195431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos deszublimálásra

1 195 431 A találmány tárgya eljárás és berendezés folyamatos deszublimálásra. A vegyipar gyakorlatában számos olyan anyagot ta­lálunk, amelyek atmoszférikus nyomáson közvetlen szilárd-gőz halmazállapotváltozásra, azaz szublimálásra képesek. Ezek kinyerése, tisztítása szublimációval, illet­ve ezt követően a szublimáció ellentétes műveletével deszublimációval történik. A deszublimáció műveleté­nek megvalósítására számos próbálkozás történt, ennek ellenére még ma sem fejlődött ki olyan folyamatosan és gazdaságosan alkalmazható berendezés, amely több anyagfajtára és tartós, biztonságos nagyipari üzemelte­tésre általánosan alkalmazható lenne. Az ismert és al­kalmazott deszublimátor típusokat két fő csoportba oszthatjuk, annak megfelelően, hogy álló vagy mozgó kondenzációs felületeket alkalmaznak. Az álló felületű deszublimátorokban a termék egy kamra belső felületein kondenzál, és onnan vibrációval vagy kaparással távolítják el. A hőátadás igen rossz és ingadozó értékű, emiatt nagy hőfelületekre van szük­ség. Ennek a berendezés-típusnak egy tökéletesített vál­tozatánál egymással párhuzamosan kapcsolt csöves hő­cserélőket alkalmaznak. A gőzök az egyik hőcserélő vízzel hűtött falfelületein kondenzálódnak, miközben a másik hőcserélőből nyomás alatt, folyadék állapotban olvasztják ki az előző ciklusban ott kondenzálódott anyagot. Ez a berendezés jobb hőátadási körülménye­ket teremt, de két hőcserélőt és ciklusos, szakaszos üze­meltetést igényel. Az ezekkel a berendezésekkel végzett kísérletek so­rán az anyag felgyülemlett a berendezés nem kapart ré­szein, pl. a kaparószerkezeten és a keféken is, s így vé­gül is eltömődéseket okozott. A mozgó kondenzációs felületű deszublimátorok egyik változatát jelentik a fluidágyas kondenzátorok. Nagyon jó hőátadással jellemezhetők, és nem találha­tók bennük belső mozgó szerkezeti elemek. E két fon­tos jellegzetesség alkalmassá teszi őket deszublimátor­­ként történő alkalmazásra. A fluidágyas deszublimáto­rok üzemeltetés szempontjából négy különböző típus­ba sorolhatók, aszerint, hogy a fluidizált ágyat csupán az előzőekben kondenzálódott késztermék vagy inert hordozó alkotja-e, a fluidágyból történő hőelvonás pe­dig belső vagy külső megoldású. A belső hűtésű, kon­denzálódott anyagot vagy inert hordozót fluidizáltató megoldásokról eléggé sok információt közöltek. Általá­ban a szakirodalmi közlemények arra utalnak, hogy a fluidizált ágyban deszublimátorok hatékony és megfele­lő berendezések lehetnek gőzök deszublimáltatására, de a nagyipari gyakorlatban pl. fémhalogenid gőzök esetében kevéssé megfelelőnek bizonyultak. A külső megoldású hőelvonás, vagyis a fluidizált szilárd anyag keringetése, egy külső hűtőrendszeren keresztül, a szak­irodalom szerint eddig nem nyert ipari alkalmazást. A fluidizációs deszublimátorok alkalmazásának egyik oka annak az igénynek a felismerésén alapult, hogy igen fontos a szemcsés halmaz formájában megszi­lárduló anyagoknál a halmaz könnyű ömleszthetőségé­­nek biztosítása. A cél eléréséhez, valamint folyamatos, üzembiztos és intenzív eljárás kidolgozásához kézenfek­vőén adódott a fluidizációs deszublimátor. Ebből a meggondolásból születtek többek között az USA 3 930 800, az USA 4 029 750, az USA 4 070 448, az USA 4 083 926, az USA 4 108 968, az angol 1 568 006, a francia 2 379 481 és a magyar 171 937 Ijsz. szabadal­i mák leírásai. Ezek közös jellemzője, hogy a deszublimá­­ciót önfeltöltő, hűtött fluidágyban valósítják meg, s mindegyik alumínium-klorid deszublimáltatására irá­nyul. Ugyanakkor közös hátrányuk az, hogy rögmen­tes, könnyen ömleszthető szemcsehalmaz előállítására külön fluidizációs gázáram biztosítása szükséges. Az ágyban való gőz-tartózkodási idő és a szemcsekoptatás, dörzsölődés mértéke olyan tényezők, amelyeket in­kább a fluidizáció követelményei szabnak meg, s ezek nem mindig alakulnak a deszublimációval szemben tá­masztott igényeknek megfelelően. így aztán a nagyobb gázárammal járó jelentős porveszteség és a ködképző­dés miatti anyagveszteség az ilyen típusú berendezé­sekkel együttjáró hátrányok. A rugalmasabb üzemeltethetőséget szem előtt tartva fejlesztették ki az ún. kevert ágyas deszublimátorokat, amelyeknél mechanikusan kevert inert tölteten (pl. acélgolyókon) történik meg a deszublimáció, a hőelvo­nást pedig belső hűtéssel oldják meg. A kevert ágyas de­szublimátor rugalmasabban üzemeltethető és olyan kö­rülmények között működtethető, amely jó anyagvissza­­nyerési hatásfokot eredményez. Alkalmazásának hát­ránya viszont többek között a viszonylag nagy acélgo­lyó-tömeg állandó keveréséhez szükséges mechanikai munka. Az 1 592 144 ljsz. NSZK szabadalom leírása olyan eljárást ismertet, ahol a deszublimációs gőzök inert gázzal egy lassan forgó dobban az előre betöltött azo­nos szemcsés anyagokra válnak be, a hűtés indirekt a dob köpenyén keresztül. Az eljárás szakaszos, mert a megnövekedett szemcsék felső túlfolyásos elvezetése csak a túl nagy szemékre megoldott. A találmány szerinti eljárás és berendezés megőrzi a fluidágyas és kevert ágyas deszublimátorok alkalmazá­sának előnyeit azok hátrányainak kiküszöbölésével. A találmány tárgya eljárás és berendezés szublimáló anyagok folyamatos deszublimáltatására, ezen anya­goknak hatásos és folyamatos kivonására gőzeikből és/ vagy a gőzeiket tartalmazó gáz-gőzelegyekből. A talál­mány szerint úgy járunk el, hogy a deszublimáltatni kí­vánt anyag gőzeit tartalmazó gáz-gőzelegyet önfeltöltő, folyamatosan lefelé csúszó és mechanikusan keringetett szemcseággyal szemben ellenáramban vezetjük, ahol a szemcseágyat előre meghatározott, az adott anyag meg­szilárdulási hőmérsékletének felső határánál lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk. A szemcseágyat a gyártott anyag korábban megszilárdult szemcséi alkot­ják. A találmány szerinti eljárás kiváltképpen alkalmas olyan anyagok deszublimáltatására, amelyeknél fontos a könnyen ömleszthető állapot elérése, mivel a deszub­­limáció folyamatos mozgásban lévő szemcsehalmazá­ban történik, s a közben esetleg képződő összetapadá­sok, csonrósodások a mechanikus keringetés közben újra egyedi szemcsékre esnek szét. A találmány szerinti eljárás előnye még, hogy a csúszó ágy hőmérsékletének, a belépő gáz-gőzelegy hőmérsékletének, valamint a szemcsék növekedési idejének változtatásával bizonyos határok között tetszőlegesen és szelektíven méretezett szemcséket állíthatunk elő deszublimációval az adott anyagból. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyei a fluidizációs deszublimátorokkal szemben te­hát többoldalúnk. Egyrészt nem szükséges a folyama­tos, állandó fluidizációs áram biztosítása, a mechanikai keringetés szabályozásával tetszőlegesen változtatható a 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom