195408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testtömegnövekedést elősegítő takarmánykeverékek előállítására haszonállatok, főleg kérődzők számára
3 195 408 4 letve nitrovin - karbamid (6. cs.) kombinációjával kiegészített alapkeverékkel etettük. A karbamidot „Bentokarb 30" koncentrátum (karbamid 30%, lecitin 9%, bentonit 7%, gabonadara 549?) formájában az extrahált napraforgódara helyett kever- 5 tűk a takarmányhoz. Az avoparcint 5%, a nitrovint 10% hatóanyagtartalmú mészkőliszt előkeverék formájában a „BBS 14 ADE-S” premixhez kevertük olyan mennyiségben, hogy a végkoncentrációjuk a takarmányban 24 mg/kg legyen. Ez napi 20-28 mg/állat 10 mennyiséget jelentett. A kísérletek során — mértük az állatok tömeggyarapodását, — három alkalommal végzett próbavágással vizsgáltuk a vágási paramétereket — két alkalommal minden csoport 10-10 állatától vért vettünk a különböző anyagcsereállapotok megállapítására, — valamint kísérleti naplóban rögzítettük az állatok étvágyát, magatartását és egészségi állapotát. Az 1. táblázatban többek között feltüntettük az állatok napi- és össztömeggyarapodását és az 1 kg testtömeggyarapodásra felhasznált takarmány, ill. keményítő és emészthető fehérje mennyiségének értékét. A táblázat adataiból látható, hogy az alaptakarmánnyal C1 .cs.) és a karbamiddal kiegészített alaptakarmánnyal (2.cs.) folytatott etetési kísérletek — a várakozásnak megfelelően — azonos eredménnyel zárultak. (A különbség a felhasznált takarmányra fordított költség csökkenésében jelentkezik.) 15 1.táblázat Juhhizlalási kísérlet Kontroll csoportok Kísérleti csoportok 1. 2. A. A+K Induló létszám 15 db 15 db Induló átlag testtömeg 17,51 kg 17,93 kg Hizlalás időtartama 68 nap 68 nap Takarmányozási napok száma 1020 nap 1020 nap Ráhizlalt ossz.tömeg 235,35 kg 234,15 kg Záró átlag testtömeg 33,20 kg 33,54 kg Napi átl. tömeggyarapodás 230 g 229 g %-os eltérés 100% 99,06% 1 kg testtömeggyarapodásra felhasznált takarmány 4,25 kg 4,29 kg %-os eltérés 100% 100,94% 1 kg testtömeggyarapodásra felhasznált em. ny. fehérje 638 g 640 g %-os eltérés 100% 100,3% A = alapkeverék Av = avoparcin K = karbamid N = nitrovin 3. A+Av 4. A+N 5. A+Av+K 6. A+N+K 15 db 16,71 kg 68 nap 15 db 16,52 kg 68 nap 15 db 16,20 kg 68 nap 15 db 16,73 kg 68 nap 1020 nap 252,15 kg 33,52 kg 1020 nap 264,90 kg 34,18 kg 1020 nap 268,05 kg 34,07 kg 1020 nap 278,25 kg 35,28 kg 247 g 107,9% 259 g 113,1% 263 g 114,5% 273 g 118,8% 3,72 kg 86,71% 3,71 kg 86,48% 3,65 kg 85,05% 3,66 kg 84,70% 590 g 92,2% 562 g 87,7% 544 g 84,9% 555 g 86,8% Az avoparcin (3. cs.) és a nitrovin (4. cs.) tartalmú takarmánykeverékek 7,9 ill. 13,0%-os testtömeggyarapodást eredményeztek. Ugyanakkor az avoparcin-karbamid (S.cs.), ill. a nitrovin-karbamid (6.cs.) kombinációt tartalmazó takarmánykeverékekkel lényegesen jobb, 50 14,5, ill. 18,8%-os testtömeggyarapodást értünk el. A különbség szignifikáns (p = 0,05). A takarmányértékesítés az 5. csoportban 1,66%-kal, a 6. csoportban 1,78 %-kal volt javítható a megfelelő (3.cs. és 4.cs.) kontrollcsoportokhoz viszonyítva. A két összeadódó részhatás- 55 ból mintegy 8,25%-os, ill. 7,48 %-os növekedést elősegítő hatás adódik. A kísérleti állatok vágási értékei (a testtömegek vágás előtti és utáni alakulása, nyakait törzs súlya) kiemelkedően magas, 49%-os arányt mutatott a kísérleti 60 csoportokban. A kontrollcsoportok megfelelő átlagértéke 45,5% volt. Ugyancsak említésre méltó, hogy az összes faggyú %-os értéke az 5. csoportnál (acoparcin-karbamid kombináció) 2,237c volt, ami a kontrollcsoportok átlagérté- 65 kéhez (2,43%) viszonyítva lényegesen alacsonyabb. A különbség ebben az esetben is szignifikáns. Az anyagcsere vizsgálatok eredményeit a 2. táblázatban adtuk meg a 2. kontrollcsoportban mért értékekhez (alapkeverék + karbamid) viszonyítva. A vérparaméterek közül elsősorban a karbamid koncentráció mutatott szignifikáns eltérést, különösen az avoparcin — karbamid (5. cs.) kombinációt tartalmazó takarmánykeverékek etetése esetén. Az alacsonyabb karbamid koncentráció határozottan az élénkebb fehérjeanyagcserére utal. A vértejsav-koncentrációk lényeges csökkenése bizonyítja, hogy az alkalmazott kombinációk az intermedier anyagcserére is hatással vannak. Érdekes a foszfor-koncentráció alakulása is, amely a kísérlet végére a kontroll állatokéhoz képest szignifikánsan csökkent. Mind a vérlejsav-koncentráció, mind az ásványianyag forgalom változása az intenzívebb fehérjeanyagcsere mellett szól. Figyelemre méltó tény az a különbség is, ami a bárá-3
