195412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt tárolhatóságú, sűrítő készítményt tartalmazó gyorsfagyasztott élelmiszerek előállítására

A találmány tárgya eljárás olyan megnövelt tárolha­­tóságú. gyorsfagyasztott élelmiszer. így leves. főzelék, mártás előállítására, amely sűrítő készítményt is tartal­maz. Levesek, főzelékek, mártások sűrítésére leggyakrab­ban lisztet használnak. A sűrítés történhet habarással vagy rántással. A magyar konyha az ételek sűrítésére általában pirí­tott lisztet alkalmaz. A sűrítő leggyakrabban zsírral készül, de előállítható zsír nélkül is. A legelterjedtebben alkalmazott sűrítő készítmé­nyek a zsírral készüli rántások. A rántás többféle minőségű lehet. Ismeretes az úgy­nevezett „fehér- rántás, ezt úgy állítják elő, hogy a liszt és zsír elcgyét 130 °C-ra melegítik fel. Lnnél magasabb hőfokon állítják elő az úgynevezett „zsemleszínű" rántást, végül 145-160 °C-on készül a „barna" rántás. A Kascigaku Zasshi 1979. 30 (5) 441-5 japán fo­lyóirat részletesen tárgyalja a különböző rántásfélesé­gek előállítási technológiáit. A 127 937. ljsz-u és a 137 589. ljsz-u magyar szaba­dalmi leírások is rántáskészítési eljárásokat ismertetnek. Az 1 272 079 ljsz-u angol szabadalmi leírás sűrítőt tartalmazó granulált levesek és mártások előállítását írja le. A leírásból kitűnik, hogy a leves vagy a mártás ala­pot előzselatinizált keményítő vagy liszt és zsír elegyé­vel sűrítik. A sűrítő elegyhez ízesítőanyagokat is adnak. A rántások ízesítő anyagaként általában vöröshagy­mát, fokhagymát, paprikát, petrezselymet használnak. Nemcsak a félkész élelmiszerek, hanem a gyorsfa­gyasztott készítmények is tartalmazhatnak rántást. A 161 339 Ijszámú magyar szabadalmi leírás gyors­­fagyasztott levesek, főzelékek és mártások előállítását ismerteti. A szabadalmi leírás szerint úgy járnak el, hogy gyü­mölcs- vagy főzelékfélét előfőznek és adott esetben pé­­pesítenek, majd rántással sűrített leves- vagy főzelék, il­letve mártás-alapot készítenek. Az előfőzött gyümöl­csöt vagy főzeléket, illetve annak paszírozott. pépesí­­tett változatát lehűtik, majd gyorsfagyasztják. A leves­főzelék, vagy mártásalapot hütik, formázzák és ezt is gyorsfagyasztják. A két gyorsfagyasztott komponenst azonos csoma­golási egységben hozzák forgalomba. Az így készült gyorsfagyasztott élelmiszerek egy évig, illetve másfél évig őrzik meg minőségüket - 1 8 °C- os tárolás mellett. A 4 196 219 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás a gyorsfagyasztott ételek aromájának megőrzésére kálcium-karragenáttal való bevonást ajánl fagyasztás előtt. Az eljárás hátránya, hogy a karragenát film az ala­csony hőmérsékleten való hosszú tárolás során megre­pedezik cs nem tudja betölteni védő funkcióját. Kísérleteink során azt találtuk, hogy ha a gyorsfa­gyasztás előtt a leves-, főzelék, vagy mártásalapot 0.01-0,1 t/í-ban vizes lecitin emulzióval, acetil-lecilin vagy hidroxilezett lecitin vizes diszperziójával, vagy ezek elegyével vonjuk be 20 60 °C-on - akkor a későbbiekben -20 -35 °('-on gyorsfagyasztott ké­szítmény tárolhatósága növelhető a minőség romlása nélkül. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a gyorsfagyasztott élelalapoknak nemcsak a tárolhatósága nő meg. hanem minősége is javul, mivel elvezeti értéküket, aromájukat a tárolás alatt változatlanul megőrzik. Lzen túlmenően azt állapítottuk meg. hogy a talál­mány szerint készült ételalapok felhasználáskor vízzel keverve, majd melegítve, jóval hamarabb képeznek ho­mogén csomómentes elegyet. mint az eddig ismert ter­mékek. Nem csupán az. ételalapokat, hanem az előfőzött, il­letve előfőzöll és pépesített főzeléket, gyümölcsöt is bevonhatjuk kívánt esetben a lecitin vizes emulzióval, az acetil-lecilin vagy hidroxilezett lecitin vizes diszper­zióval . Alkalmazhatjuk a védőbevonatban a felsoroltak ele­gyél is. A védőréteggel ellátott főzelék és gyümölcs gyorsfa­gyasztott állapotban hosszabb ideig tárolható és töké­letesen megőrzi ebben az állapotában eredeti élvezeti értékét, textúráját, aromáját. A bevonásra 1-30 tömeg" szárazanyagtartalmú le­citin emulzió, aceiil-lecitin, hidroxilezett lecitin disz­perziót. vagy ezek elegyét használjuk. Az előfőzött gyümölcsre vagy főzelékre, illetve étel­alapra szárazanyagi a italomra számítva 0,01-0,1 tömeg 7c bevonóanyagot viszünk fel. A bevonat felvitele mártással vagy célszerűen felületi permetezéssel történik. Az ételalapok 15-25 tömeg" zsírt, 15—40 tömegei, lisztet, 1—8 tömeg1# vöröshagymát és/vagy 0,4-1 tö­megé fokhagymát, adott esetben 0,5-0,7 tömeg1# fűszerpaprikát és a 100 tömeg# -hoz szükséges mennyi­ségben egyéb adalékokat, előnyösen konyhasói, cuk­rot. ecetet, konzerválószert, egyéb ízesítőanyagokat, stimulálóany'agot tartalmaznak. Stimulálóanyagként tejet, tejfölt, tejszínt, kefirt, joghurtot stb. használunk. Főzelékként előnyösen zöldborsót, zöld-vagy sárga­­hüvelyű zöldbabot, brokkolit, cukkinit, sárgarépát, tö­köt, karalábét, parajt, sóskát, káposztát, illetve zöld­borsóból, répából, karalábéból, karfiolból álló elegyet dolgozunk fel. Gyümölcsként előnyösen almát, vagy körtét alkal­mazunk. Az előfőzést 75-90 °C-on végezzük 3—12 percig. Eljárásunkban lecitinként előnyösen szója vagy rep­ce lecitint használunk. A lecitin emulziót úgy állítjuk elő, hogy lecitin és al­kohol 1 : 1 tömegarányú elegyét alkohollal melegítjük, majd az elegy pH-jáí 6,7—7.3-re állítjuk be és ezután ál­landó keverés mellett vízzel hígítjuk, míg 1 30 tömeg'# szárazanyagtartatmú emulziót nyerünk. Az acetil-lecitint vagy hidroxilezett lecitint: a lecitin acilezésével, illetve poliéterglikolokkal való kezeléssel nyerhetj ük. A bevonóanyaggal bepermetezett főzeléket, gyümöl­csöt, illetve étclalapot a környezeti hőmérsékleten vagy 30- 60 °C-on szárítjuk, majd kívánt esetben előliűtjük és gyorsfagyasztjuk. A gyorsfagyasztást -20 - -35 °C közötti hőmérsék­leten végezzük. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mu­tatjuk be. !. példa '5 41 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom