195110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piroxikámot tartalmazó javított gyulladásgátló készítmények előállítására

195110 1 A találmány tárgya eljárás javított gyul­ladásgátló gyógyszerkészítmény előállítá­sára, mely a gyulladásgátló piroxikám vagy gyógyászati szempontból alkalmazható sója (elsősorban etanol-aminsó) mellett a követ­kező hatóanyagok egyikét tartalmazza: fájda­lomcsillapító acetaminoíen, hörgőtágító pir­­buterol, minor trankvilláns diazepám, magas vérnyomásellenes trimazoszin.trimazoszin­­származék vagy piridoxin (vagy a B6 vitamin­­csoport más tagja, például piridoxál, pirid­­oxamin, piridoxál-5-foszfát). Foglalkozik a ta­lálmány a gyulladások kezelési módjával is. A használt generik nevek származási helye a „USAN" és a „USP dictionary of drug na­mes” 1961 —1981 (szerk.: G r if fits és munka­társai, Rockville, Md., 1984), e nevek szere­pelnek a 10. kiadású „The Merck indexben is“. A gyulladásgátlók általános mellékhatása a gyomor-bélrendszer irritációja, a fekély­képzés. Sok esetben a betegek nem részesül­hetnek az ilyen gyulladásgátlókkal történő kezelésben, mert érzékenyek az említett mellék­hatásokra. Ha azonban a piroxikámot a fen­tiekben megnevezett gyógyszerek valamelyi­kével kombinálva alkalmazzuk, lehetővé vá­lik a kívánt gyulladásgátló kezelési mód, mert a gyomor-bélrendszer ingerlése vagy a fekélyképződés gátlódik vagy az ilyen jel­legű hatások enyhülnek. Az acetaminofenről előzőleg már leírták, hogy csökkenti az aszpirin [Sugers és mun­katársai, J. Pharm. Pharmacol., 30, 84 (1978) ; J. Pharm. Pharmacol., 31, 840 (1979) és Adv. Prost. Thromb. Res., 8, 1547 (1980)], és a savas aszpirin [Konturek és munkatársai, Gut, 23, 536 (1982)) fekélyképző hatását. Az indometacin viszont ha savas aszpirin­nel együtt adják, megfordítja az acetamino­íen védő hatását (idézett mű). Későbbi vizs­gálatok arról számolnak be, hogy az acet­­aminofen csökkenti az indometacin és az asz pirin fekélyképzését, de hatástalan a feni 1 - butazon vagy a glafenin esetében, és csak nagyobb adag alkalmazásánál (800 mg/kg) hatásos az ibuprofen esetében [van Kolfscho­­ten és munkatársai, Agents Actions, 12, 247 (1982) ; Toxicology Applied Pharm., 69, 37 (1983) ]. Az acetaminofen fájdalomcsilla­pító hatása ketoprofennel vagy más saját­ságos gyulladásgátlóval együtt alkalmaz­va, nagyobb, mint az egyszerű additív hatás­ból adódna (4 233 313— 4 233 317., 4 234 601., 4 207 340, és 4 242 353. sz. USA szabadal­mak). Nincs viszont adat arra nézve, hogy az acetaminofent piroxikámmal vagy más oxikámmal együtt alkalmazták volna bár­milyen céllal. A hörgőtágító szalbutamolról (albuterol), fenilefrinről és izoproterenolról leírták, a propanololról viszont nem, hogy állatoknál gátolják az indometacin által kiváltott fe­kélyképződést. [Fielding és munkatársai, Eur. Surg. Rés., 9, 252 (1977); Kasuya és munkatársai, Japan, J. Pharmacol, 29, 670. (1979)]. Más vizsgálatokban kimutatták, 2 2 hogy izoproterenolt juttatva a kutya gyo­­morfenékjének zárt térben tartott metsze­­gyomorfenékjének zárt térben tartott metsze­tére, csökkenti vagy megakadályozza az asz­pirin kiváltotta szövetkárosodást [McGreevy és munkatársai, Surg. Forum, 28, 357 (1977)]. Nem ismeretes olyan beszámoló, ami a pir­­buterolnak a gyulladásgátlókra gyakorolt hatására vonatkozna. Az antidepresszáns döxepinről ismert, hogy gyomor antiszekréciós hatása van, és embereknél a nyombélfekély kezelésénél a cimetidinnel azonos hatású [Hoff és munka­társai, Curr.Med. Rés. Opin, 6. kötet, 9. kiegészítés, 36. old. (1980)] ; Scand. J. Gastro­­ent., 16, 1041 (1981)]. A doxepin fekélyelle­nes és kiválasztást csökkentő hatását ugyan­csak megfigyelték patkányoknál és kutyák­nál; szignifikánsan csökkentette az indo­metacin, diklofenac és aszpirin fekélyképző hatását vízbe merített, mozgásban gátolt patkányoknál [Leitold és munkatársai, Arc. Pharmacol., 316 (suppl.), R50, 199. kivonat (1981); Leitold és munkatársai „Advances in experimental ulcer", szerk: Umehara és 1 to, ICEU, Tokió, 27—36 (1982); Arzneim­­-Forsch/Drug Rés., 34, 468 (1984)]. A major trankvilláns és pszichózis elle­nes klórpromazinról leírták, hogy csökkenti az indometacin gyomorfekélyképző hatását pat­kányoknál [Kasuya és munkatársai, idézett mű (1979)]. Legújabban beszámoltak ar­ról, hogy az immunregulátor levamizol pat­kányoknál csökkenti a piroxikám és az indo­metacin kiváltotta fekélyképződést [Evan­gelista és munkatársai, J. Pharm. Pharmacol., 36, 270 (1984)]. Nincs azonban irodalmi uta­lás magas vérnyomás elleni szernek, mint amilyen a trimazoszin, vitaminnak, például piridoxin vagy minor trankvillánsnak, mint amilyen a diazepám olyan hatására, hogy csökkentsék a nem-szteroid gyulladásgátlók gyomorra gyakorolt mellékhatásait. A foszfolipidekről is tudott, hogy ha nem­­szteroid gyulladásgátlókkal — főleg, ha fe­­nil-ecetsav- és fenil-propionsavszármazékok­­kal, mint amilyen az ibuprofen, naproxén, diklofenac és fluribprofen — kombináljuk őket, csökkentik azok gyomor-bélrendszert károsító hatását (nyálkahártya károsítás, gyomorfekélyképzés) [Ghyczy és munkatár­sai, 4 369 182 számú USA szabadalom (1983) ] hasonlóan a fekélyellenes pirenzepinhez [Lei­told és munkatársai, Terapiewoche, 27, 1532— 1548 (1977); a 2 708 520 számú német szaba­dalmi bejelentés] és az olyan hisztamin-H2 antagonista (gyomorsav elválasztást csök­kentő, fekélyellenes) vegyületekhez, mint a ranitidin, cimetidin és az l-metil-5- [ [3- (1-pipe­­ridinil-meti!)-fenoxi] -propil-amino] ] -1H-1,2,4 -triazol-3-metanol, melyeket előzőleg indo­­metacínnal és más gyulladásgátlókkal együtt' alkalmaztak erre a célra. Lásd például a 2 105 193 és 2 105 588 számú brit szabadal­mi bejelentéseket és Lovelace 4 230 717 számú USA szabadalmát. 5 10 15 20 25 30 3b 40 45 5C 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom