195246. lajstromszámú szabadalom • Kóliform baktériumok szelektív tenyésztésére alkalmas szintetikus táptalaj
195246 A találmány tárgya kóliform baktériumok szelektív tenyésztésére alkalmas szintetikus táptalaj. A kóliform'baktérium fogalomkörbe azok a baktériumok tartoznak, amelyek 30°C hőmérsékleten sav- és gázképződés közben bontják a laktózt. A kóliform név alatt az Escherichia, Klebsiella, Enterobacter és Citrobacter nemzetségbe tartozó baktériumokat értjük. A kóliform baktériumokat gyakran kell kimutatni élelmiszerek, takarmányok, illetve víz mikrobiológiai vizsgálatánál, mivel jelenlétük az anyag szennyezettségét jelzi. Bizonyos emberi és állati betegségek előidézői, illetve kísérőjelenségei is, ezért a diagnózis meghatározásánál jelenlétük kimutatása igen fontos. A kóliform baktériumok kimutatása azon alapul, hogy gázképződés közben bontják a laktózt. Az eljárás során a minta meghatározott adagját táptalajba oltják, s 48 órás inkubálás után megfigyelik a gázfejlődést. A gázfejlődésen alapuló kiértékelésben zavart okozhat az, hogy ha a mintában nem csak kóliform, hanem fehérjebontó baktériumok is jelen vannak, mivel ezek nem a laktóz - ból, hanem a peptonokból termelnek gázt. A kiértékelés egyértelművé tétele végett, amennyiben csak kis mennyiségű gázképződés tapasztalható, a vonatkozó szabványok előírják a szilárd szelektív táptalajra való visszaoltást, mivel így megállapítható a kitenyésztett mikroba savképzése. Ez természetesen újabb 24 órával megnöveli a diagnózis megállapításának időpontját, elhagyása esetén viszont téves eredményre juthatunk. A kóliform baktériumok kimutatása során használatos táptalajok általában a Gram-pozitív baktériumok szaporodását megakadályozó gátlóanyagot, kristályibolyát vagy brillantzöldet, és az aerob spórás baktériumok szaporodásának specifikus gátlására marhaepét is tartalmaznak. A gátlóanyagok alkalmazása ellenére sok Gram-negatív nem kóliform mikroba is képes növekedni a táptalajokban. Ezek közül egyes fajok jelenlétükkel visszaszoríthatják a kóliformok szaporodását. A gátlóanyagok hátránya, hogy a kimutatni kívánt baktériumokra nézve nem közömbösek. Például a specifikus gátlóanyagként használt marhaepe irodalmi adatok és saját tapasztalataink alapján is gátolja a kóliformok fejlődését. A találmány szerinti megoldás kidolgozása során célunk egy olyan táptalaj létrehozása volt, amely könnyen hozzáférhető, szintetikus alapanyagokból állítható elő, a tartósítása nem okoz gondot, és a kóliform baktériumok szelektíven tenyészthetők rajta anélkül, hogy a többi baktérium fejlődésének visszaszorítására bármiféle gátlóanyagot kellene alkalmazni. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a kóliform baktériumok szelektíven tenyészthetők olyan szintetikus táptalajon, 1 2 amely megfelelő nitrogén-, illetve szénforrást tartajmaz. A találmány szerinti táptalaj csak olyan anyagokat tartalmaz, amelyek éppen elegendők a kóliform baktériumok szaporodásához, a többi Gram-pozitív, illetve Gram-negatív mikroba fejlődése számára viszont teljesen alkalmatlan. Ezáltal gátlóanyag nélkül, indirekt módon tökéletesen szelektív hatás érhető el. A táptalajt munkánk során X-levesnek neveztük, és a továbbiakban is így említjük. A találmány szerinti táptalaj 2.10-4— 3 mól% ammóniumiont, 10~4—1.5 mól% hidrogén-foszfát és/vagy dihidrogén-foszfát-iont, 10“3—0,6 mól% laktózt és adott esetben 5,10— ■*—0,1 mól% magnéziumiont tartalmaz vizes oldatban. A laktóz szénforrás, és a táptalaj szelektivitását ez a vegyület biztosítja, ugyanis a kóliform baktériumok jellemző és megkülönböztető tulajdonsága, hogy 30°C hőmérsékleten gázfejlődés közben bontják a laktózt. Az ammóniumionok nitrogénforrásként szolgálnak a baktériumok számára és ugyanakkor a táptalaj szelektivitását is növelik. Az összes Gram-pozitív baktérium ugyanis nem képes az ammóniumionokat felhasználni nitrogénforrásként, és így a táptalajon nem szaporodik. Az ammóniumionok például ammónium-foszfát, -hidrogén-foszfát, -dihidrogén-foszfát -nitrát, -szulfát vagy bármely más vízoldható ammóniumsó vagy komplex formájában vihetők be az oldatba. Amennyiben az ammóniumionokat nitrátvagy nitritionokkal helyettesítjük, a kóliform baktériumok sem szaporodnak a tápközegben. Viszont ha a táptalaj a minimálisan szükséges ammóniumionokon kívül nitrátionokat is tartalmaz, a baktériumok képesek a nitrátionokat nitritionokká redukálni. Előnyös, ha ammónium-hidrogén-foszfát és ammónium-dihidrogén-foszfát 5:1-3:1 arányú elegyét alkalmazzuk, mert ekkor a kapott táptalaj pH-ja automatikusan 7—7,3 értékre áll be, az egyes komponensek összekeverése után a pH-t beállítani nem szükséges. A foszfát-, hidrogén-foszfát-, illetve dihidrogén-foszfát-ionok használata azért szükséges, mert a foszfátionok a baktérium sejtek energiaforgalmához szükségesek. Az ammóniumionok és laktóz jelenlétében a találmány szerinti szintetikus táptalaj már jól működik, azonban hatékonyságát megnövelhetjük, ha adott esetben magnéziumot adunk hozzá vízoldható só vagy komplex formájában. Vízoldható magnéziumsóként előnyösen magnézium-szulfátot, magnézium-kloridot vagy más vízoldható, szerves magnéziumvegyületet alkalmazhatunk. A magnéziumvegyület anionjának kiválasztásakor ügyelnünk kell arra, hogy az ammóniumvegyület anionjával ne képezzenek vízoldhatatlan sót, ne csapódjanak ki, és ne gátolják a baktériumok fejlődését. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
