195408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testtömegnövekedést elősegítő takarmánykeverékek előállítására haszonállatok, főleg kérődzők számára
] I V3 4U» 1 Találmányunk tárgya eljárás testtömeggyarapodást elősegítő takarmánykeverék előállítására haszonállatok, főleg kérődzők (szarvasmarha, jug) számára. Közelebbről megjelölve a találmány hozamnövelő takarmányadalék cs karbamid és/vagy egyéb nemfeherje természetű nitrogénforrás (NPN) kombinációját tartalmazó takarmánykeverékek előállítására vonatkozik. A népélelmezés javítása, az állattenyésztés fejlesztése, a hústermelés gazdaságosabbá tétele — világméretű probléma napjainkban. A gazdasági megfontolások előtérbe kerülésével számos olyan törekvés vált ismertté, amely a hústermelés költségeinek csökkentését célozza, egyrészt olcsóbb, takarmányozásra alkalmas anyagok felhasználásával, másrészt hozamnövelő takarmányadalékok alkalmazásával. A kérődzők — minthogy nemcsak a készen kapott takarmányfehérje megemésztésére képesek, hanem az NPN anyagok fehérjévé való transzformálására is — takarmányozási költségeinek csökkentésére már régóta ismert megoldás fehérjedszükségletük egy részének az olcsó karbamiddal vagy egyéb NPN anyagokkal (szalmiákszesz, ammónium-klorid, ammónium-szulfát, ammónium-acetát, ammónium-laktát stb.) való helyettesítése. A takarmányfehérje helyettesítésének korlátot szab az a körülmény, hogy az NPN anyagok hidrolízise során rövid időn belül nagy mennyiségű ammónia szabadul fel, amely meghaladhatja a bendő mikroorganizmusainak annnóniahasznosító kapacitását és az ammónia a vérkeringésbe jutva mérgezést, szélsőséges esetben az állat elhullását okozhatja. A tapasztalat szerint a kérődzők fehérjeszükségletének kb. 10%-át, pufferoló hatású adalékanyagok pl. bentonit egyidejű adagolásával pedig 25-30%-át lehet helyettesíteni NPN anyagokkal. Az 1 kg hűs előállítási költségei másrészt csökkenthetők különböző hozamnövelő takarmányadalékok alkalmazásával, amelyek a felhasznált takarmány jobb. hasznosulását segítik elő. Az irodalomból számos hozamnövelő takarmányadalék ismeretes. Ezek általában vagy szintetikusan előállított bakteriosztatikus hatású vegyületek (pl. nitrovin 27.2673 sz. japán szabadalom, carbadox 178.838 sz. magyar szabadalom) vagy különböző antibiotikumok (pl. avoparcin J. Anim. Sei. 48 1338 1979, szalinomicin 175.015 sz. magyar szabadalom, spiramicin, tylozin 2.009.275 sz. francia szabadalom, cink-bacitracin 178.419 sz. magyar szabadalom stb.). A hozamnövelő takarmányadalékok egyrészt bakteriosztatikus hatást fejtenek ki, így javítják az állatok egészségi állapotát, másrészt anabolikus, növekedést elősegítő hatásúak, mivel kedvezően befolyásolják az emésztőtraktusban élő mikroorganizmusok életfeltételeit és ezáltal képesek a bendő fermentációs folyamatainak szabályozására. Hatásukra csökken a bendőben a fehérjék hidrolízis sebessége, egyúttal az ammónia koncentrációja is, javul a takarmány tápanyagainak hasznosulása, valamint nő a nitrogén-retenció. Feltehető, hogy a hozamnövelők befolyással bírnak az NPN anyagok, így a karbamid hasznosítására is azáltal, hogy befolyásolják a karbamidnak a bendő mikroorganizmusai közvetítésével végbemenő hidrolízisét. A találmány feladata a nagyüzemi állattartás gazdaságosabbá tétele, elsősorban a takarmányozási költségek csökkentésével, könnyen hozzáférhető és olcsó takarmányfélcségek felhasználásával, a drága importfehérje egy részének helyettesítésével olcsóbb takarmá- 2 nyozásra alkalmas anyagokkal és a felhasznált fehérje jobb hasznosulásának elősegítése által. Kísérleteink eredményei alapján meglepő módon azt találtuk, hogy a kérődzők takarmányozására használt takarmánykeverékek tápanyaghasznosítása és az általuk elérhető testtömeggyarapodás javítható, ha a takarmányhoz egyidejűleg hozamnövelő takarmányadalékot és karbamidot és/vagy NPN anyagot keverünk. Ismeretes, hogy a hizlalásra fordított költség legnagyobb részét a takarmányozási költségek teszik ki, ezért-lényeges, hogy olyan takarmánykeveréket alkalmazzunk, amely a legkedvezőbb testtömeggyarapodást eredményezi és etetése egyben gazdaságos. Állathizlalási kísérleteink során ezért a felhasznált takarmánykeveréket könnyen hozzáférhető, olcsó, hazai alapanyagokból állítottuk össze, és vizsgáltuk elsősorban az importfehérje helyettesítésének lehetőségét karbamiddal és a hozamnövelő takarmányadalékok hatását, főként a fehérje anyagcsere vonatkozásában, karbamid nélküli és karbamiddal kiegészített takarmánykeverékek felhasználása esetében. A találmány lényege, takarmánykeverék előállítására alkalmas eljárás, haszonállatok, főleg kérődzők számára. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően a takarmánykomponensekhez egyidejűleg 0,002—0,018 t% hozamnövelő takarmányadalékot és 5,0—10,0 t% nemfehérje természetű nitrogénforrást (NPN) adagolunk. NPN anyagként karbamidot, előnyösen retardált karbamidot alkalmazunk, nitrovinnal vagy avoparcinnal, mint hozamnövelő takarmányadalékkal kombinálva. Eljárásunk szerint a nitrovint 0,002-0,015 t% mennyiségben, az avoparcint juhok számára 0,002- 0,005 t%, szarvasmarhák számára 0,009—0,018 t% mennyiségben keverjük a takarmánykomponensekhez. Gyakorlati tapasztalatok szerint a hozamnövelő takarmányadalékok által elérhető hasznos eredményt (testtömeggyarapodás, takarmány jobb hasznosulása) számos körülmény befolyásolja, mint pl. az állatok faja, fajtája, neme, a tartási körülmények, a felhasznált takarmány összetétele és minősége stb. Juh- és szarvasmarha-hizlalási kísérleteinknél avoparcin (glykopeptid típusú antibiotikum 3.338.786 USA- beli szabadalom) és hazai előállítású nitrovin (bizs/5- -nitro-2-furfurilidén/-aceton-guaniIhidrazon sósavas sója 170.379 sz. magyar szabadalom) hatását vizsgáltuk, olyan, a magyar mezőgazdaságra általánosan jellemző körülmények között, amelyek szerint sem az állattartási technológia, beleértve a takarmány minőségét is, sem a technikai felszereltség vonatkozásában nem kíván meg speciális feltételeket. Kísérleteinket vegyes csoportosítású magyar fésűs merino bárányokkal a holtstein-friz Ft— Rj marhákkal végeztük. Juhhizlalási kísérletek: A kísérleti állatok takarmányozása kukoricából, takarmánybúzából, lucernalisztből, extrahált napraforgódarából és „BBS 14 ADE-S” premixből (összetétele: monokalcium-foszfát 26,5%, magnézium-oxid 4,5%, nátrium-klorid 19,5%, vitamonok, nyomelemek 2,5%, melasz 3,0%, mészkőliszt 44,0%) álló alapkeverékkel történt. A kontroli-csoportok az alapkeveréket (1. cs), valamint karbamiddal (2.cs.), avoparcinnel (3.cs.) és nitrovinnal (4.cs.) kiegészített alapkeveréket kaptak, a kísérleti csoportokat avoparcin - karbamid (5.cs.) il-5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C-55 60 65
