195458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tejipari szennyvizek előtisztító kezelésére
7 195 458 8 ken a füstgáz CO- és koromtartalma. Ha az iszapot nem hasznosítják, akkor is előnye az eljárásnak, hogy az iszap nagy töménysége folytán annak szállítását csupán kicsi költség terheli. Azok az üzemek, amelyek ma flótáit iszapot tartálykocsikkal szállítják a központi szennyvíztelepre, fuvarköltségeik 80%-át megtakaríthatják találmányunk szerinti eljárás alkalmazásával. Az iszap magas nitrogén- foszfor- és más kedvező precipitálószer-tartalma miatt termőterületek trágyázására és talajjavításra is kitűnően alkalmazható, akár közvetlenül, akár komposztált formában. A találmányunk szerinti eljárást és berendezést az alábbi kiviteli példákon is bemutatjuk: 1. példa Egy tejüzem szennyvízének előtisztítását 12 m3/nap teljesítményű folytonos kísérleti berendezésben végeztük. Az üzemi zsírfogóba befolyó vizet először 1,5 m3- es kevert csatornaként kiképzett destabilizálóba vezettük, ahol a szennyvíz átlagos tartózkodási ideje 3 óra volt. A befolyó szennyvíz KOI-je 3200 mg/1 extrahálható zsír-olajtartalma 370 mg/1 volt heti átlagban. A destabilizált szennyvizet innen két sorbakapcsolt, közvetlen átfolyású 0,05 m3-es vegyszerbekeverőbe vezettük. Az elsőben 0,5-0,8 g/1 magnézium-hidroxid dózisnak megfelelő szuszpenziót, a másodikban 0,15—0,25 g/1 ferri-szulfát dózisnak megfelelő oldatot adagoltunk folyamatosan a szennyvízhez. A homogén elkeveredést ezekben az egységekben mechanikus keveréssel biztosítottuk. Ezt követően a keveréket 0,5 m3 térfogatú, alul kónuszosán kiképzett ülepítőbe vezettük, ahol a fázisszétválás megtörtént. A tisztított víz a felül kialakított túlfolyó gyűrűből folyt el, az iszap elvételét alul kialakított zárószerkezet biztosította. A színtelen, zavarosságmentes tisztított víz a laktóz és tejsav mellett kevés egyéb bomlásterméket is tartalmazott, ami azonban a további gyors biológiai lebomlás szempontjából a fehérjéknél és zsíroknál kedvezőbb szennyezettséget jelent. Küllemének megfelelően minimális mennyiségű lebegő anyagot illetőleg extrahálható zsírt tartalmazott. Az utóbbi mennyisége 20—30 mg/1 között változott. Az elfolyó, tisztított víz kémiai oxigénigénye a vizsgálat során 700—900 mg/1 közötti értékűnek bizonyult. A fenti értékek az eljárás hatékonyságát illetően 72—78%-os KOI és 92—95%-os zsíreltávolítási hatásfokot jelentettek. Az ülepítő aljáról elvett iszap átlagosan 3% szárazanyagot tartalmazott és további vízteleníthetősége is kedvezőnek bizonyult. Csigás dekanterrel végzett tájékozódó kísérleteink során az iszap szárazanyag-tartalmát 20—28%-ra sikerült növelni. A dekanterből elfolyó vizes fázis tisztasága az ülepítőből elfolyó tisztított vízével megegyezett. Az iszapminták szárítása után végzett vizsgálatok alapján azok szervesanyag-tartalmának átlagosan 20—30%-a fehérje, 30—50%-a extrahálható zsír volt. Ha a zsírfogókból a destabilizátort kiiktatva vezettük a szennyvizet a vegyszerbekeverőkre, majd az ülepítőre, az elfogadható koagulációhoz és flokkulációhoz a fenti vegyszermennyiségek kétszeresére voltt szükség. Az ülepítő hatékonysága az utóbbi esetben is jóval elmaradt a korábbitól, a tartózkodási idő rövidnek bizonyult és ezért az elfolyó víz még 100—150 mg/1 finoman diszpergált lebegő anyagot is tartalmazott. Ez egyben arányosan növelte a KOI és extrahálható zsírtartalom értékét, ami ilyen esetben 1100—1400, illetőleg 60—100 mg/1 értékek között változott. Ez a hatékonyságban is számottevő csökkenés egyben a jelenleg Magyarországon érvényes csatornaszintértékek túllépését, az üzemnek pedig szennyvízbírság fizetési kötelezettséget jelent szemben az általunk javasolt megoldással. 2. példa Az 1. példában ismertetett módon jártunk el azzal az eltéréssel, hogy precípitálószerként kalcium-oxídot és magnézium-kloridot használtunk. Az első vegyszerbekeverő egységben 0,4 g CaO-ot, a másodikyvegyszerbekeverőben pedig 0,25 g MgCl2 oldatot adagoltunk a szennyvízbe annak 1 literére számítva. Az elfolyó víz KOI-je 800—1000, zsírtartalma 40-50 mg/1 között változott. Ez 69—75%-os KOI és 86-89%-os zsíreltávolítási hatásfokot jelent. Az iszap vízteleníthetősége az 1. példában adottal azonos. 3. példa Az 1. példában ismertetett lépéseket végeztük, de csupán egyetlen vegyszerbekeverő egységet alkalmaztunk. A vegyszerbekeverőbe párhuzamosan adagoltuk 0,25 g/1 A12(S04)3 oldatát és annyi NaOH-ot, hogy az oldat lúgos legyen. A tisztított, víz KOI-je 750-950 mg'l, zsírtartalma 30-40 mg/1 között változott. Ez KCI-ban 70—76%, zsírtartalomban 89—92%-os csökkenést jelentett és megfelelt a közcsatorna előírásoknak. \z ülepítés előtt a szennyvízbe 1 mg/1 mennyiségben Praestol 411 K márkajelű políelektrolitot adagolva a tisztítás hatásfoka mindkét jellemző esetében 1—3%kal javult. Az iszap vízteleníthetősége az 1. és 2. példához viszonyítva romlott: a dekanterben elérhető szárazanyag tartalom nem haladta meg a 20—25%-ot. 4. példa Az 1. példában ismertetett módon végrehajtott szennyvíztisztítást végeztünk azzal a változtatással, hogy a destabilizátorként egy 0,25 m3 -es kevert csatornából és két 0,25 m3-es térfogatú porcelán Raschiggyűrűkkel töltött oszlopból álló kaszkád rendszert alkalmaztunk. Változatlan betáplálás mellett a tartózkodási idő 1,5 órával csökkent, míg a tisztítás hatásfoka változatlan maradt. A betáplálás csökkentésével a tartózkodási időt 9 órára növelve a KOI 500—700 mg/l-re, a zsírtartalom 20 mg/l-re csökkent, ami a tisztítási hatásfokok további 3—4%-os javulását jelenti. A destabilizátor kiiktatásával, egyébként azonos feltételek mellett elérhető hatékonyság a KOI-ben mindössze 35-45%, zsíreltávolításban pedig 75—85%-os volt. A csapadék rosszul ülepedett és nehezen vízteleníthető. Iszaphasznosítási példaként az 1. példa foganatosítása során nyert dekantált, 25% szárazanyag-tartalmú iszapot 0,5— 5%-ban közvetlenül az égőkhöz történő betáplálás előtt ipari fűtőolajhoz keverve javult a tüzelés hatásfoka és csökkent a füstgáz CO és NOx emissziója is. 3%-os bekeveréssel végzett tüzelési kísérletek során a hasznosított hőmennyiség 2— 3%-kal növekedett. A füstgáz CO-tartalma 40%-kal, NO-koncentrációja 80%kal csökkent. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
