195184. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2,2-dimetil-3-(2-halogén-vinil)-ciklo-propán-karbonsav észter származékot tartalmazó inszekticid, akaricid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

1951S4 don dolgozzuk fel, hogy az elegyet lúgosán extraháljuk (a szennyezések eltávolítására), majd a vizes fázis megsavanyítása után az elegyet extraháljuk. Az észterek előállításá­nál a tisztítást desztílláció segítségével vé­gezzük. Desztilláció előtt az elegyet vízzel meghígítjuk, semlegesre állítjuk, majd extra­háljuk (lásd az előállítási példákat). A kiindulási anyagként felhasznált alkoho­lok a (III) általános képlettel definiálhatók. E képletekben R jelentése megegyezik az (I) általános képletnél megadott jelentésekkel. A (III) általános képletű alkoholok közül az alábbiakat említjük meg: 6-fenoxi-2-piri­­dil-metanol, a-ciano-6-fenoxi-2-piridil-meta­nol, 4-fluor-3-fenoxi-benzilaikohol, 3-fenoxi­­-benzilalkohol, a-ciano-4-fluor-3-fenoxi-benzil' alkohol, a-ciano-3-fenoxi-benzilalkohol, 4-flu­­or-3- (4-klór-fenoxi) -benzilalkohol, 4-fluor-3-- (4-bróm-fenoxi) - benzilalkohol, pentafluor­- benzilalkohol, 4-fluor-3- (4-fluor-fenoxi) -ben­zilalkohol, a-ciano-4-fluor-3- (4-fluor-fenoxi) - -benzilalkohol, 4-fIuor-3- (3-fluor-fenoxi) -ben­zilalkohol és a-ciano-4-fluor-3-(3-fluor-fen­oxi) -benzilalkohol. A (III) általános képletű vegyületek is­mertek (lásd: 41 63 787 és 38 35 176 sz. egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 27 09 264, 31 03 325, 27 39 854 és 26 58 074 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat és J. Chem, Soc. 1961, 808—817). Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítását minden eljárásváltozat esetében elő­nyösen hígítószer alkalmazásával végezzük. Hígítószerként bármely közömbös, szerves oldószer számításba jöhet. Ezek közül em­lítjük meg az alifás és aromás, adott eset­ben halogénezett szénhidrogéneket, mint pen­tán, hexán, heptán, ciklohexán, petroléter, ben­zin, ligroin, benzol, toluol, xilol, metilén-klo­­rid, etilén-klorid, kloroform, széntetraklorid, klór-benzil és o-diklór-benzol, az étereket, mint dietil- és dibutiléter, glikol-dimetil-éte­­reket vagy diglikol-dimetil-éter, tetrahidrofu­­rán vagy dioxán, keton, aceton, metil-etil, metil-izopropil- és metil-izo-butil-keton, ész­tereket, mint ecetsav, metil-észter vagy etil­­-észter, nitrileket, mint például acetonitril és propionitril, amidokat, mint például dimetil­­-formamid, dimetil-acetamid, vagy N-metil­­-pirrolidon, továbbá dimetíl-szulfoxid, tetra­­metilén-szulfon és hexametil-foszíorsav-tri­­amid. A találmány szerinti eljárást célszerűen egy savmegkötő anyag jelenlétében végez­zük. Savmegkötőanyagként bármely savmeg­kötőszer figyelembe jöhet. Különösen ked­vezőek az alkáli-karbonátok és -alkoholátok, mint nátrium- és kálium-karbonát, nátrium- és káliurn-etilát, illetve -metilát, továbbá az alifás, aromás vagy heterociklikus aminok, például trietil-amin, trimetil-amin, dimetil­­-anilin, dimetil-benzil-amin, piridin, diazabi­­ciklo-oktán, diazabiciklo-nonén és diazabicik­­lo-undecén. 5 A találmány szerinti eljárásban a reakció hőmérsékletét szélesebb tartományokban vál­toztathatjuk. Általában 0 és 100°C, előnyösen 10 és 50°C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárást általában normál nyomáson végezzük. A találmány sze­rinti eljáráshoz a kiindulási anyagokat ál­talában ekvimoláris mennyiségben használ­juk fel, az egyik vagy másik komponensek feleslegben való alkalmazása nem jelent előnyt. A kiindulási anyagokat megfelelő ol­dószerben hozzuk össze és adott esetben egy savmegkötőanyag és/vagy katalizátor hozzá­adása után az elegyet a reakció végéig ke­­vertetjük. A feldolgozást szokásos módon végezzük, például úgy, hogy a reakcióelegyet vízzel és/vagy vízzel nem oldódó szerves oldószer­­reí, így például toluollal meghígítjuk, a szer­ves fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, szá­rítjuk, szűrjük, majd az oldószert csökken­tett nyomáson, mérsékelt hőmérsékleten, gon­dosan végzett desztillációval a szűrletből el­távolítjuk. A találmány szerinti 2,2-dimetil-3- (2-ha­­logén-vinil)-ciklopropán-karbonsav - észter származékok kedvező inszekticid és akaricid hatásuknál fogva növényvédőszerekben ható­anyagként alkalmazhatók; e készítményeket a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban, az állatorvosi gyakorlatban ektoparaziták ellen, rovarok és pókok ellen használhatjuk. A találmány szerinti hatóanyagokat a nö­vények jól tolerálják; a melegvérűekkel szem­ben mutatott toxicitásuk megfelelő, ezért az állatok kártevői elsősorban rovarok, atkák, pókok ellen eredményesen használhatók a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban, vető­mag kezelésére, anyagvédelemre és higiéniás területen. E vegyületek eredményesen alkal­mazhatók az átlagos érzékenységű és átla­gos rezisztenciájú fajtákkal szemben, ezek minden fejlődési fázisában. A kártevők kö­zül említjük meg az alábbiakat: Az Isopoda rendhez tartozók közül például az Oniscus asellus, Armadillidium vulgare, Por­­cellio scaber. A Diplopoda rendhez tartozók közül például a Blaniulus guttulatus. A Chilopoda rendhez tartozók közül például a Geophilus carpophagus, Scutigera spec. A Symphyla rendhez tartozók közül például a Scuttigerella immaculata. A Thysanura rendhez tartozók közül például a Lepisma saccharina. A Collembola rendhez tartozók közül például az Onychiurus armatus. Az Orthoptera rendhez tartozók közül például a Blatta orientalis, Periplaneta americana, Leucophaea maderae, Blattella germanica, Acheta domesticus, Gryllotalpa spp., Locusta migratoria migratorioides, Melano­­plus differentialis, Schistocerca gregaria. A Dermaptera rendhez tartozók közül pél­dául a Forficula auricularia. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom