195406. lajstromszámú szabadalom • Eljárás abraktakarmány előállítására, főleg sörgyári melléktermékekből
195 409 A találmány tárgya eljárás erjesztéssel tartósított, könnyen erjeszthető takarmányok és melléktermékek fehérje tartalmának növelése és aerob stabilitásának lokozására. Az erjeszléses tartósítás során jelentős veszteséget okoz a siló felbontásakor bekövetkező utóerjedés. Az ebből származó veszteség mértéke 1-2/»'-tói 10 1 /-ig terjedhet, sőt egyes esetekben elérheti a tartósítás során előálló összes veszteség felél is (Gross, F.: Futterkonservierung. 162-198. p. DIG Verlags. Frankfurt am Main. 1979). Utóerjcdcssel elsősorban a sok szénhidrátot tartalmazó, könnyen erjeszthető takarmányok esetében kell számolnunk, de jelentős utóerjedés következhet be olyan esetekben is, amikor a főerjedést - a veszteségek csökkentése érdekében - valamilyen kémiai anyaggal, pl. formáimnál fékezzük, és így jelentősebb mennyiségű szénhidrát marad vissza az erjesztett takarmányban. Az utóerjedést, amint azt az újabb kísérleti eredmények igazolták (Pahlow: Das wirtschaftseig. Futter. 1979. 25: 1 30-35.p.), elsősorban élesztők és penészek okozzák, és csak kisebb hányadban bakteriális tevékenység következménye. Az élesztők és penészek jelen vannak már a silózandó takarmányok, melléktermékek felületén és a tárolási viszonyoktól függően már a kibontás előtt jelentős mértékben elszaporodhatnak a silóban, ami az utóerejedési veszteség ugrásszerű növekedését eredményezi. Az utóerjedési veszteség csökkenthető: — az anaerob körülmények gyors és minél tökéletesebb megteremtésével, — a képződő erjedési savak mennyiségének növelésével; valamint — fungicid hatású anyagok alkalmazásával. Horizontális silókban a takarmány szecskázása és traktorral való tömörítése nem teszi lehetővé az oxigén teljes kizárását a silóból. Ezért egyes, silózáshoz ajánlott készítmények fungicid anyagot is tartalmaznak (pl. a Kofasil Neu, melyben propionsav található). A fungicid anyagok használatát azonban korlátozza, hogy drágák. A szilázsban erjedés után képződő tejsav mennyiségének növelésére többféle eljárás vált ismertté. Ilyen a főerjedést követő szekunder erjedési folyamatok ( tej - savbontás) kémiai úton történő gátlása (HU 187 651.), valamint a kémiai úton történő szelektív mikrobagátlds és egyidejűleg a tejsavképződés serkentése (1636/84. a. sz.) közepesen és nehezen erjeszthető takarmányok silózásánál. Az önmagukban is jól erjedő, könnyen erjeszthető takarmányok esetében — mint pl. a silókukorica, a silócirok - az előbb említett megoldásokra nincs szükség. A képződött tejsav mennyisége ugyanis egyszerűen homofermentativ tejsavtermelő baktériumokkal történő oltással is fokozható (Pahlow : Das wirtschafteig. Futter, 1982.. 28; 2:107-1 22.p.). 10s-10ft csíraszámmal történő oltás hatására - részben a tejsavbaktériumok és élesztők közölt kialakult kompetitiv gátlás, másrészt a megnövekedett tcjsavtartalom miatt — javul a szilázsok aerob stabilitása. A kedvező hatás elérésének feltétele azonban, hogy az oltással bevitt tejsavbaktériumok a meglévő vad flórával szemben uralomra jussanak, elszaporodjanak a takarmányban és kellően savtűrőek legyenek, mert a könnyen erjeszthető takarmányoknak általában kicsi a pufferkapacitása. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egyszerű oltás gyakran nem vezet a kívánt eredményre, a feltételek egyikének vagy másikának hiánya miatt.- A találmányunk szerinti eljárás annak a felismerésén alapul, hogy- a növény felületén található vad flóra csíraszámának részleges csökkentésével (részleges sterilezés) kedvezőbbé válnak a feltételek az oltással bevitt baktériumok uralomra jutásához, valamint, hogy a takarmány pufferkapacitásának növelésével tovább fokozható a szilázsban képződő tejsav menynyisége. Az eljárás szerint a takarmányban karbamidot. ureáz enzim segítségével szabályozott intenzitással, ammóniára bontunk. Az ammónia felszabadulását úgy szabályozzuk, hogy a takarmány kémhatása 24 órán belül 7,5-8 pH-ig emelkedjen. A megnövekedett ammónia koncentráció - csíraölő hatása révén - csökkenti a takarmány felületén az élesztő- és penész-számot. Ugyanakkor a karbamid bomlásakor az ammóniával egyidejűleg felszabaduló széndioxid — ami 0.57» karbantidadag esetén 100 kg takarmányra vetítve kb. 100 1-t tesz ki- az anaerob környezet gyorsabb kialakulását és ezzel a tejsavas erjedés megindulását segíti elő. Ezt eljárásunkban homofermentatív tejsavtermelő kultúrával történő oltással is fokozzuk. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy minden 1000 kg silózandó termékhez 5-20 kg karbamidot, 0,15-2,0 kg ureáz enzim tartalmú anyagot, 5- 300 g, 17x109 /g csíraszámú liofilezett tejsavbaktérium törzseket hordozó anyagot és 25-300 g kolloid vivő- és védőanyagot adagolunk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja esetében keveréket készítünk 87-96 tömeg 7», előnyösen 90-93 tÇ» karbamid, 3-10 \7c. előnyösen 5-8 17c ureáz enzim tartalmú anyag. 0,05-0,15 t7. előnyösen 0,1 t7 liofilezett tejsavbaktérium törzseket 17xl09 csíraszám/g mennyiségben tartalmazó anyag és 0,5—1,5 t%, előnyösen 1 17c kolloid vivő- és védőanyag összekeverésével, és ezt a készítményt a silózandó termék mennyiségére vonatkoztatott 0.5- 2.0 t'zí mennyiségben a silózandó termékhez keverjük. Ureáz enzimet tartalmazó anyagként finomra őrölt növényi lisztet, előnyösen szójababdarát és/vagy liofilezett tejsavbaktériumokat hordozó anyagot és/vagy kolloid vivő- és védőanyagként bentonitot alkalmazunk. A karbamid szemcsék felületére a készítmény többi komponensét több rétegben visszük fel, előnyösen a karbamid szemcséket tizedmilliméter nagyságrendű vastagságban kolloid vivő- és védőanyaggal vonjuk be, erre a növényi lisztet, majd ismét kolloid vivő- és védőanyagot és végül a liofilezett baktériumkulturát rétege zz ük. A találmány néhány példaképpeni foganatosítás! módját a következőkben ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a pH érték változása a főerjedési időszakban; a 2. ábra a tejsavtartalom változása a főerjedési időszakban: a 3. ábra a különböző csíracsoportok mennyiségi alakulása a főerjedési szakaszban tejsavbaktériumot hordozó anyag és karbamid tartalmú adalék hatására; végül 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
