195201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-fenil- 4-fenil-1-piperazin-karboxamidinek és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

195201 4 Például annak a vegyületnek a neve, amelynek (I) általános képletében R, R3 és R5 jelentése hidrogénatom, R1 és R2 jelentése a 3- és 5-helyzetben klóratom, R4 jelentése a 2-helyzetben metoxicsoport, N- (3,5-diklór-fenil)-4- (2-metoxi-fenil)-1 -piper­­azin-karboxamidin. E vegyület di (metánszul­­fonsavas) sóját dimetán-szulfonátnak nevez­zük, azaz 1-piperazin-karboxamidin-N-(3,5- -diklór-fenil) -4- (2-metoxi-fenil) -dimetán-szul­fonátnak. Megjegyzendő, hogy bár az (I) általá­nos képletű vegyületeket amidin formájában írjuk, a vegyületeknél az (A) ábra szerinti tautoméria jelenhet meg, és a találmány sze­rinti vegyületek amin és amidin alakjában egyaránt előfordulhatnak. Szakember számá­ra kézenfekvő, hogy az (I) általános kép­letű vegyületek bármelyikének mindkét tauto­­merje jelen lehet. Valamennyi tautomer alak a találmány körébe tartozik. A találmány körébe tartoznak, az (I) ál­talános képletű vegyületek hidrátjai is, pél­dául a rrtonohidrát, éspedig az 1-piperazin­­-karboxamidin-N- (3,5-diklór-fenil) -4- (2-met­­oxi-4-hidroxi-fenil) monohidrát. Az (I) általános képletű vegyületek egyik előnyös alosztályát képezik azok, amelyek­ben az R jelentése hidrogénatom. Különö­sen előnyös ezek közül az a csoport, amely­ben R4 és R5 jelentése egymástól függetle­nül hidrogénatom, -OH- vagy rövidszénlán­­cú alko.xicsoport és az R4 és R5 közül leg­alább az egyik nem hidrogénatom. Ebben a csoportban különösen azok a vegyületek tarthatnak számot érdeklődésre, amelyeknél a fenilgyűrűben a 2- és 4-helyzetben R4 és R5 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom, -OH vagy rövidszénláncú hidroxi-al­­kil-csoport és R3 jelentése hidrogénatom, rö­vidszénláncú alkilcsoport vagy rövidszénlán­cú hidroxi-alkil-csoport. Az (1) általános képletű vegyületek másik előnyös alosztályát képezik azok, amelyek­ben R jelentése hidrogénatom, R1 és R2 jelen­tése egymástól függetlenül hidrogénatom, rö­vidszénláncú alkilcsoport vagy halogénatom, és az R1 és R2 közül legalább az egyik nem hidrogénatom. Különösen előnyös ezek közül az a csoport, amelyben R4 és R5 jelen­tése egymástól függetlenül hidrogénatom, rö­vidszénláncú alkoxicsoport, és az R4 és R5 közül legalább egy nem hidrogén. Ebben a csoportban különösen azok a vegyületek tarthatnak számot érdeklődésre, amelyeknél a 2- és 4-helyzetben R4 és R5 jelentése egy­mástól függetlenül hidrogénatom, -OH vagy rövidszénláncú alkilcsoport és R3 hidrogén­­atom, rövidszénláncú hidroxi-alkil-csoport. Ezek közül is kiemelkednek azok az (I) ál­talános képletű vegyületek, amelyekben R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hid­rogénatom, metilcsoport vagy klóratom. 3 Ez idő szerint a találmány szerinti ve­gyületek közül az alábbiak a legelőnyöseb­bek: N- (3,5-diklór-fenil)-4- (2-metoxi-4-hidroxi­­-fenil- 1-piperazin-karboxamidin; N- (3,5-diklór-fenil) -4 - (2-metoxi-fenil -1 - -piperazin-karboxamidin; N- (3,4-diklór-fenil ) -4- (2-metoxi-fínil ) -1 - -piperazin-karboxamidin; N- (3,4-diklór-fenil) -N’-(izobutil) -4- (2-met­oxi-fenil) - 1-piperazin-karboxamidin; N- (fenil)-N’- (3-hidroxi-propil) -4- (2-met­­oxi-fenil)-l-piperazin-karboxamidin, és ezek tautomerjei, valamint gyógyászati szempont­ból elfogadható savaddíciós sói és észterei. Jelentősek még a következő vegyületek: N- (3,5-diklór-fenil) -4- (4-fluor-fenil)-l -pi­perazin-karboxamidin; N-(3,5-diklór-fenil) -4- (3-trifluor-metil-fe­­nil) -1 -piperazin-karboxamidin; N- (fenil)-N’- (izobutil)-4- (2-metoxi-fenil)­­-1-piperazin-karboxamidin, és N- (fenil) -N’- (n-butil) -4 - (2-metoxi-fenil) - -1-piperazin-karboxamidin és ezek tautomer­jei, valamint gyógyászati szempontból elfogad­ható savaddíciós sói és észterei. A találmány szerinti vegyületeket a kö­vetkező eljárásokkal állíthatjuk elő: a) — az (I) általános képletű vegyüle­­tet — melynek képletében R3 jelentése hid­rogénatom — úgy állítjuk elő, hogy a (3) általános képletű karbamid-tiosavszármazé­­kot — a képletben R, R1 és R2 jelentése a fentiekben meghatározott, és X egy kilépő csoport, előnyösen — SCH3 csoport — a (4) általános képletű 1-fenil-niperazinnal kon­denzáljuk, melyben R4 és R3 jelentése a fen­tiekben meghatározott; vagy b) — az (I) általános képletű vegyü­­letet — melynek képletében R3 jelentése rö­vidszénláncú alkilcsoport, rövidszénláncú hidr­oxi-alkil-csoport, O 11-C-alkil vagy rövidszénláncú alkenilcsoport — úgy állítjuk elő, hogy a (7) általános kép­letű karbamid-tiosavszármazékot — a kép­letben R, R1, R2 és X jelentése a fentiek­ben meghatározott és R3 rövidszénláncú al­kilcsoport, rövidszénláncú hidroxi-alkil-cso­port, O 11-C-rövidszénláncú alkil- vagy rövidszénláncú alkenilcsoport — a fentebb ismertetett I-fenil­­-piperazin vegyülettel kondenzáljuk; és kívánt esetben w az (1) általános képletű vegyületet — melynek képletében R4 vagy R5 jelentése -OH és/vagy R3 jelentése rövidszénláncú hidroxi­­-alkil-csoport — a megfelelő alkanoilszár­­mazékká észterezzük; vagy — az (I) általános képletű vegyületet — melynek képletében R3 jelentése hidrogén-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom