195245. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sejthalmazból meghatározott biológiai sejtek kiválasztására, a kiválasztott sejtek legalább egy tulajdonságának megfigyelésére

195245 hogy gerjesztő fénysugárként lézernyalábot használunk. Ilyen berendezést mutat vázlato­san az 5. ábra. Az ábra szerinti készülékben 131 lézernyaláb, amelynek hullámhosszát a mérések követelményeinek megfelelően vá­lasztjuk, vezérlő optikai elem, például 130 for­gótükör felületére esik. A 131 lézernyaláb ke­resztmetszetét lényegében egy-egy sejt nagy­ságának megfelelően választjuk. A 130 forgó­tükör vagy hasonló működésű fényvisszaverő elem alkalmazása révén elérhető, hogy a 131 lézernyaláb a 2 nyílásokban levő sejteket egymás után besugározza, ezzel külön-külön mindegyiket ingerelje. Egy adott időpillanat­ban csak egyetlen sejtre esik a 131 lézer­nyaláb, és ezért csak ez a sejt tud az adott időpillanatban fluoreszcens fényt kibocsátani. A fényemissziót 131X optikai elemző észleli, amely az 1 sejthordozónak a 131 lézernyaláb­bal nem megvilágított oldalával szemben he­lyezkedik el. Ennek vizuális érzékelő mezője az 1 sejthordozó teljes felületét felöleli. Amikor emissziós jelet érzékel, ennek a jelnek az intenzitását a 131 lézernyaláb helyzetével összefüggésbe hozza, és ily módon a kapott és elemzett fényjelzés korrelációba hozható a megfelelő sejt helyzetével, vagyis az emit­­tált fényforrással azonosítható.'Az 5. ábrából jól kitűnik, hogy a gerjesztést az 1 sejt­hordozó 2 nyílásainak nagyobb kereszt­metszetű oldala felöl végezzük. Optikai elem­zés céljából éppen az a célszerű, hogy az emittált fény a 2 nyílások kisebb kereszt­metszetű részénél hagyja el az 1 sejthordo­zót, aminek okait még a továbbiakban ele­mezni fogjuk. Amikor a találmány szerinti eljárást és berendezést alkalmazó előnyös elemzőrend­szereket tárgyaljuk, teljesen nyilvánvaló, hogy analóg módon más paraméterek méré­sere alkalmas rendszerek is kifejleszthetők, amelyekben például az 1 sejthordozóban levő minden egyes sejtre fókuszált fényt lehet juttatni. A mérhető paraméterek közé kell sorolni például a fényintenzitást, az optikai sűrűséget, a törésmutatót, az elektro­mágneses jellemzőket, az abszorpciót és a szó­rást. A letapogatási (scanning) eljárások ter­mészetesen nem csak a látható fényben, vagy ultraibolya, inkravörös sugárzásban, esetleg elektronsugár.alkalmazásával hajtha­tók végre, hanem úgy is, hogy minden sejttel fizikai kontaktust teremtünk. A mérhető vagy megfigyelhető tulajdonságok közé kell ezenkí­vül sorolni a mágneses magrezonanciát (NMR), a pH-értéket, továbbá a sejtmorfo­lógiát és annak különböző ingerlések ha­tására bekövetkező változásait. Így például egy, a sejtekre közvetlenül ráirányított mik­roszkóp kimenete megfelelő alakfelismerő rendszer regisztráló készülékére is vezethető, aminek eredményeként kétdimenziós kép nyer­hető a sejtek alakjáról. Ugyanígy a sejtek hőmérséklete, illetve hőmérsékletváltozása mérhető és rögzíthető. 15 Összefoglalva: a sejteknek tetszőlegesen egy vagy több mérhető vagy megfigyelhető jellemzője értékelhető, és ennek során mindig csak egy-egy sejten végezzük a szükséges műveleteket. Mivel minden sejt címe ismeretes, ezért mindenkor lehetséges visszatérni egy adott sejthez a szükséges mérés vagy meg­figyelés újbóli vagy pótlólagos elvégzésére. Minden sejtre vonatkozóan a mérések és megfigyelések eredményei rögzíthetők, így minden egyes sejtre egyedi információ nyer­hető. Ezek az információk összekapcsolha­tók diagnosztikai elemzése¥ReT7es ennek meg­felelően rendkívül értékes következtetések alapjai lehetnek. A találmány szerinti berendezésnek a kli­nikai gyakorlatban igen jól hasznosítható kiviteli alakját a 6A., 6B., és 6C. ábra alapján ismertetjük részletesen. Ezeken az ábrákon módosított 40 első hordozószerkezet látható, amely nagyobb számú 1 sejthordozót tud be­fogadni. A 40 első hordozószerkezet hullám­formájú, és így 41 völgyei a 12 csator­nában folyó oldatba meríthetők. A 9 illesz­tésekbe a 8 fülek segítségével behelyezett I sejthordozók a 41 völgyek fenékrészére illesz­kednek, benedvesíthetők,és így rajtuk a sej­tek alulról és felülről is ingerelhetők. Ennek megfelelően ebben a kiviteli alakban nincs szükség olyan 16 áramlásirányító elemekre, amelyekről a 2A. és 3B. ábrák kapcsán már szó volt. A 2A., 2B., 2C. és 2D. ábrákkal kapcso­latban már említettük, hogy az 1 sejthordo­zók, amelyek egy adott 12 csatornában, vagyis 41 völgyben vannak elrendezve, kü­lönböző betegekhez tartoznak. Ennek ellenére nem áll fenn annak a veszélye, hogy kevert stimulálási jelenséget kapunk, mivel az 1 sejt­hordozók között nincs fizikai kapcsolat. Még akkor is, ha egy sejt valamelyik 1 sejt­hordozóról leválna, nagyon kicsi annak a való­színűsége, hogy valamely másik 1 sejthordo­zón lerakódik, sokkal inkább várható, hogy a 12 csatornán át az elrendezésből kisodró­dik. A 6A. ábra szerint az 1 sejthordozók csak egyetlen 41 völgyben vannak elrendezve. A gyakorlatban azonban minden 41 völgyben lehet egy-egy 1 sejthordozó, amely egy adott betegről vett minta sejtjeit tartalmazza. A 6C. ábra szerint az 1 sejthordozó a 40 első hordozószerkezetből kiemelhető. A sejtek helyzetének egyértelmű meghatározása céljából az 1 sejthordozó 40 első hordozó­szerkezetben 9 illesztésekbe helyezhető 8 fülek­kel van ellátva. Mivel az itt ismertetett kiviteli alak sze­rint az 1 sejthordozók a 12 csatornán áram­ló oldatba merülnek, a sejtek letapogatá­sára szolgáló mikroszkóp optikai rendszere 42 kvarctömbbe! van kialakítva (6B. ábra), amely az objektív palástjára illeszkedik. A 12 csatornák és a 41 völgyek méretei olya­nok, hogy ezzel az objektív és az I sejthordo­zók szükséges mértékű relatív mozgása vá­lik lehetővé, vagyis az 1 sejthordozó teljes felületén a sejtek vizsgálata elvégezhető. 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom