195255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök nedes zsírtalanítására
195255 zük el a mésztelenítést és a találmány szerinti eljárással a pácolást. A mésztelenítést és a pácolást célszerűen egymás után következő munkamenetben, hordóban, végezzük. Körülbelül 50 m% fürdőmennyiséggel kb. 30°C-on kezdjük a műveletet, utána savanyú sót, úgymint- ammónium-szulfátot, nátrium-hidrogén-szulfitot vagy kereskedelemben kapható mésztelenítő anyagot adunk hozzá 1-3 m% mennyiségben, és kb. 30 precig mozgatjuk. A fenti körülmények között a pőreréteg ezen időtartam után nagymértékben mészmentes. (Vizsgálat fenolftalein-oldattal.) Ezután következik a pácolás. A mésztelenítő fürdőhöz kb. 50-70 m% vizet adunk, előnyösen 30°C-on, és hozzáadjuk a proteolitikus enzimet (a fentiekben megadott enzimek közül) pácolószer formájában, és adott esetben egyidejűleg vagy ezt követően 45— 50 m% aromástartalmú ásványolajat. A bőranyag, illetve a pőre súlyára számítva 0,01 — 3,0 m% olyan enzimes pácolószert adagolunk, amelynek proteolitikus hatása 500—10 000 Löhlein-Volhard-egység/g Az adalékanyag mennyisége többek között az előállítandó bőrfajta nyersbőr eredetéhez igazodik. A pácolószerrel együtt adagoljuk a szintetikus felületaktív anyagokat, illetve az emulgeátorokat, és mozgatjuk a rendszert. A szintetikus felületaktív anyagok alkalmazandó mennyisége 0,05-5,0 m%, előnyösen 0,1-1,5 m%, speciálisan 0,3-0,5 m%. A zsírtalanító hatást növelhetjük 45-50 m% aromástartalmú ásványolaj (GRAVEX OIL 917, Shell-termék) hozzáadásával. Az átlagos pácolási idő kb. 1 óra kb. 30°C-on. Ennyi idő után mintát veszünk a zsírtartalom megállapítása céljából. A zsírmeghatározást a DIN 53 345 7. rész szerint végezhetjük. A technika állása szerinti pácolási eljárásoknál nagy állatok bőrénél általában 1,0— 1,5 g/1 zsírtartalmat találunk a páclében. A találmány szerinti eljárás alkalmazásánál a páclében 2,0—3,0 g/1 zsírtartalmat állapítunk meg. A találmány szerinti eljárást különösen előnyösen valósíthatjuk meg savas pácolásnál. Egyes nyersbőr fajtáknál mint pl. a sertésbőrök, juhbörök, kecskebőrök, pikkelezett pőrék, hasítékbőrök és wet-blue-k esetén a bőrminőség javítása érdekében szükségesnek látszik a lúgos pácolás mellett savas pácolás is. A savas pácolást semleges vagy gyengén alkálikus pH-tartományban végzett pácolás nélkül is alkalmazhatjuk. Míg egy semleges vagy alkálikus pH-tartományban végzett pácolással a barka fellazítása, tisztítása és zsírtalanítása megy végbe, addig savas pH-tartományban az ún. húsoldal fellazítása és zsírtalanítása történik. A két eljárás ily módon kiegészíti egymást. A folyamatot úgy valósítjuk meg, hogy a pőrét hordóban először egy kb. 5%-os konyhasó-oldattal 20 7 percig gyúrjuk. Ezt követően savas pácolószert adunk hozzá, amely olyan proteázt tartalmaz, melynek pH-optimuma savas tartományban (pH-4-6) van. A termékek rendszerint 30-60 Uhb Anson-egységű enzimaktivitásúak, és 0,5-5,0 m%-ban adagoljuk azokat a pőresúlyra vonatkoztatva. A pácenzim pH-optimumát előnyösen 85%-os technikai minőségű hangyasavval állítjuk be, amelyet a pőresúlyra vonatkoztatva 0,2-0,5 m%-ban adagolunk, vízzel 1:10 arányban hígítva. Kezdetben általában először kb. 90 percig mozgatjuk a rendszert kb. 30°C-on. A teljes kezelés egy éjszakán át megy végbe, mikor is három óránként kb. 3 percig mozgatjuk 30°C-on. A kezelési idő után a fürdőt kiöntjük. Egy közbenső mosás után egy új fürdőben, szintetikus felületaktív anyagokkal, előnyösen egy e’mulgeátor kombinációval végezzük a zsirtalanitást. Itt a fürdőhöz 2 m% emulgeátor kombinációt adunk, és kb. 120 percig mozgatjuk, összehasonlítva a csak emulgeátor kombinációval végzett zsírtalanítással, a savas pácolás utáni emulgeálható zsírmennyiség kb. 20-25 %-kal megnő. Az e célra előnyösen adagolt emulgeátor kombináció egy etoxilezett alkil-fenolból és egy alkáli- vagy ammónium-alkil-benzol-szulfonátból áll, pl. 2:1 arányban. A fenti savas pácolási eljárással analóg módon wet-bluekat is kezelhetünk, és nedvesen zsírtalaníthatunk. A HLB-értékekre lásd Römpp Kémiai Lexikon, 7. kiadás, Franck Könyvkiadó, 1973. Az enzimek proteolitikus hatását célszerűen az ún. Löhlein-Volhard-módszerrel határozzuk meg („Die Löhlein-Volhard’sche Methode zur Bestimmung der proteolytischen Aktivität“, Gerbereitechnische Taschenbuch, Dresden-Leipzig, 1955) és „LVE“ (Löhlein-Vo!hard-egység)-ben adjuk meg, illetve határozzuk meg. Egy LVE-egységen azt az enzimmennyiséget értjük, amely a módszer specifikus körülményei között 1,725 mg kazeint bont el. A savas tartományban működő enzimek aktivításmérését az Anson-módszerből vezetjük le [M.L. Anson: J. Gen. Physiol. 22, 79 (1939)]; az egységeket „Proteinase-Units (Haemoglobin)“ =UHB-egységben adjuk meg. Egy ÖHB-egység annak az enzimmennyiségnek felel meg, amely 1 mól tirozinnal, ekvivalens, triklór-ecetsavban oldható hemoglobin rész felszabadítását 1 perc alatt 37°C-on katalizálja (280 nm-nél mérve). 1 mUHB= = 10 3Uhb. A következő példákban szereplő adatok a következők: pl. alkil-fenol 12 EO-val 8-9 szénatomszámú alkilcsoporttal szubsztituált fenolszármazékot jelent, amelyben az alkilcsoport 12 etilén-oxid egységgel van etoxilezve, ilyen például a MARLOPHEN’1028 vagy 812 (Chemische Werke Hüls). Az alkalmazott nátrium-alkil-benzol-szulfonát MARLON A 350 (Hüls termék), 10-14 szénatomos alkil-csoportot tartalmaz. „Savas pácolószer“ként olyan terméket alkalmazunk, amely A. 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
