195204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-amino- 1-benzoxepin-5(2H)-onok diasztereoszelektív redukciójára

195204 6 (Ha) általános képletű vegyületre vonatkoz­tatva csak 1 mólekvivalens ±5% savat tar­talmazzon. Eljárhatunk oly módon is, hogy a (Ha) ál­talános képletű vegyületet és a savat külön-kü­­lön adjuk a reakcióoldathoz. Ezen eljárás-ve­zetéshez különösen vízmentes könnyen ada­golható szervetlen vagy szerves savakat (pl. gázalakú szervetlen savakat, mint pl. hidro­­gén-halogenideket, különösen hidrogén-klori­­dot vagy szilárd szerves savakat, pl. oxálsavat vagy p-toluol-szulfonsavat) alkalmazhatunk. Eljárhatunk oly módon is, hogy a (Ila) ál­talános képletű vegyület és a sav reagálta­­tásával egy ekvivalens savat tartalmazó sav­­addíciós sót állítunk elő és ezt használjuk a reakcióban. A sóképzéshez kristályos sót ké­pező bármely savat felhasználhatunk, előnyö­sen hidrogén-halogenideket, kénsavat, foszfor­savat vagy a benzolgyűrűn adott esetben helyettesített benzol-szulíonsavakat. A hidrogénezést célszerűen nagyobb nyo­más alatt — pl. 5—100105 Pa, előnyösen 2,5— 7,5-106 Pa, különösen előnyösen 4—6'106 Pa nyomáson — végezhetjük el. Katalizátorként kereskedelmi forgalomban levő, 79—85% platinatartalmú platina-oxidot alkalmazha­tunk (pl. az „Adams-katalizátor” néven is­mert terméket). A katalizátor mennyisége az alkalmazott hidrogénnyomástól függ és 1 mól (Ila) általános képletű vegyületre vonatkoz­tatva célszerűen legalább 2 g; 1 mól (Ha) általános képletű vegyületre vonatkoztatva, előnyösen pl. 2—20 g, célszerűen 2—5 g pl a - tina-oxid katalizátort aíkalmazhatunk. A reak­ciót szobahőmérsékleten vagy magasabb hő­mérsékleten, pl. 80°C-ig terjedő hőmérsékle­ten, előnyösen 30—80°C-on, különösen 40— 60°C-on hajtjuk végre. A reakcióidő az alkal­mazott hidrogénnyomástól, hőmérséklettől és a katalizátor-mennyiségtől függően 2—5 óra. A találmányunk szerinti hidrálási eljárás előnye az (I) általános képletű vegyületek ké­szítésére ismert redukciós eljárásokkal szem­ben, hogy a (Ila) általános képletű 3-amino­­-benzoxepin-5(2H)-on egyetlen reakciólépés­sel olyan magas cisz-epimer-tartalmú 2,3,4,5- -tetrahidro-3-amino-1 -benzoxepin-5-oilá ala­kítható, hogy a kapott termékből csekély rá­fordítással I %-nál általában kevesebb transz­­-epimert tartalmazó cisz-2,3,4,5-tetrahidro-3- -amino-1 -benzoxepin-5-ol izolálható. A (11a) általános képletű 3-amino- 1-bén­­oxepin-5(2H)-onok vinílóg amidok. Ezért meg­lepőnek tekinthető, hogy a (Ila) általános képletű vegyületeknek platina-oxid katalizátor jelenlétében, a találmányunk szerinti reakció­­körülmények mellett történő hidrogénezése során a kettőskötés telítődése és az 5-keto­­-csoport hidroxilcsoporttá történő átalakulá­sa a molekula bomlása nélkül bekövetkezik és az (1) általános képletű cisz-2,3,4,5-tetra­­hidro-3-amino-1 -benzoxepin-5-ol-származékok jó kitermeléssel keletkeznek. Az irodalomban ugyanis vinilóg amidok (azaz ß-amino-vinil-5-ketonok) viselkedésének tanulmányozása során végzett kísérletekből ismert, hogy kü­lönböző hidrogénező katalizátorok (közöttük platina-oxid) jelenlétében végrehajtott hidro­­génezés során vagy csak a kettőskötés hid­­rogéneződik és a megfelelő telített amino-ke­­ton keletkezik vagy pedig a reakció tovább­megy és a kettőskötés telítődése, valamint a molekulának aminhoz és telített ketonhoz ve­zető hidrogenolitikus bomlása játszódik le [J. Am. Chem. Soc. 68, 2009—2010 (1946) vagy C.A. 49, 6090e (1955) ]. Az (II) általános képletű vegyületek talál­mányunk szerinti redukciója jó kitermelés­sel és magas diasztereoszelektivitással ját­szódik le. A 2,3,4,5-tetrahidro-3-amino-l-benz­­oxepin-5-olokat általában 80—95%-os össz­­kitermeléssel kapjuk. A kapott redukcióter­mékben a cisz-transz epimer-arány legalább 7:3. A keverék általában kb. 70—85% — kü­lönösen kb. 80% — cisz-epimert tartalmaz. A 2,3,4,5-tetrahidro-3-amino-l-benzoxepin­­-5-oloknak a találmányunk szerinti redukciós eljárással kapott keverékéből a cisz-epimert önmagában ismert módon tovább dúsíthatjuk és izolálhatjuk. így pl. a szabad bázisokat vág/ savaddíciós sóikat megfelelő oldószerek­ből (pl. kis szénatomszámú alkoholokból) frakcionált kristályosításnak vethetjük alá. Célszerűen oly módon járhatunk el, hogy a reakcióelegyet előbb savaddíciós sóvá ala­­kítji k és ezt kis szénatomszámú alkoholból kristályosítjuk. A cisz-epimer feldúsítása cél­jából a frakcionált kristályosítás előtti sókép­­zéshcz előnyösen maleinsavat, hidrogén-klo­­ridot vagy p-toluol-szulfonsavat alkalmaz­hatok. Kis szénatomszámú alkoholként 1—4 szénatomos alkoholokat — előnyösen izopro­­panolt — használhatunk. A találmányunk szerinti redukciós eljárásnál kapott redukciós term ékben a cisz-epimer nagyon erősen feldú­sult, ily módon már egyszeri vagy kétszeri átkristályosítással 5%-nál kevesebb transz­­-epin ért tartalmazó racém cisz-vegyületet ka­punk A cisz-epimert a keverékből kívánt eset­ben önmagában ismert módon kromatográ­fiás tton (pl. kovasavgélen vagy alumínium­­-oxidon) is kinyerhetjük. Eluálószerként pl. kis szénatomszámú alkoholt (előnyösen meta­nolt) és kis szénatomszámú mono- vagy di­­alkil-nmint vagy ammóniát (előnyösen vizes ammonium-hidroxid-oldatot) tartalmazó meti­­lén-kloridot alkalmazhatunk. A nyerstermék magas cisz-epimer-tartalma ennél a lépésnél is nagyon előnyös, minthogy a kromatográ­fiás szétválasztásnál kevesebb keverék-frak­ció keletkezik és kisebb elválasztóképességű elválasztóanyagok is felhasználhatók. A xapott (I) általános képletű racém cisz­­-2,3,4 5-tét rah idr0-3-amino-1 -benzoxepin-5- -olokat kívánt esetben önmagában ismert mó­don rúegfelelő optikailag aktív savval történő reagáltatással és a kapott sók frakcionált kris­­tályos tásával optikailag aktív antipódjaikra szétválasztjuk. A kapott savaddíciós sókból az (I) általános képletű szabad bázisokat ön­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom