195247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herpesz vírusokra fajlagos immunológiai anyagok előállítására és kimutatásukra
195247 12 ilyenek az 1—287(1] rekombináns, a rekombináns, amelyek az I. példában vannak 8—300[1] rekombináns és az —5—396(1] leírva. 11 II. TÁBLÁZAT Peptidek Aminosav-szekvencia 1 23 /a/1—23 [1] KYALADASLKMADPNRFRGKDLP /b/1—23 [2] KYALADPSLKMADPNRFRGKNLP /c/1—23 H KYALADPSLKMADPNRFRGKDLP /d/1 —16 1 KYALADASLKMADPNR /e/1 —16 2 KYALADPSLKMADPNR /f/3—23 [H] ALADPSLKMADPNRFRGKDLP /g/8—23(1] SLKMADPNRFRGKDLP /h/8—23(2] SLKMADPNRFRGKNLP /i/12—23 [I ] MADPNRFRGKDLP /j/13—23 [2] ADPNRFRGKNLP /h/17—23[1] RFRGKDLP 266 279 /!/17—23(2] rfrgknlp /m/266— 279(1] PELAPEDPEDSALL /n/266—279(2] PELVPEDPEDSALL 268 287 /0/34O—356[1] LAPEDPEDSALLEDPVGTVA 340 356 /p/340—356(1] hrrtrkapkrirlphir A fenti vizsgálatokkal feltárt immuno-reaktivitási „profi!“-ra alapozva az alábbi következtéteseket lehet levonni a jelen találmány szerinti antitestek, ezen belül főleg az 35 ezeket itt képviselő DL—6 antitest által felismert epitópot illetően. Az antitest felismeri mind a gD— 1 -et, mind a gD—2-t, mind natív, mind denaturált, mind nem glikozilezett formában, jelezve, hogy az epitóp tartalmaz 40 egy típus-közös vagy lényegében típus-közös folyamatos aminosav gyök szekvenciát. Az antitest felismeri az összes rekombináns gD—1 másolatot és analógot, amelyek a gD—1 266.—287. gyökei közti folyamatos 45 szekvenciát tartalmazzák. Az 1—275 [ 1 ] rekombináns glikoprotein felismerésének hiánya azt jelzi, hogy legalább bizonyos gyökök az előrejelzett 275. gyökön túl lényegesek az epitóp felismeréséhez (és összhangban a 266— 50 27911 ] pepiiddel való reaktivitással, valószínűleg négy vagy több további gyök érdekelt benne). Másrészt az antitest gD—1 és gD—2 típus-közös felismerő kapacitása, amikor összhangban van a 266—279 [1], 266— 55 279(2] és 268—287(1] reaktív peptidek típus-fajlagos természetével, jelzi, hogy felismert epitóp magában foglalja azt a típus-közös szekvenciát, vagy a felismert epitóp benníoglaltatik abban a típus-közös szekvenciá- 60 bah, amely köz-ös a szintetikus peptideknél, ez az előrejelzett 270—279 gyököt tartalmazó szekvencia, a PEDPEDSALL. A megelőző példák arra a célra szolgáltak, hogy bemutassák a jelen találmány sze- 6g rinti nagyon fajlagos monoklonális antitestek nyilvánvaló előnyeit a gD—1, gD—2 és szerkezetileg rokon anyagok kimutatásában és mennyiségi értékelésében, a rokon anyagokba beleértve azokat a peptideket és fehérjeszerü anyagokat, amelyek aminosav gyökök olyan folyamatos szekvenciáit tartalmazzák, amelyek részben vagy egészben másolatai a gD—1 és gD—2 266—287 aminosav-gyökeinek. A következő bemutató példák a találmány szerinti antitestekkel olyan összefüggésben foglalkoznak, hogy megállapítják általában az affinitás mértékét az itt kifejlesztett antitestek és a gD—1, gD—2 és szerkezetileg rokon vegyületek között. 5. példa Ascites eredetű DL—6 antitestet abszorbeálunk cianogén bromiddal aktivált Sepharose 4B oszlopon, amint ezt korábban leírtuk, és ezt alkalmazzuk feltőzött sejtekből gD—1 affinitásos tisztítással végzett izolálására. Azonos körülményeket alkalmazva a DL—6 antitestet tartalmazó oszlop 2—3-szor több eél-glikoproteint képes megkötni, mint amikor MCAb HD—*l-et (I. csoport) alkalmazunk. Ezen túl, egereken végzett előzetes vakciná:ási tanulmányok, amelyekben a DL—6 a ff im'tás-kromatográfiával tisztított anyagot alkalmazunk aktív immunogénként, azt mutatják, hogy az anyag legalább annyira aktív egy letális vírus-fertőzés elleni védő immunválasz kiváltásában, mint a HD—1 affinitás-kromatográfiával tisztított anyag. Egy „versengéses" vizsgálatot hajtunk végre, ahol a DL—6; HD—1; 1 IS, 45S és 170 7
