195255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök nedes zsírtalanítására

H tét, melyben mikroorganizmusok által termelt enzimek és növényi, állati, ásványi vagy szin­tetikus olajok egyidejűleg vagy egymás után hatnak a pőrére. Az 1 120 066 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi le­írás szerint a pácolásnál enzimpreparátumot alkalmazhatunk olajok hozzáadásával, ame­lyek esetenként emulgeálhatók. Azoknak a proteázoknak a kiválasztásánál, amelyeket a találmány szerint a nedves zsírtalanitás­­nál a pácolás folyamán alkalmaznak, a pá­­colási folyamat pH-feltételeihez igazodunk. Tehát mind alkálikus és semleges, mind savas proteázok alkalmazhatók. Alkálikus proteázo­­kon azokat kell érteni, amelyek lúgos pH-tar­­tományban (pl. pH^8) működnek (szoká­sosan kazeinnel szemben). Ezek közé tartoz­nak például a pankreász-proteázok, az alkáli­kus baktérium-proteázok [E.C. 3.4.21.14] és az alkálikus gomba-proteázok. Kiemelendők különösen az olyan bacillusfajtáktól szár­­mazóak, mint B.szubtilis, B.alcalphilus. B.li­­cheniformis, B.coreus, B.mycoides, különösén az ún. szubtilizinek. Továbbá jelentősek a neutrális proteázok, amelyek a 6-9 pH-tartományban működnek (kazeinnel vagy hemoglobinnal szemben). Megemlítendők a neutrális baktérium-prote­ázok [E.C. 3.4.24.4], valamint a neutrális gom­­baproteázok, például a Aspergillus-fajtákból, így az A. oryzae-ből származók. Továbbá a savas proteázok, például az olyan állati ere­detűek, mint a pepszin és a tripszin, növényi proteázok mint a papain, valamint a mikro­biológiai eredetű proteázok mint a gomba­­-proteázok, különösen az Aspergillus-fajták­­ból, speciálisan az A.Saitoi, A. oryzae, A.niger, a Pénicillium-fajtákból mint a P.roqueforti, a Rhiz.chimensisből vagy Mucor pusillusból származók. Működési tartományuk (hemo­globinnal szemben) 2-7 pH között van. Külö­nösen kedvezőnek bizonyult a találmány sze­rinti zsirtalanítási eljárás megvalósítása a 4 273 876 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírásban ismertetett pácolási eljárás során, vagyis a savas pácolásnál pro­teázok és amilázok egyidejű alkalmazása. Általában az enzim mennyisége 0,01-0,2 súly% (a bőranyag súlyára vonatkoztatva) azoknál az enzimkészítményeknél, amelyek aktivitása 300-10 000, előnyösen 1 000-5 000 Löhlein­­-Volhard-egység/g, a mennyiséget az aktivitás szabja meg. Egy különösen előnyös megoldás az, amikor a zsírtalanító keverékhez egyide­jűleg olyan ásványi olajat adunk 0,1-0,5 tö­­meg% ban (az anyag tömegére vonatkoztat­va), melynek aromás tartalma 45-50 m% között van (pl. GRAVEL OIL 917, Shell-ter­­mék). Továbbá bevált segédanyagok, úgymint hidrotróp vegyületek, pl. karbamid és/vagy kumol-szulfonát adagolása. Részarányuk 0,01-1,0 mól/1, előnyösen 0,02-0,2 mól/1. A feladat fenti ismertetése megmagyaráz­za, hogy miért kell a zsirtalanítási célszerüb-5 4 ben több fokozatban elvégezni, a vizesműhely különböző munkafolyamataiban. Bebizonyoso­dott, hogy a nedves zsírtalanításra különö­sen alkalmasak az áztatás és a pácolás mun­kafolyamatai. Meglepő módon proteolitikus enzimek és szintetikus felületaktív anyagok (emulgeátorok) együttes alkalmazásánál adott esetben zsíroldó anyagok jelenlétében szinergetikus hatást észlelünk, amely az egyes komponensek (enzimek és emulgeátorok) hatását többszörösen meghaladja. A mesze­­zésben viszont a szóban forgó eljárás szerint a szintetikus felületaktív anyagok szokásos koncentrációban való alkalmazása nem ja­vítja említésre méltóan a nedves zsírtalaní­­tást. A találmány szerinti eljárásban a követ­kező módon járhatunk el: A sózott nyersbőrt előnyösen a) egy tisztító áztatásnak vetjük alá, hor­dóban, motollában, keverőben kb. 1-400%-os fürdőben, 25-28°C között kb. két órán át. Már ebbe a fürdőbe adagolhatunk kis mennyi­ségű felületaktív anyagot (0,2-0,5% a sózott bőr súlyára számítva). Az itt emulgeált zsír mennyisége azonban általában nem különö­sen jelentős. Fürdőcsere után megkezdjük b) az áztatást. Ezt szintén kb. 1-400 % vízzel (irány­­érték) és 26-28°C között végezzük. Az ázta­tóléhez hozzáadjuk az adott fajtájú proteo­litikus enzimet (általában 0,1-1,0 m% a sózott bőr tömegére számítva), egy olyan enzimet melynek aktivitása 1 000— 5 000 Lőhlein­­-Volhard-egység/g enzim. Különösen előnyösek az olyan proteázok, melyeknek hatásoptimumuk 9-11 pH-tarto­­mányban van, mivel ezek alkalmazásánál jobb minőségű bőrt kaphatunk mint más pH­­-tartományban. Elő’nyös, ha az enzimmel egyidejűleg egy vagy több szintetikus felületaktív anyagot (emulgeátort) adunk a fürdőhöz. Általában a felületaktív anyagok mennyisége 0,l-5,0m% tartományban van, előnyösen 0,2-1,5 m%, speciálisan 0,5±0,2 m%, a bőranyag töme­gére vonatkoztatva. Az zátatásnál a kezelési idő 4-6 óra. • A zsírtalanítás hatásának megállapításá­ra az áztatás befejezése előtt mintát kell venni a fürdőből, és a zsírtartalmat meg kell határozni, előnyösen „tengeri homok mód­szerrel“, oldószerként diklór-metánt alkal­mazva a DIN 53 345 szabvány 7. része szerint. A találmány szerinti eljárás ajánlott lé­péseinek eredményeképpen nagy állatok bő­rénél vagy sertésbőröknél az áztatás befeje­zése után elérhető zsírtalanítás mértéke az összes, extrahálható természetes zsírnak leg­feljebb 30 tömegszázaléka. Végül a meszezést a szokásos módon végezzük. Ezután követ­keznek a húsolás, nagy állatok bőrénél a hasítás mechanikai műveletei. Ezután végez­6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom