195184. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2,2-dimetil-3-(2-halogén-vinil)-ciklo-propán-karbonsav észter származékot tartalmazó inszekticid, akaricid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

A (Ha) általános képletű 2,2-dimetil-3-- (2-halogén-vinil)-ciklopropán-karbonsav-klo­­rid származékok újak, e vegyületeket azon­ban ismert módon állíthatjuk elő a megfe­lelő (II) általános képletű karbonsavakból klórozószerrel — így például tionil-kloriddal — végzett reakció révén; e műveletet adott esetben egy hígítószer — mint például szén­­-tetraklorid — jelenlétében 10 és 100°C kö­zötti hőmérsékleten végezzük. A (II) képletű 2,2-dimetil-3-(2-halogén­­-vinil)-ciklopropán-karbonsavak szintén újak. E vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, ha például valamely (VI) általános képle­­tü vinilaldehidet — a képletben R’, R2, R3 és Hal jelentése a fenti — a (VII) képle­tű metil-bután-3-on-nal reagáltatunk hidro­­gén-halogénsav jelenlétében; az így kapott (VIII) általános képletű 4,4-dimetil-3-halogén -l-hexen-5-ont — a képletben R1, R2, R3 és Hal jelentése a fenti — Hal1 jelentése klór­vagy brómatom — halogénezzük, majd a kapott (IX) általános képletű vegyületeket — a képletben R1, R2, R3, Hal és Hal1 jelen­tése a fenti, Hal2 jelentése klór- vagy bróm­atom, valamely (X) általános képletű bázis­sal — a képletben M jelentése egy egyen­értékű alkálifém- vagy földalkáiifém-ion, Z jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport — reagáltatunk. A kiindulási anyagként alkalmazott vinil­­aldehid származékokat a (VI) általános kép­lettel jelöljük. E képletben R1, R2, R3 és Hal jelentése az (I) általános képletnél megadot­tal azonos. A (VI) általános képletű vinilaldehid származékok ismertek, és/vagy ismert módon állíthatók elő (például Zeitschrift für Chemie 1976 16, 337; 1973, 13, 97; Chem. Ber. 98, 3554). A kiindulási anyagként alkalmazott (VII) képletű 2-metil-bután-l-on ismert. A reakciót legalább egy ekvimoláris meny­­nyiségű sósav vagy hidrogén-bromid jelenlé­tében, hígítószer alkalmazásával végezzük. Hígítószerként bármely, sósavval vagy hidro­­gén-bromiddal szemben közömbös oldószer számításba jöhet. Célszerűen oldószer nélkül 0 és 25°C közötti hőmérsékleten dolgozunk (lásd a 32 31 814 számú NSZK-beli szaba­dalmi bejelentést). Abban az esetben, ha a művelethez nem használunk oldószert, a 2-metil-3-butanont fe­leslegben alkalmazzuk. Általában 1 — 10, elő­nyösen 1—4 ekvivalens mennyiségű ketont használunk egy mólekvivalens (II) általá­nos képletű vinilaldehidre. A (VI) általános képletű vinilaldehid és a (VII) képletű metil-butanon reakciójából kapott (VIII) általános képletű 4,4-dimetil­­-3-halogén-l-hexen-5-on-származékok újak. E vegyületeket elkülöníthetjük és tisztíthatjuk, vagy további tisztítás nélkül közvetlenül a következő reakciólépésben használjuk fel. (IX) általános képletű vegyületeket ka­punk abban az esetben, ha a (VIII) álta­3 lános képletű vegyületeket halogénezzük. A 4,4-dimetil-3-halogén-l-hexén-5-on származé­kokat a (VIII) általános képlettel jelöljük. A képletben R1, R2, R3 és Hal jelentése az (I) általános képletnél megadottal azonos. Hal jelentése klór- vagy brómatom. Halogénező szerként klór, bróm vagy szul­­furil-klorid jöhet figyelembe. Általában közömbös hígítószerrel dolgo­zunk; e vegyületek közül említjük meg a klórozott szénhidrogéneket, mint például a kloroformot. A reakció hőmérséklete 40°C fölé nem emelkedhet; előnyösen —10 és +25°C kö­zötti hőmérsékleten dolgozunk. Általában 1 mól (VIII) általános képletű vegyületre 1 mólekvivalens mennyiségű halo­­génezőszert használunk, de használhatunk felesleges mennyiségű (VIII) általános képle­tű vegyületet is. A (VIII) általános képletű vegyületek ha­­logénezésénél kapott (IX) általános képletű vegyületek újak. E vegyületek elkülöníthetők, tisztíthatok vagy minden további tisztítás nél­kül a következő reakciólépésben felhasznál­hatók. A (II) általános képletű 2,2-dimetiI-3-(2- -halogén-vinil) -cik lop rop án-kar bon sa va kát o':y módon állíthatjuk elő, ha a (ÎX) általános képletű vegyületeket valamely (X) általá­nos képletű bázissal reagáltatjuk. A kiindulási anyagokat a (IX) és (X) általános képlettel írhatjuk le, e képletek­ben R1, R2, R3 és Hal jelentése az (I) álta­lános képletnél megadott jelentésekkel azo­nos. Hal és Hal2 jelentése klór- vagy bróm­atom, M jelentése alkálifém- vagy földalká­­lifém-ion, Z jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport. Bázisként példaként megemlítjük az aláb­biakat: nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, kál­­cium-hidroxid, nátríum-metilát, nátrium-etilát nátrium-butilát, kálium-terc-butilát. Amennyiben hidroxid-vegyületeket alkal­mazunk, előnyösen vízben és/vagy közömbös oldószerben dolgozunk, ezek közül említjük meg az alkoholokat, mint metanol, etanol, terc-butanol, vagy ketonokat, mint aceton vagy dimetil-formamid. Dolgozhatunk vízzel nem elegyedő oldószerben is, mint metilén­­-klórid, petroléter, ciklohexán, toluol, vagy klór-benzol, ilyenkor adott esetben fázistransz­fer katalizátort alkalmazunk. Ha alkoholátokat alkalmazunk, előnyös a megfelelő alkoholban dolgozni. A reakció hőmérsékletét szélesebb tarto­mányban változtathatjuk, általában 0 és 150°C, előnyösen 20 és 100°C közötti hő­mérsékleten végezzük a reakciót. Legalább két mólekvivalens (X) álta­lános képletű bázist veszünk egy mól kiin­dulási vegyületként alkalmazott (IX) álta­lános képletű vegyületre. Előnyös, ha a bá­zist feleslegben, így l —10 mólekvivalens arányban, használjuk. A reakcióelegyet a sa­vas végtermék előállításnál (X=H) oly mó-4 3 195184 5 10 I 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom