195163. lajstromszámú szabadalom • Helyhez kötött kétoszlopos emelőberendezés gépjárművek emelésére

1 195163 2 A találmány helyhez kötött kétoszlopos emelőberendezés gépjármüvek emelésére. Az ismert kétoszlopos autóemelő beren­dezéseknek két helyhez kötött oszlopuk van, amelyeken egy-egy magassági irányban ál­lítható szán van elrendezve szánonként két-két, egymáshoz képest szétterpeszthető hordozó­­karral. A hordozókarok végén egy-egy tá­masztótest, pl. támasztólemez van, amelyek az emelendő gépjármüvet egy-egy ponton alátámasztják. A hordozókarokat tartó szá­nok az oszlopok mentén magassági irányban szinkron állíthatók, így a gépjármű a mun­kához szükséges magasságba emelhető, s ezután a gépjármű teljes alsó része szabadon hozzáférhető. Bár az ilyen helyhez kötött kétoszlopos emelőberendezések kényelmes munkakörül­ményeket biztosítanak, és megkönnyítik a munkát a gépjármű alsó részén, megvan az a hátrányuk, hogy a munkát gyakran termé­szetellenes testhelyzetben, különösen eről­tetett fejtartással kell végezni. A 7 117 555 számú DE használati minta leírásból ismeretes egy berendezés gépjármü­vek emelésére és fordítására. Ennek a be­rendezésnek két eltolható állványzata van, amelyeket nekitolnak a gépjármű orrának és farának, úgy, hogy a gépjármű az állvány­zatok között áll. Mindegyik állványzaton van egy-egy magassági irányban állítható, a gép­jármű hossztengelyére merőleges keresztben álló tartó, amely a gépjármű középső hossz­­tengelyével párhuzamos tengely körül elbil­lenthető. A két állványzat billenthető karjai­nak szabad végei hossztartókkal vannak össze­kötve, amelyeknek a hosszúsága állítható. A gépjárművet kocsiemelővel fölemelik. Ezt követően a kerekeket egymás után leszerelik, és mindegyik szabaddá váló kerékagyat egy­­-egy, a hossztartókra állíthatóan felszerelt tartószerkezethez rögzítik. Ha mind a négy kerékagy rögzítése megtörtént, a gépjármű menetorsós hajtással vagy az állványzatra szerelt motorokkal felemelhető. Ha a gépjár­müvet a megfelelő magasságba emelték, ak­kor a billenthető karok, pl. egy csigahajtás segítségével az említett tengely körül elbil­­lenthetők úgy, hogy a gépjármüvet középső hossztengelye körül balra vagy jobbra elfor­gatják. Ezáltal a karosszéria alsó felülete a munkavégzés céljára szabadon hozzáférhető­vé válik. Ennek az ismert berendezésnek az alkal­mazása viszonylag költséges. A gépjármű elhelyezésének munkálatai körülményesek. A berendezéshez továbbá speciálisan gyártott állványzatok szükségesek, amelyek egy mű­helyben általában nem állnak rendelkezésre. A találmány célkitűzése a helyhez kötött kétoszlopos emelőberendezés olyan tovább­fejlesztése, hogy különösen a fej fölötti mun­kákat el lehessen kerülni anélkül, hogy ezál­tal az ilyen emelő berendezések könnyű ke­zelhetősége csökkennék. 2 Ezt a célt a találmány szerint olyan kiala­kítással érjük el, amelynél a hordozókar-pá­rok a szánokkal egy-egy állítószerkezeten keresztül vannak összekötve, amely állító­szerkezetek közös vízszintes tengely körül elfordithatóan vannak kialakítva, és mindkét állítószerkezethez csuklósán egy-egy állít­ható hosszúságú összekötőkar csatlakozik, amely összekötőkarok végéhez egy-egy a gép­jármű egyik tengelyével összeköthető módon kialakított tartószerkezet vari erősítve. A találmány egy előnyös kiviteli alakjá­ban az állítószerkezetek egy-egy pl. hidrau­likus pneumatikus szervomotorral vannak megvalósítva. Egy másik kiviteli alaknál az állítószerkezetek egy-egy,az oszlophoz képest elfordítható ágyazással és legalább az egyik ágyazásnál egy állítható karral vagy munka­hengerrel vannak kialakítva. A találmány szerint az ismert helyhez kötött kétoszlopos emelőberendezést csupán csekély mértékben kell módosítani, hogy a gépjárművet egy bizonyos magasságba emel­hessük, és ott keresztirányú tengelye körül elbillenthessük úgy, hogy a munkaterület gyakorlatilag a szerelő szeme előtt legyen. A javasolt kétoszlopos emelőberendezéssel a gépjárművet a megszokott módon kell fel­emelni, azaz a szánokon rögzített hordozó­­karokat a gépjármű karosszéria alsó része (önhordó karosszéria feneke vagy alváz) alá kell hajtani, és ezután a szánokat fölfelé kell elmozdítani addig, amíg azok a gépjár­mű alsó részén felfekszenek Nincs szükség külön kocsiemelőre a jármű felemeléséhez. Ezután a tartószerkezetet a gépjármű egy rögzített pontjával kell összekötni. Bizton­ságos megoldás, ha a gépjármű felemelése után két kereket leszerelünk, és a fékdobok szabaddá vált,menetes csapjaira egy-egy fu­­ratos karimát helyezünk és rögzítünk, amely karima egy összekötőkar útján a hordozóka­­roknak a szánon lévő elfordulási pontjával van összekötve. Ezután a szánokat a megszokott módon felfelé elindítjuk. A munkavégzés kívánt ma­gasságában szinkron működtetjük az állító­szerkezeteket úgy, hogy a gépjármű a hossz­­tengelyére merőlegesen tengely körül elbil­len. Minthogy a szokásos helyhez kötött két­oszlopos emelőberendezéseket többnyire hid­raulikus vagy pneumatikusan működtetik, a billentéshez ugyancsak hidraulikus vagy pneumatikus szervomotorok kínálkoznak. Le­hetséges azonban a billentés olyan munkahen­gerrel is, amely a hordozókarok felfogó kere­tével van összekötve. A találmányt egy kiviteli alak kapcsán rajz alapján mutatjuk be részletesebben. A rajzon az 1. ábra egy,a találmány szerinti kétosz­lopos emelőberendezés axonomet­­rikus vázlata, a 2 ábra a találmány szerinti kétoszlopos emelőberendezés oldalnézete a raj­ta lévő gépjárművel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom