195176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4,-difluor- 5-halogén-, ill. 2,4,-difluor- 3,5-dihalogén-benzol származékok előállítására
195176 22. példa A (17) képletíí vegyület előállítása A 19. példához hasonlóan átalakítjuk a B példa termékét 2-metil-piperazinnal, és így előállítjuk a 288—291°C olvadáspontú (bomlás) 6,8-diklór-l -ciklopropil-1,4-dihidro-7-(3-metil-l-piperaziniI)-4-oxo-3-kinolin-karbonsavat. 23. példa A (18) képletű vegyület előállítása 3,2 g (0,01 mól) C példa termékét 80°C hőmérsékleten hevítünk 3 napon keresztül 4 g (0,04 mól) 1-metil-piperazinnal, majd a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, a maradékot egy kevés vízben feloldjuk és 2 n sósav oldattal a pH-t 7-re beállítjuk. Az elegyet jégen állni hagyjuk és így végbemegy a kristályosodás. A csapadékot leszivatjuk és vízből egy kevés sósav hozzáadagolásával átkristályosítjuk. így 0,6 g 6,8-diklór-1-ciklopropil-1,4-dihidro-7- (4-metil -1 - piperazinil) -4-oxo-3-kinolin-karbonsavat állítunk elő, amelynek olvadáspontja nagyobb, mint 300°C. 24. példa A (19) képletíí vegyület előállítása 3 g (10 mmól) 1. példa szerint előállított terméket hevítünk 130°C hőmérsékleten két órán keresztül 25 ml dimetil-szulfoxiddal, 1,8 g (18 mmól) 2-piperazinonnal és 2,2 g (20 mmól) diaza-biciklo [2.2.2] oktánnal. 2 n sósav oldattal a szuszpenzió pH-ját 5-re állítjuk, majd 25 ml vízzel összekeverjük és a csapadékot leszivatjuk, 20 ml metanollal főzzük és megszárítjuk. így 1,5 g (39% kitermelés) 6-klór-1 -ciklopropil-8-f luor-1,4-dihidro-4-oxo-7-(3-oxo-l-piperazinil)-3-kinolin-karbonsavat állítunk elő, amelynek olvadáspontja 288—291 °C (bomlás) A következő példákban a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket tárgyaljuk: 25. példa 2.4.5- trifluor-benzoil-fluorid előállítása 2.4.5- triklór-benzoil-kloridból (forráspont: 113°C/14 mbar, np° = 1,5722) négyszeres feleslegben alkalmazott vízmentes hidrogén-fluoriddal 120°C hőmérsékleten 3 óra alatt autoklávban hidrogén-klorid lehasítássa! előállítjuk a 2,4-diklór-5-fluor-benzoil-fluoridot, amelynek forráspontja 98°C/15 mbar, np° = = 1,5355). 878 g 2,4-diklór-5-fluor-benzoil-fluoridot átalakítunk 1,142 g vízmentes kálium-fluoriddal 2,350 ml tetrametilén-szulfonban egy háromnyakű keverővei és hőmérővel ellátott lombikban és egy desztilláló kolonnában, miközben a reakcióidő 3,5 óra, a reakcióhőmérséklet 200°C. A reakció során folytonosan leszedjük a desztillátumot a desztilláló kolonna segítségével. Kezdetben a nyomás 750 mbar, a reakció végén kb. 80 mbar. A nyers desztillátumot frakcionált ledesztil 1 álás17 10 nak vetjük alá. így 486 g (65,5%) 2,4,5-trifluor-benzoil-fluoridot állítunk elő, amelynek forráspontja 52—53°C/20 mbar, np° = 1,4530) 161 g 2,4,5-triflucr-benzoil-fluoridot 1 liter vízben feloldott 100 g nátrium-hidroxid oldattal 40°C hőmérsékleten (exoterm reakció: max. 70°C-ig) hidrolizáljuk, majd 1 liter vízzel hígítjuk, sósavval megsavanyítjuk, szűrjük és szárítjuk, így gyakorlatilag kvantitatívan előállítjuk a 2,4,5-trifluor-benzoesavat (olvadáspont: 95°C). 26. példa A 2,3,4,5-tetraklór-benzoil-klorid fluorizálása 2,994 g 2,3,4,5-tetraklór-benzoil-kloridot (forráspont 118°C/0,5 mbar, olvadáspont: 38°C) 2 liter metilén-kloridban készített 1,6 liter vízmentes hidrogén-fluorid oldattal 60°C hőmérsékleten autoklávban (5 óra) fluorizáljuk, majd a hidrogén-fluoridot és az oldószert ledesztilláljuk és így előállítjuk a 2,749 g 2,3,4,5-tetraklór-benzoil-fluoridot (Olvadáspont: 52—53°C). Ezt az anyagmennyiséget 2,914 g vízmentes kálium-fluoriddal és 7,250 ml tetrametilén-szulfonnal egy háromnyakű lombikban melegítjük és ismét ledesztilláljuk, hogy az oldószernek kb. 500 ml maradék vizét eltávolítsuk. Ezután a reakcióelegyet kb. 4,5 órán keresztül erős keverés közben 240°C hőmérsékletre melegítjük. A kezdeti nyomás 800 mbar, amelyet folyamatosan 500 mbar-ra csökkentünk. Egyidejűleg a fluorizált terméket desztillátumként leszedjük a frakcionáló kolonnán, összesen 1,840 g desztillált termékelegyet kapunk, amelyből frakcionált desztillációval a következő termékeket választjuk el: 206 g 2,3,4,5-tetrafluor-benzoil-fluorid Forráspont: 45—47°C/20 mbar, n2° = 1,4372, 954 g 5-klór-2,3,4-trifluor-benzoil-fluorid Forráspont: 68—70°C/20 mbar n2p° = 1,4764 330 g 3,5-diklór-2,4-difluor-benzoil-íluorid Forráspont: 97°C/20 mbar, n20° = 1,5148. 64 g 5-klór-2,3,4-trifluor-benzoil-f!uoridot hevítünk 13 g SiCl4-dal 0,1 g A1C13 jelenlétében. A 35°C hőmérsékleten elindított reakció a reakció végén legfeljebb 100°C hőmérsékletet ér el, majd a maradékot desztillációval feldolgozzuk. így 62 g 5-klór-2,3,4-trifluor-benzoil-kloridot állítunk elő. (Forráspont: 88°C/14 mbar, np° = 1,5146). Hasonló módon kapjuk meg folyadékként a 3,5-diklór-2,4-difluor-benzoil-kloridot (Forráspont: 113—114°C/15 mbar, n^0 = = 1,5512). Ha 5-klór-2,3,4-trifluor-benzoil-fluoridot rövid ideig nátronlúggal kezelünk, akkor megsavanyítás és szárítás után az 5-klór-2,3,4-trifluor-benzoesav kristályokat állítjuk elő (Olvadáspont: 123—124°C). 18 t, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
