az „alkilidéncsoport” két szabad vegyértékkel rendelkező végállású szénatomot tartal­mazó alifás telített szénhidrogéncsoportokra vonatko­zik. Az (I) általános képletű vegyületek előnyös cso­portját képezik azok a származékok, amelyekben X je­lentése -O- és R7 és Rs jelentése kis szénatomszámú alkilcsoport, előnyösen metilcsoport. Előnyösek továb­bá azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek­ben R4 jelentése -(CH2)yH általános képletű csoport, ahol y értéke 6—9, előnyösen 8 vagy 9, különösen elő­nyösen 9. Ez esetben Rí, R2 és R3 jelentése előnyösen hidrogénatom vagy R) és R3 jelentése hidrogénatom és R2 kis szénatomszámú alkoxiesoportot — előnyösen metoxi- vagy etoxiesoportot - képvisel. A fenti kiviteli alak esetében továbbá R2 és R3 hidrogénatomot és R] klór- vagy fluoratomot képviselhet vagy R2 és R2 hid­rogénatomot és R3 klór- vagy fluoratomot jelenthet. Az. eljárás másik foganatosítási módja esetében R4 jelentése -(CH2)-(CH2)n-CH2OH általános képletű cso­port. Ez esetben előnyösen R[, R2 és R3 jelentése hid­rogénatom vagy R[ klór- vagy fluoratomot és R2 és R3 hidrogénatomot képvisel. Előnyösek továbbá az R, és R3 helyén hidrogénatomot és R2 helyén kis szénatom­számú alkoxiesoportot — különösen metoxiesoportot vagy etoxiesoportot — tartalmazó származékok. Elő­nyösek továbbá az R, és R2 helyén hidrogénatomot és 2 R3 helyén klór- vagy fluoratomot tartalmazó (1) álta­lános képletű vegyületek. Az (1) általános képletű vegyületek sói gyógyászati­­!ag alkalmas nem-toxikus szervetlen vagy szerves bázi­sokkal képezett sók (pl. alkálifém- vagy alkáliföldfém­­sók) lehetnek. A sók előnyös képviselői a nátrium-, ká­lium-, magnézium- vagy kalciumsók, továbbá az ammó­niával vagy megfelelő nem-toxikus aminokkal /pl. kis szénatomszámú alkil-aminokkal, mint pl. trietil-amin­­nal; hidroxi-(kis szénatomszámú alkil)-aminokkal, mint pl. 2-(hidroxi-etil)-aminnal, bisz-(l-hidroxi-etil)­­-aminnal vagy trisz-(2-hidroxi-etil)-aminnal; cikloalkil­­-aminokkal, mint pl. diciklohexil-aminnal; vagy benzil­­-aminokkal, mint pl. N,N-dibenziI-etilén-diaminnaI vagy dibenzil-aminnal/ képezett sók. A sókat önmagá­ban jól ismert módon állíthatjuk elő, az R9 helyén hid­rogénatomot tartalmazó (1) általános képletű vegyület és a megfelelő szervetlen vagy szerves bázis reakciója útján. Az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat reu­más artritis és ezzel kapcsolatos rendellenességek (pl. oszteo-artritis) kezelésére alkalmazhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek reumás artritis­­ben és ezzel kapcsolatos rendellenességekben szenvedő betegek kezelésére alkalmazhatók. Az (1) általános kép­letű vegyületek a fenti betegségek által előidézett csontízületkárosodást csökkentik, gyulladást gátolják, valamint a csontízületekben fellépő hőérzést és fájdal­mat csillapítják és ily módon fejtik ki hatásukat a reu­más artritis és ezzel kapcsolatos betegségek kezelésé­ben. Az (I) általános képletű vegyületeket és sóixat, to­vábbá immun hiperaktivitásból (pl. transzplantációs autoimmunitás, autoimmun betegségek és graft versus gazdabetegség) eredő betegségek kezelésére használ­hatjuk. Az (1) általános képletű vegyületek előre nem látható mértékben kis toxieitást mutatnak. Így pl. az /all-E/-9(2-/monil-oxi/-fenil)-3,7-dimetiI-2,4,6,8-nona­­tetraénsav LD50 értéke egéren 1000 mg/kg-nál na­gyobb (p.p. és p.o.). Az (I) általános képletű vegyületek artritis-ellencs szerként történő alkalmazhatóságát patkányon igazol­juk a krónikus adjuváns artritis teszt-rendszer segítsé­gével (Billingham és Davies „Handbook of Experi­mental Pharmacology”, /kiadó: Vane J. R. és Ferreira S. H./, 50/11. kötet, 104—144 oldal, Springer-Verlag, Berlin, 1979). Az eljárás során Charles River Lewis patkányok (testömeg 124—140 g) jobb hátsó mancsába a 0. napon 0.05 ml adjuvánst fecskendezünk szubplantárisan (hő által elölt, szárított Mycobacterium butyricum 0,5 tö­­meg/tömeg^-os, nehéz ásványolajjal képezett, 0,2% di­­gitonint tartalmazó szuszpenziója). Az állatokat külön­­külön ketrecekben tartjuk és ad libitum kapnak táplá­lékot és vizet. Mindkét hátsó mancs térfogatát közvet­lenül az adjuváns befecskendezése után megmérjük. Az artritikus mancsban a gyulladás miatt kialakult duzza­dás nyomonkövetése céljából a mancs térfogatát a 3—7. napon is mérjük oly módon, hogy bizonyos időközök­ben a talpat higany pletizmográfba merítjük a laterális malleolus szintjéig. A tcszt-vegyületet naponta egyszer adagoljuk (az adjuváns befecskendezésének napjától kezdődően). A tesztvegyület Tween-80-al (poli/oxi-etilén-szorbitán­­monooleát/) képezett szuszpenzióját adagoljuk 0,25 r, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom