195477. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás fenil-karbamát származékok előállítására

3 195 477 4 Azt találtuk, hogy a fenti (A) általános képletű ve­­gyületek her bioid hatás szempontjából igen értékes cso­portjába tartozó (la) és (Jb) képletű vegyületeket vizes közegben is. igen jó kitermeléssel előállíthatjuk. Környezetvédelmi szempontból igen kívánatos, hogy a kémiai reakciókat nem mérgező oldószerekben különösen vizes közegben vigyük végbe. A fentiek alapján találmányunk fenil-karbamát szár­mazékok új előállítási eljárására vonatkozik. A találmány szerinti eljárásnál az (la) és flb) képle­téi vegyületeket úgy állítjuk elő hogy a) (II) általános képletű N-hidroxi-fenil-karba­­mátot - a képletben R: jelentése metil- vagy etilcso­port - (IV) általános képletű izocianáttal. vagy (V) ál­talános képletéi karbaminsavkloriddal - a képletben R1 jelentése 3-tolil- vagy fenilcsoport - reagáltatunk •0-100 °C közötti hőmérsékleten vizes, legalább 5077 vizet tartalmazó közegben erőteljes keverés közben pH = 9 környezetében úgy. hogy a (IV) vagy (V) álta­lános képletű vegyületek és a (11) általános képletű vegyületek mólaránya ekvimoláris, vagy az ekvimolá­­ris aránynál kisebb, majd a kapott (la) vagy (Ib) képle­tű vegyületeket ismert módon elválasztjuk, vagy b) (II) általános képletű N-hidroxi-fenil-karba mátot - a képletben R2 jelentése metil- vagy etilcso­port - állítunk elő (111) általános képletű vegyület - a képletben R2 jelentése metil- vagy etilcsoport - és 3-amino-fenol 1 : 1 mólarányban végzett reagáltatásá­­val vizes közegben, majd a kapott vegyületet adott eset­ben in sitii, ugyanabban a reakcióedényben (IV) általá­nos képletű izocianáttal. vagy (V) általános képletű karbaminsavkloriddal - a képletben R1 jelentése 3-tolil vagy fenilcsoport - reagáltatunk 0 °C - 100 °C közöt­ti hőmérsékleten vizes, legalább 5077 vizet tartalmazó közegben, erőteljes keverés közben pH =9 környezeté­ben úgy, hogy a (VI) vagy (V) általános képletű vegyü­letek és a (II) általános képletű vegyületek mólaránya ekvimoláris vagy az ekvimoláris aránynál kisebb, majd a kapott (la) és (Ib) képletű vegyületeket ismert mó­don elválasztjuk. A vizes közeg azt jelenti, hogy a közeg legalább 50, előnyösen 90, még előnyösebben 10077 vizet tartalmaz. Amennyiben a reakcióköz.eg vizet tartalmazó keve­rék, az a vizen kívül valamely más folyékony, vízzel ele­gyedő vagy vízzel nem elegyedő ol)'an oldószert tartal­maz. amely nem lép reakcióba a kiindulási anyagokkal, így például lehet aceton. benzol vagy xilol. Különösen előnyös, ha a reakciót lényegében tisz­tán vizes közegben, tehát más egyéb folyékony kompo­nens jelenléte nélkül végezzük. A találmány szerinti eljárásnál a (II) általános képle­tű N-hidroxi-fenii-karbamátok és (IV) általános képletű izocianátok vagy (V) általános képletű karbaminsavklo­­ridok reagáltatását vizes közegben alkalikus pH-nál, így például legalább pH = 8-nál. de legfeljebb pH - 10-nél végezzük, hogy elősegítsük a (II) általános képletű vegyület disszociációját, mivel e vegyület anionja képes reagálni a' (IV) általános képletű izocianáttal vagy az (V) általános képletű karbaminsavkloriddal. A fenti al­kalikus pH-tartományt az. egész reakció lefutása alatt fent kell tartani, előnyösen bázisok, pH-stabilizáló vagy puffer-anyagok adagolásával. A reakció végén szükséges leltet a 8-10 körüli pH-tartományt savadagolással biz­tosítani. A kívánt pH-tartomány fenntartásához alkalmas bá­zisok lehetnek például különböző szerves vagy szervet­len bázisok. így például különböző tercier aminok. pél­dául trietil-amin. vagy alkálifém-hidroxidok. így pél­dául nátrium-hidroxid. stb. Amennyiben a pH beállí­tásához. savadagolásra van szükség, erre a célra előnyö­sen sósavat alkalmazunk. A reakcióközegben a víz. és izocianát reakciójával N. N -di(-Rl)-karbamid képződésével az alábbi reakció­egyenlet szerint mellékreakciók mehetnek végbe: : R'-NCO * 1I20 R1 - NH-COOH ♦ R1 -NCO R'NH-CO-NHR1 * co2 A karbamidsavklorid esetében hasonló mellékreak­ciók játszódnak le. mivel első lépésben az. is izocianáttá alakul, amely aztán szintén a fenti egyenlet szerint lép reakcióba a vízzel. Annak érdekében, hogy a mellékreakciók miatt be­következő veszteségeket elkerülhessük, a (IV) általános képletű izocianát és az (V) általános képletű karbantin­­savklorid vegyületeket a karbamát vegyületekre számí­tott köze] ekvimoláris mennyiségben kel! alkalmazni. Előnyös, ha a mólarány a karbamát és izocianát vegyü­letek között 2 : 1 és 1 : 1 értékek között van. Elkerülhető továbbá az. izocianát vagy karbaminsav­­klorid vegyületek vesztesége, ha a karbamát vegyületek­­kel sztöhiometrikus arányban reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárásnál az. izocianátot és a karbaminsavkloridot az N hidroxi-fenil-karbamátot tar­talmazó reakcióközeghez erőteljes keverés közben ada­goljuk. mivel így elősegítjük és meggyorsítjuk a reagen­sek jobb érintkezését és megakadályozzuk a mellékre­akciók létrejöttét. Ipari méretekben a keverést végez­hetjük keverővei. vagy úgy is. hogy a reakcióedeny tar­talmát egy szivattyú segítségével, egy csőrendszeren ke­resztül cirkuláltatjuk. Különösn előnyös, lia az. izocia­nát vagy karbaminsavklorid adagolását e csőrendszer­ben végezzük el, például egy szelep segítségével, mivel ily módon még bensőségesebb érintkezést biztosítha­tunk a reakcióközegben az. egyes reagensek részecskéi között. Mivel a reakcióköz.eg főleg víz. a reakcióhőmérséklet általában 0 és 100 °C közötti érték, előnyösen 10 és 30 °C. még előnyösebben 10 és 20 °C közötti érték, mivel az alacsonyabb hőmérséklet nem kedvez a mel­lékreakciók kialakulásának. A reagensek mennyisége a vizes közegben előnyösen O. 1 - 2 mól literenként mindegyikre vonatkozóan. Az alsó értékek esetében igen erőteljes keverésre van szük­ség. Mivel az (la) vagy (Ib) képletű végtermék oldhatósá­ga kisebb, mint a (II) általános képletű kiindulási ve­gyületek oldhatósága, előfordulhat, hogy a (II) általá­nos képletű kiindulási vegyületek részecskéi mintegy ..bezáródnak" az (la) vagy (Ib) képletű vegyületek ré­szecskéi közé. Ezt a folyamatot minimálisra csökkent­hetjük. ha a reakciókeveréket jobban hígítjuk. Ameny­­nyiben a (11), (IV) vagy (V) általános képletű reagense­ket ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk, előnyös, ha azok mennyisége a reakcióközegben 0,1—0,4 mól/li­­ter. előnyösen 0,1-0.3 mól/liter, még előnyösebben 0.2—0.3 mól/liter, különösen 0,25—0.3 mól/liter. Előnyös, ha a találmány szerinti eljárást a fenil-kar­bamát kiindulási vegyület telített szuszpenziójában hajtjuk végre, amely az. izocianátot és/vagy a karbamin­savkloridot a sztöchiometrikus mennyiségnél kisebb 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom