195384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozgó objektumok helyzetének meghatározására műholdas navigációs vevőérzékelő felhasználásával és vételi elrendezés az eljárás foganatosítására

1 195.384 2 A találmány tárgya eljárás mozgó objektumok helyzetének meghatározására műholdas navigációs ve­­vőérzékelfí felhasználásánál, amelynek során a műhold által előirt frekvencián szakaszosan kisugárzott jele­ket érzékeljük, egy előírt állandó frekvenciához ké­pest történő megváltozásából adódó Doppler frekven­ciát fázis-zárt hurokáramkörrel meghatározzuk, a vett jel szintjét folyamatosan figyeljük és a jel eltűnésekor a fázis-zárt hurokmáramkör frekvencia alapjelet egy az objektum pillanatnyi adataiból és a műhold pálya adataiból számítással extrapolált Doppler alapjellel pótoljuk. A találmány tárgyát képezi ezenkívül az eljárás foganatisítására alkalmas vételi elrendezés is, amely­nek vevőérzékelője tartalmaz fázis-zárt hurokáram­kört, amely keverőbői, képz-frekvenciás erősítőből, fázisdetektorból, ehhez hozzárendelt referencia osz­cillátorból, a fázisdetektor kimenetéhez csatlakozta­tott bemenetű feszültségvezéreit oszcillátorból és en­nek kimenete, valamint a keverő második bemenete közé kapcsolt frekvenciasokszorozóból áll, és tartal­maz a középfrekvenciás erősítőhöz kapcsolt bemene­tű bemeneti jelszint érzékelőt, Doppler frekvenciát erősítő egységet, amelynek bemenete a keverő máso­dik bemenetéhez kapcsolódik és a bemeneti jelszint érzékelő bemenetével összekapcsolt bemenetű, a na­vigációs műhold helyzetéről információt kijelölő blokkot, ahol a Doppler frekvenciát erősítő egység, a bemeneti jelszint érzékelő és a navigációs műhold helyzetéről információt kijelölő blokk számítógép bemenetéivel kapcsolódik. Ilyen típusú műholdas na­vigációs vevőérzékelőt ismertet a 612.575 lajstromszá­mú SU szerzői tanúsítvány. Az utóbbi időben a hajókormányzás gyakorlatá­ban széles körben alkalmazzák a műholdas navigációs rendszereket. Az egyik ilyen rendszerhez öt mester­séges hold tartozik, amelyek 1075 km magasságban poláris pályán keringenek. Mindegyik mesterséges hold körülbelül 107 perc alatt fordul meg a föld kö­rül. Ez az idő módosulhat attól függően, hogy a hajó milyen szélességi körön helyezkedik el, és a mester­séges holdak milyen pályán keringenek. Amikor a mesterséges hold felbukkan a horizonton, akkor a hajón lévő műhold-vevőkészülék automatikusan rá­hangolódik a műhold adására, veszi annak jeleit és a vételt egészen addig követi, amíg a műhold el nem tű­nik a horizonton. A műholddal való kapcsolattartás 10-18 percig tart, és ez az idő függ a műhold magas­sági szögétől. A műhold 399,968 MHz és 149,988 MHz fix frekvenciákon sugároz. A műhold az infor­mációt ± 60°-os löketű fázismoduláció segítségével közvetíti. A műhold által küldött üzenet 2 perces intervallumokból áll. A kétperces intervallum magá­ban foglalja az időjelzést, a szinkronizációs kódot, és pontos információt aműholdminden páros perc elején elfoglalt helyzetéről. A műhold pályán való mozgása következtében a hajó tartózkodási pontjában fg = ± 10 kHz Doppler frekceniaeltolódás jön létre, ha a név­leges frekvencia a 399, 968 MHz és fg = ± 3,75 kHz, ha a névleges frekvencia 149, 988 MHz. A hivatkoz­­tatott szerzői tanúsítványban ismertetett vevőérzéke­lő folyamatosan méri a Doppler eltolódást olymódon, hogy a vett frekvenciát összehasonlítja egy nagystabi­­litású kvaregenérátor referencia frekvenciájával. Az egymást követő időintervallumokhoz tartózó Doppler frekvenciák integrálásával a Doppler mérések halmaza adódik, amely betöltődik a számítógép memóriájába a hajó kiszámolt helyeiével együtt. A működés során alapvető problémák származhat­nak abból, ha a műhold jelének vétele bármely okból (külső zavar vagy fading) megszakad. A zavar megszű­nése után ugyanis a műhold jele már nem ugyanazon a frekvencián vehető, mint ícözvetlnül a zavar kelet­kezése előtt volt, ennek oka a műhold és az objek­tum relatív elmozdulásában van, amely relatív elmoz­dulás a Doppler frekcenciaváltozást előidézi. A hivat­­koztatott vevőérzékelőben a jel elvesztése esetén a Doppler frekvenciát előre megadott időpontokra extrapolálják. Ehhez az extrapoláláshoz a hajó pilla­natnyi helyzetét és a műhol mozgását veszik figyelem­be, és a vevőérzékelőt a mindenkor várható frekven­ciára állítják be. Ha az extrapolálás helyes, akkor a jel megjelenésekor annak vétele azonnal: lehetővé válik. Az ismert vevőérzékelőben kialakított extrapolá­ciós megoldás azonban nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a hajó illetőleg a vevőérzékelőt tartalma­zó mozgó objektum saját maga is változó irányú moz­gást végez, vagy végezhet és ez a mozgás befolyásolja a Doppler frekvencia értékét. Ha az extrapolálás nem elegendően pontos, akkor a műhold jelének az ismé­telt megjelenését a vevőérzékelő nem érzékeli és a vé­tel megszakad, illetve a jel megkeresésére hosszú idő­re van szükség, és ez az idő az egyébként is rövid vé­teli időből veszik el, eredménye pedig a helymeghatá­rozás pontosságának csökkenése. A Doppler frekvencia kiérzékelésén alapuló is­mert helymeghatározási módszer pontosságát szintén befolyásolja az körülmény, hogy az objektum önmaga is gyorsuló illetve változó mozgást végezhet, az ob­jektum mozgásából adódó kismértékű frekvencia­eltolódás végsősoron a helymeghatározás pontosságát csökkenti. A találmány feladata olyan eljárás és annak fogana­tosítására alkalmas vételi elrendezés létrehozása, a­­mely mozgó objektumok esetében a vételi jel ideigle­nes elvesztése után képes a vételi jelre gyorsan és nagy pontossággal rátalálni, továbbá amely a helymegha­tározáshoz képes figyelembe venni az objektum való­ságos mozgásának a Doppler frekvenciára gyakorolt hatását. A kitűzött feladat megoldásához eljárást hoztunk létre mozgó objektumok helyzetének meghatározásá­ra műholdas navigációs vevőrzékelő felhasználásával, amelynek során a műhold által előírt frekvencián sza­kaszosan kisugárzott jeleket érzékeljük, egy előírt állandó frekvenciához képest történő megváltozásá­ból adódó Doppler frekvenciát fázis-zárt hurokáram­körrel meghatározzuk, a vett jel szintjét folyamatosan figyeljük és a jel eltűnésekor a fázis-zárt hurokáram­­kör frekvencia alapjelét egy az objektum pillanatnyi adataiból és a műhold pályája adataiból számítással extrapolált Doppler alapjellel pótoljuk és a találmány szerint az objektum mindenkori helyzetében méijük annak mozgási adatait és az objektum statikus és vál­tozó értékeit és Doppler alapjelként a fázis-zárt hu­rokáramkörben ezt az időben változó alapjelet hasz­náljuk fel. Az eljárás egy előnyös foganatosítási mód­jánál a műhold jeleit több egymástól elkülönített ve­vőérzékelővel figyeljük és a Doppler alapjel időbeni változó értékét a legtökéletesebb minőségű vétel alap­ján határozzuk meg. A találmány szerinti eljárás során tehát figyelembe vesszük az objektum mozgási adatait is, ebből hatá­rozzuk meg a Doppler frekvencia várhrtó értékét, ezáltal a hivatkozott extrapolálás pontosabbá válik, a jel ismételt megjelenésekor a rátalálási valószínűség 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom