195248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás higromicin B és G418 antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát meghatározó rekombináns dezoxi-ribonukleinsav klónozó vektorok és ezek eukarióta és prokarióta transzformánsai előállítására

195248 baktériumok vagy más, fertőző tényezők ha­tását. Például a higromicin B vagy a G418 rezisztencia géneket különvkülön vagy kom­binálva beépíthetjük egy sejtvonalba vagy korai, embrionális sejtbe, amikor olyan több­sejtű organizmushoz jutunk,- amely ezekre az antibiotikumokra rendkívül rezísztens. így a rezisztens többsejtű varietász, például a sertés, marha vagy juh tolerálni képes annak a nagykoncentrációjú antibiotikumnak a je­lenlétét, amely alkalmas lassú növekedést és csökkent életképességet okozó paraziták és fertőző betegséget okozó ágensek kontrollálá­sára. Az alábbiakban részletes példákkal szem­léltetjük a találmány szerinti eljárást. I. példa A pKC203 plazmid A) A plazmid dezoxi-ribonukleinsav izolálása az E. coli JR225 sejtből Az E. coli JR225 (ATCC 31912) bakté­riumot TY táptalajban tenyésztjük. A táp­talaj összetétele a következő: 1% tripton, 0,5% élesztőkivonat, 0,5% nátrium-klorid, pH-ja = 7,4. A táptalajt ml-enként 100 pg higromicin B antibiotikummal egészítjük ki. A tenyésztést a hagyományos mikrobiológiai módszerek szerint végezzük. 18 órán át in­­kubáljuk a tenyészetet, majd 0,5 ml tenyé­szetet 1,5 ml térfogatú Eppendorf-csőbe he­lyezünk és 15 másodpercen át centrifugál­juk. Az összes tevékenységet — kivéve, ha másként nem adjuk meg — szobahőmérsék­leten végezzük. A felülúszót óvatosan eltá­volítjuk, és a sejtüledéket 100 pl frissen elő­állított lizozimes oldatban szuszpendáljuk. Az oldat 2 mg/ml lizozimot, 50 mmól glükózt, 10 mmól ciklohexán-diamino-tetraacetátot és 25 ml trisz-hidrogén-kloridot tartalmaz (pH= =8,0). 30 percen át 0°C hőmérsékleten in­­kubáljuk a szuszpenziót, majd 200 pl alka­­likus nátrium-dodecil-szulfát-oldatot adunk (0,2 n nátrium-hidroxid, 1% nátrium-dodecil­­-szulfát). A csövet enyhén vortexeljük, majd 15 percen át 0°C hőmérsékleten tartjuk. Ez­után 150 pl 3 mólos nátrium-acetát-oldatot adagolunk. Az oldatot úgy állítjuk elő, hogy a lehető legkisebb mennyiségű vízben 3 mól nátrium-acetátot oldunk, az oldat pH-ját jég­ecettel 4,8-ra állítjuk be, majd térfogatát 1 l-re egészítjük ki. Ezután enyhén rázogatjuk a csőben lévő oldatot, ezalatt létrejön a dezoxi­­-ri bonukleinsav-csapadék. 60 percen át 0°C hőmérsékleten tartjuk az oldatot, majd 5 percen át centrifugáljuk, amiután majdnem teljesen átlátszó felüI- úszót kapunk. 0,4 ml felülúszót egy másik centrifuga csőbe teszünk, az oldatot 1 ml hideg etanollal egészítjük ki. 30 percen át —20°C hőmérsékleten tartjuk a készítményt, amiután centrifugálással (2 perc) elkülönít­jük a csapadékot. A felülúszót leszfvatjuk. Az így kapott üledéket 100 pl, 0,1 mólos nátrium-acetát/0,05 mól trisz-hidrogén-klorid (pH = 8) elegyben oldjuk, és két térfogat- 8 13 nyi etanollal újra kicsapjuk! 10 percen át 20°C hőmérsékleten tartjuk az elegyet, a csapa­dékot centrifugálással az előbbiek szerint el­különítjük. Ez a csapadék tartalmazza az E. coli JR225 plazmid dezoxi-ribonukleínsa­­vat. B) Az E. coli JR225 plazmid dezoxi-ribonuk­ieinsav transzformálása és a pKC203 plaz­mid izolálása Az E. coli JR225 plazmid dezoxi-ribonuk­­leinsavat 100 pl 0,1 mólos nátrium-acetát/ /0,5 mól trisz-hidrogén-klorid (pH = 8) elegy­ben oldjuk, majd ezt követően két térfogat­­nyi hidegetanollal kicsapjuk. A kapott plazmid dezoxi-ribonukleinsavat összegyűjtjük és 40 pl vízben oldjuk, az oldatot pufferral hígítjuk, oldjuk Wensink módszere szerint (Cell, 3, 315, 1974) E. coli K12 BE827 sejteket transz­formálunk. Az E. coli K12 BE827 sejteket az American Type Culture Collection (Rock­ville, Maryland) törzsgyüjteményében letétbe helyeztük; innen ATCC 31911 számon elkér­hető. A transzformánsokat TY-agaron szelek­táljuk. Az agar 1% triptont, 0,5% élesztő­kivonatot, 0.5% nátrium-kloridot, 1,5% agart és ml-enként 200 pg higromicin B antibioti­kumot tartalmaz, pH-ja = 7,4. A gélelektro­­forézises vizsgálat (Rao és Rogers, 1978) és más vizsgálatok szerint egyes transzfor­­mánsok nagy és kisebb (15 kb) plazmidokat tartalmaznak, és rezisztensek ampicillinre és higromicin B-re. Más transzformánsok csak a kisebb, 15 kb nagyságú plazmidot tartal­mazzák, és a higromicin B és a G418 anti­biotikumokra rezisztensek, szenzitivek azon­ban ampicillinre. Az utóbbi típusú transzformánsokat ml-en­ként I mg higromicin B-t tartalmazó TY-aga­ron szélesztjük, és a hagyományos mikro­biológiai techn.ka szerint tenyésztjük. A sej­teket az 1A. példa szerint eljárva felhasznál­juk a fenti 15 kb nagyságú higromicin B és G4I8 antibiotikumokkal szembeni rezisz­tenciát meghatározó plazmid izolálására. Ezt a plazmidot a továbbiakban pKC203 jellel jelöljük. A pKC203 plazmidon jelenlévő, higro­micin B és G4I8 antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát meghatározó gének jelenlétét a továbbiakban transzformációs és szelekciós analízissel bizonyítjuk. 2. példa A higromicin B és a G418 antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát meghatározó gének és szabályozó elemek izolálása 5 pg pKC203 plazmid dezoxi-ribonuklein­savat a gyártó cég által megadott körülmé­nyek között Bglll restrikciós enzimmel keze­lünk (a restrikciós enzimeket és használatuk módját az alábbi cégektől kaphatjuk meg: Bethesda Reserarch Laboratories Inc., Box 6010, Rockville, Maryland 20850.; Boehringer Mannhein Biochemicals 7941 Castleway Drive, P.O. Box 50816, Indianapolis, Indiana, 46250.; New England Bio Labs., Inc., 283 Cabot, 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom