195445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pozitív vagy negatív szerszám, különösen buborék (blister) csomagolás fóliáját vákuumformázógépen előállító szerszám készítésére

3 4 donságait és azt vonzóbbá teszi a vevő számára. Ugyan­akkor az ára megvédi a csomagolófóliát a behorpadás­­tól, deformálódástól. Ez a forma közelíti meg legin­kább a skin-pack előnyös tulajdonságait, azzal a különbséggel, hogy a fólia nem szorul az árura, hanem csak követi annak alakját. Alkalmazható az előző két típus kombinációja is, amikor a butorék követi ugyan az áru alakját, de ugyanakkor még egyéb követelményt is kielégít. Ilyen követelmény lehet például a buborék olyan módosítá­sa, ami megkönnyíti az ára kiemelését a csomagolásból, de lehet az is, hogy a buborékban az áruval együtt vala­milyen tartozék, garancialevél, kezelési utasítás stb. is elhelyezhető legyen. A fentiek szerint kialakított buborékformákat az­után speciális ragasztóval ellátott kartonra préselik spe­ciális pákával, vagy csomagológépen, negatív szerzám­­ba helyezve. Ezen módszerekkel nem oldható kötés jön létre, ha­sonlóan a skin-pack eljáráshoz. Amennyiben arra van szükség, hogy az áru a csomagolásból többször is kive­hető legyen, akkor a butorék oldható kötéssel is rögzít­hető a kartonhoz. Ilyenkor pl. a fólia szélein peremet alakítanak ki, majd ennek segítségével ráhúzzák a meg­felelően előkészített — kivágott — kartonlapra. Ilyen módon lehetővé válik, hogy az árut vásárláskor bemé­rés, a garancialevél lepecsételése stb. okából ki lehessen venni, majd újból vissztenni a csomagolásba. 3. Az easy-pack eljárásnál a becsomagolandó árut két oldalról formázott fólia veszi körül. A szétnyitha­tó csomagot a közéjük helyezett karton rögzíti. Ennek a kartonnak csupán záró, valamint információhordozó szerepe van. Az itt használt fóliák formázása az előző­ekben leírthoz hasonló, szerszám segítségével történik, vákuum-formázógépen. 4. A csomagolóanyagok áruelválasztó betétjei az egy dobozon belül elhelyezett több kisebb árucikk el­választására, s egyúttal rögzítésére szolgál, hogy meg­óvjuk azokat a keveredéstől és sérülésektől. Ezek a be­tétek akkor látják el jól a feladatukat, ha az áru alakját követik, ugyanakkor az egyes darabok könnyen kive­hetők. Az ilyen betétek előállítása ugyancsak vákuum­formázógépen, szerszám segítségével történik. 5. Fémek vákuum-eljárással történő öntéséhez szol­gáló öntőformák készítését Bakó Károly: „Öntödei formázó anyagok” c. könyvéből ismerhetjük meg, így ezzel itt részletesebben nem foglalkozunk. Az 1.-5. alatti eljárásokhoz szükséges szerszámo­kat, így például a bonyolult, nem geometriai formájűa­­kat, jelenleg többféleképpen alakítják ki, készítik el. Elsőként említjük a kézi megmunkálással való elkészí­tést, ami lassú és igen drága, a szakember kézi munká­ja következtében. Emiatt ez a mód nagy darabszámok esetében fizetődik ki. Másik módszer a forgácsolással való előállítás. Ez. ak­kor jöhet szóba, ha a szerszám — vagyis a csomagoló buborék alakja — forgácsolással előállítható testek kombinációjából áll. Az így kialakított forma persze csak a geometriai és forgácsolási törvényszerűségek sze­rint követi a csomagolandó áru alakját. Alkalmazható még a gépi másolási eljárás, amikoris a mintadarab gépi úton való letapogatásával alakítjuk ki a formát. Mivel ehhez nagypontosságú, bonyolult gépi berendezés szük­séges, ezért a módszer csak egészen kivételes esetekben, nagy darabszámoknál jöhet szóba. A találmány feladata ezek után olyan eljárás létre­hozása, amely lehetővé teszi a fenti három alapvető el­járással szemben kielégítő pontosságú szerszám könnyű és gyors, ugyanakkor olcsó elkészítését. Kiküszöböli az elkészítés során a kézi formázás, valamint a forgácsolás műveleteit, miáltal már kisebb darabszámoknál is gaz­daságos lehet a szerszám elkészítése. Az eljárással ké­szült szerszám lehetővé teszi a becsomagolandó áru kontúrjait híven követő, de az árutól kisméretű, egyen­letes réssel elválasztott fóliabuborék készítését. A találmány alapgondolata az, hogy ha a becsoma­golandó árut vagy tárgyat fóliával leszívatjuk, majd ezen fóliát az áru függőleges vetülete mentén perforál­va egy második, vagy akár több fóliaréteget is egymás­ra vihetünk, ahol a perforáció következtében a fóliák mindenkor követik az előző fóliaréteg alakját és így az árunak egy előre beállított térközzel megfelelő buborék alakítható ki. A legfelső fóliaréteg lesz a szerszám alap­ja, ebbe a formába öntjük a szerszám magját, majd a magról akár fém-, akár műanyag szerszámot készítünk. A fenti találmányi alapgondolat alapján a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a pozitív vagy negatív szerszám, különösen buborék — blister - csomagolás fóliájának vákuum-formázógépen való elő­állítását szolgáló szerszám készítése során először a be­csomagolandó tárgyat vagy mintát a vákuum-for­mázógép asztalára helyezzük, majd a — célszerűen keretbe zárt -m hőhatássá: előzetesen meglágyított fóliát a tárgyra szívatjuk, ezt követően a fóliát a benne lévő tárgy függőleges vetülete mentén perforál­juk, azaz szívólyukakkal látjuk el és egy második fólia­réteget viszünk fel rászivással, ezután szükség esetén még további fóliarétege(ke)t viszünk fel úgy, hogy mindegyik szívást megelőzően elvégezzük a már emlí­tett perforációt, végül a fóliarétege(ke)t levesszük a tárgyról vagy mintáról, s ezzel mint szerszámformával pozitív, illetve negatív formát készítünk oly módon, hogy először a fóliarétege(ke)t külső, illetve belső felü­letét — előnyösen gipszoldattal — kiöntjük, majd az így kapott pozitív, illetve negatív forma segítségével elké­szítjük a negatív, illetve pozitív szerszámot, a formának — pl. hőre keményedő — műanyaggal való kiöntése útján. Az eljárásnál előnyös lehet bizonyos esetekben, ha a becsomagolandó tárgynak vagy mintának a vákuum­­formázógép asztalára helyezésekor a tárgy elmozdulá­sát akadályozó és/vagy a buborék magasságát meghatá­rozó alátéte(ke)t alkalmazunk. Valamely speciális forma kialakítása esetén kiegészí­tő formá(ka)t alkalmazunk, melye(ke)t a csomagolan­dó tárggyal együtt szívatunk le fóliával. Abban az esetben, ha két részből álló fóliacsomago­láshoz — ún. easy-pack — készítünk szerszámot, a fó­liarétegek leírt módon való elkészítése után azt a leg­nagyobb külmérete magasságában az asztallal párhuza­mosan elvágjuk, ezután a tárgyat 180°-kal elforgatjuk és újból az asztalra helyezzük, majd a fóliaréteg készí­tési műveleteit megismételjük, a fóliarétege(ke)t a leg­nagyobb külmérete magasságában az asztallal párhuza­mosan elvágjuk, végül az így nyert két fóliafelületet kü­­lön-külön kiöntjük — célszerűen gipszoldattal — és ezen formák segítségével elkészítjük a két szerszámot. Előnyös lehet, ha a tárgyat vagy mintát nem köz­vetlenül a vákuum-formáz.ógép asztalára, hanem egy, a tárgy (1) vagy minta függőleges vetülete mentén elhe-5 195 44 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom