195458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tejipari szennyvizek előtisztító kezelésére

5 195 458 6 levegőztető szerkezeti elemekkel, ill. egységekkel is el­látott, eleveniszapos legalább egy destabilizátort tartal­maz, ahol a destabilizátor(ok) együttes térfogatát cél­szerűen a napi szennyvízhozam 2—0,01-szorosára, elő­nyösen 1—0,05-szorosára alakítjuk ki. A destabilizátor egy előnyösen csőből és/vagy csatornából és/vagy tar­tályból és/vagy ilyenek többszöröséből és/vagy kom­binációiból álló, különösen kaszkád kialakítású, adott esetben megnövelt belső érintkeztetőfelületekkel ki­képzett iszapvisszatartós szerkezeti egység lehet. Miután a megfelelő baktériumflórát tartalmazó ele­veniszap a tejipari csatornarendszerek többségében je­len van vagy megtelepíthető, a megfelelő hatásfokú vegyszeres tisztításhoz műveleti szempontból csupán egy olyan berendezésre van szükség, amely az emul­zió destabilizációjához szükséges 0,5—48 óra átlagos tartózkodási időt biztosítja a vegyszeres kezelés előtt. Felépítésére nézve lehet cső, csatorna, tartály vagy kaszkád kiképzésű. A destabilizátorban a baktériu­mok megtelepedésére alkalmas nagy kontakt felüle­tek kialakításával, adott esetben lassú keveréssel vagy a keletkező iszap és/vagy az átfolyó víz egy részének a recirkulációjával a destabilizáláshoz szükséges tartóz­kodási idő 0,5—24 órára, sőt 0,5 — 12 órára csökkent­hető. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkal­mas berendezést csupán példaképpen a csatolt rajzra való hivatkozással is bemutatjuk, ahol az 1. ábra egy a találmány szerinti eljárás foganatosítá­sára szolgáló példaképpeni berendezés elvi kapcsolási vázlata. Az ábrán látható, hogy a tejüzemi szennyvizet ér­keztető 1 szennyvízlefolyó és egy 3 vegyszerbekeverős 4 ülepítőegység közé egy eleveniszapos 2 destabilizá­tor van beiktatva. A 2 destabilizátorra egy 5 levegőzte­tő csatlakozik. A 4 ülepítőegységet az előtisztított víz, amely olyan minőségű, hogy bármely kommunális csa­tornába elereszthető, a felül kivezetett 7 tisztított víz­elvezetőn át hagyja el. A 4 ülepítőegységhez egy 6 iszaptartály is csatlakoztatva van. A 2 destabilizátorban ojtás, majd tenyésztés révén eleven biológiai iszap halmozódik fel, amely a szenny­vízzel érintkeztetve elvégzi az emulzió destabilizációját. Az eleven iszap visszatartást túlfolyásos, ill. a fenék fe­lett magasabban beállított elvételi szint(ek), az emul­zióval való intenzív érintkeztetést pedig az adott eset­ben légbefúvásos, de más esetekben akár mechanikus keverés biztosítja. A légbefúvás a kényszerű üzemszü­netek alatt is lehetővé teszi a mikroorganizmusok élet­ben tartását és a berothadás elkerülését. Az iszap csa­varszivattyúval vagy gravitációs úton juttatható át a 4 ülepítőből a. 6 iszaptartályba, ahol az 6—7% száraz­anyagtartalomig sűrűsödik külön beavatkozás nélkül. A sűrű iszapot szippantókocsi szállíthatja el. A találmány szerinti eljárás főbb műveletei lépései összefoglalva a következők: Az üzem egyesített tech­nológiai szennyvize a 2 destabilizálóba kerül, amely­nek térfogatát úgy választjuk meg, hogy 0,5—48 óra, előnyösen 2—12 óra tartózkodási időt biztosítson. Innen a szennyvíz az egy vagy több összekapcsolt 3 vegyszerbekeverőbe jut, álról a felsorolt precipitáló­­szerekből egynek vagy többnek az együttes vagy egy­mást követő beadagolása történik oldatban vagy szi­lárd állapotban olyan mennyiségben, hogy koncent­rációjuk a szennyvízben egyenként 0,5—15 mol/m3 4 legyen. Innen a szennyvíz a 4 ülepítőbe kerül, amely­nek alsó része az iszap, felső része pedig a tisztított víz gyűjtésére és elvezetésére alkalmas kialakítású. A keletkező csapadék jól koagulál, gyorsan flokku­­lalódik magában az ülepítőben, s mintegy 10—15 per­ces tartózkodási idő esetén megfelelően kiülepedik a rendszerből. A csapadék a teljes térfogat kevesebb, mint 1/10-ére tömörül és az ülepítő aljáról könnyen el­távolítható. A keletkező tisztított víz lebegő anyagot alig tartalmaz, zsírtartalma jelentéktelen, kémiai oxi­génigénye 70—80%-kal csökken. Bár közleményekben esetenként ennél jobb eredmé­nyekről is beszámoltak, az adatokat kellő kritikával kell kezelni, mert a tej, ill. a szennyvíz megfelelő lak­­tóz- és tejsavtartalma az alkalmazott savas-vegyszeres tisztítási módszerekkel nem távolítható el, és ez ab­szolút korlátot szab a KOI csökkentés mértékének. Eljárásunk alkalmazásával elért KOI csökkenés meg­haladja a fehérje és zsír eltávolításának mértékéből szá­mított értéket. Ez annak tulajdonítható, hogy a desta­bilizátorban lejátszódó folyamatok eredményeként meglepő módon a tejcukor egy része is a csapadékba kerül. A találmányunk szerinti eljárás kiküszöböli az eddig iparilag alkalmazott, vagy közleményekben, szabadal­makban javasolt korábbi vegyszeres előtisztítási mód­szerek lényeges hátrányait, műszaki és gazdasági haté­konysága pedig jobb azokéníl. Az általunk kidolgozott eljárást alkalmazva csak ülepedő iszap keletkezik, amely preflokkulátor alkal­mazása nélkül is 15—20 perc alatt tökéletesen kiülepe­dik a vízből. Az eljárás, ill. a vegyszerbekeverések nem igényelnek pontos pH beállítást vagy szabályozást. A tisztítás vegyszerköltsége alacsony; 70—75%-os KOI csökkentés és csaknem teljes a zsírtartalom-eltávolítás, megvalósításához nem igényel nagyobb vegyszerkölt­séget, mint a jelenlegi ipari, valamint a laboratóriumi kísérletek alapján javasolt megközelítő hatékonyságú egyéb megoldások 1/2—1/5 -e. A rendkívül kis ülepítési tartózkodási idő kisebb fá­zisszeparációs volumen kiépítését igényli, amely köz­vetlen átfolyású kiépítése révén bármiféle javasolt flo­­tációs megoldással szemben jelentős beruházási és üze­meltetési költségmegtakarítást jelent. A kiváló csapadék spontán sűrűsödik 3—3,5% szá­razanyagtartalomig, és szükség esetén egyszerű Fizikai szétválasztással kedvezően tovább sűríthető. Eljárásunk alkalmazásával az átlagos összetételű tej­ipari szennyvíz minden köbméteréből 5—7 kg, 60—70% nedvességtartalmú iszap keletkezése várható, ami 1 — 1,5 kg precipitálószernek megfelelő mennyiségű szervetlen vegyületet, 0,3—0,5 kg tejzsírt, a fennmara­dó részben pedig fehérjét és fehérje bomlásterméket tartalmaz. Az iszap sokrétűen hasznosítható. Fehérjetartalma nagy; közömbösítés és szárítás után állati takarmány keverőkomponensként hasznosítható. Előnyös az iszap energetikai felhasználása is, Dara­bos széntüzelésű kazánok tüzelőanyagával keverve nö­veli az energiahordozó mennyiségét, fémtartalma pedig javítja az égés hatásfokát és csökkenti a korom és a nitrózus égéstermékek mennyiségét. Az iszap, kevés de­­tergens hozzáadásával jól emulgeálható fűtőolajban és gázolaj típusú fűtőolajokban. 10 kg iszapot emulgeálva 1 m3 olajban 2%-kal növekszik az égés hatásfoka, csök-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom