195175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-diklór-etán előállítása során alkalmazott katalizátor visszanyerésére

195175 addig desztilláljuk, míg a katalizátor kivá­lik a folyékony fenéktermékből, majd a fenék­­termékből kivált katalizátort elválasztjuk és az etilén és klór reakciójához ismételten felhasználjuk, vagy b) a klórozó elegyet egy adszorpciós szer­re vezetjük, ami lehet aktívszén, Si02, az elegy­­ben lévő katalizátort az adszorpciós szeren adszorbeáljuk, a keletkező szűrletből az 1,2- -diklór-etánt desztillációval leválasztjuk és a katalizátort az adszorpciós szerről 1,2-di­­klór-etánnal vagy más klórozott szénhidro­génnel vagy sósavval eluálva visszanyerjük. A találmány szerinti eljárás foganatosí­tása során a vas (III)-klorid koncentrációja a reakcióelegyben az oldószer mennyiségére vonatkoztatva 0,001—0,5 tömeg%, előnyösen 0,002—0,01 tömeg%, míg a nitrogénbázis, illetve sójának mennyisége a vas(III)-klo­rid mennyiségével ekvivalens. Oldószerként az 1,2-diklór-etán előállí­tására szolgáló megfelelő ismert eljárások­hoz hasonlóan jelen esetben is magát az 1,2- -diklór-etánt használjük. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös toganatosítási módja szerint, amikoris a kló­rozó elegyet egy adszorpciós szerrel kezeljük, előnyösnek mutatkozott az aktívszén vagy az Si02 felhasználása. A katalizátornak az ad­szorpciós szerről történő eluálásához 1,2-di­­klór-etánt vagy más klórozott szénhidrogént vagy sósavat használunk. A találmány szerinti eljárás technikailag haladó jellegűnek minősül, mert az ismétel­ten felhasznált katalizátor által a mellékter­mékek képződése csekély mennyiségű 1,1,2- -triklór-etán és megfelelően csekély mennyi­ségű hidrogénklorid kivételével lecsökkent­hető, illetve messzemenően visszaszorítha­tó. Ezen felül a reakcióelegy hosszabb időn ke­resztül is világos marad, ha a klórozó elegyhez használt nitrogénbázis például ammónia. Egy a reakció során esetleg elszíneződött reakció­elegy ammónia hozzáadására rövid időn be­lül ismét kivilágosodik. Végül megállapítha­tó, hogy a találmány szerinti eljárás során az átalakulás nagy tér/idő-kitermelés mel­lett közel kvantitatív. Ez az eredmény akkor is elérhető, ha a katalizátor mennyisége a vas(III)-kloridban kifejezve kisebb, mint 0,003 tömeg%. A klórozó elegy találmány szerinti feldol­gozása nem volt kézenfekvő, mert abból a fel­ismerésből indult ki, hogy a feldolgozásra szánt klórozó elegy nem a vas (III)-klorid és a nitrogénbázis formájában adagolt kata­lizátorkomponenseket tartalmazza, hanem a katalitikus hatású anyag a vas(III)-klorid és a nitrogénbázis reakcióterméke, amely ka­talitikus aktivitás szempontjából messze túl­szárnyalja a vas(III)-kloridot. Ugyanakkor célszerűnek tűnt, ha ezt a katalizátort a vas(III)-kloriddal ellentétben a szokásos el­járásokkal visszanyerjük. A találmány szerinti eljárás foganatosít­ható például a 24 27 045 DE közrebocsátási 3 iratban ismertetett hurokreaktorban vagy bármely más alkalmas reaktorban. 1. példa Egy közel 25 m3 térfogatú hengeres reak­tort megtöltünk 20.000 liter 1,2-diklór-etán­­nal, majd minden 1 kg 1,2-diklór-etánra szá­molva 170 mg vas(III)-kloridot adjunk hoz­zá. Végül az oldathoz (300 liter ammóniát a dunk. A reakcióelegyhez a reaktorfejben mért 13 bar nyomás és 40°C reakcióelegyhőmér­­séklet mellett óránként 1.008 kg etilént és 2.540 kg klórgázt, amely további adalékként 4 tf% inert gázt tartalmaz, valamint inhibi­torként 8 m3 levegőt vezetünk. A klórozó elegy­hez ezen kívül óránként 80 liter ammóniát és 170 mg vas(III)-kloridot adunk. A reak­torból óránként 3.542 kg nyers diklór-etánt vezetünk el, melyet egy desztilláló kolonna fenékrészébe adagolunk. Ez a nyerstermék az alábbi összetételű: C2H4 0,0069 tömeg% C2H5C1 0,0081 tömeg% 1.2- EDC 99,8 tömeg% 1.1.2- ETC 0,15 tömeg% (EDC==diklór-etán, ETC==triklór-etán) A kolonnát enyhén csökkentett nyomáson (a fejben minegy 0,7 abszolút bar) üzemel­tetjük. A reakcióelegyből a kívánt reakcióter­mék 95%-át kidesztilláljuk, amikoris a tisz­tított 1,2-diklór-etán összetétele a követke­ző: C2H5C1 0,01 tömeg% 1.2- EDC 99,98 tömeg% 1.1.2- ETC 0,01 tömeg% A kolonna fenéktermékét lehűtés után egy szű­rőre vezetjük és szűrjük. A szűrletet továb­bi feldolgozás céljából egy vákuum-kolonná­ba vezetjük. A leválasztott katalizátort a szűr­­le*bői a levegő nedvességtartalmának kizá­rása mellett kinyerjük és az oldattartóba ve­zetjük, amely az 1,2-diklór-etánnal van tölt­ve. A klórozás további menetében a reakció­hoz szükséges katalizátormennyiséget a visz­­szanyert részekből adagoljuk, míg a vas(III)­­-klorid és az ammónia adagolását leállítjuk. 2. példa Az 1. példa szerint kapott nyerstermék­ből óránként mintegy 1,2 kg-t egy kolonná­ra vezetünk, amely 850 mm hosszan 335 g ak­tívszénnel van töltve. Az abszorberről távo­zó oldatban 6 nap után sem lehet vasat kimu­tatni. A kapott szűrletből az 1,2-diklór-etánt desztillációval elválasztjuk. Az aktívszenet hígított sósavval regeneráljuk. 3. példa Az 1. példa szerint kapott reakcióelegyet, amely 0,275 tömeg% vas(III)-kloridot és ek­vivalens mennyiségű ammóniát tartalmaz, a katalizátor elválasztásához finom szemcsés Si02-vel töltött abszorpciós kolonnára vezet­jük. Miután a felvett vas(III)-klorid meny­­nyisége elérte a 3,85 g/100 g Si02 értéket, az 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom